- 0
A svédek egy-két arab dialektussal máris barátkozhatnak.
Mindig kiveri nálam a biztosítékot az idegennyelv tudással kapcsolatos álvita. Annak kiindulópontja ugyanis az, hogy egy (két?) idegennyelv tudásra egy embernek mindenképpen szüksége van ahhoz, hogy boldogulni tudjon.
Ha ez az állítás téves, vagy legalább csak részben téves, akkor viszont a nyelvoktatás egészen más megvilágításba kerül.
Csak egy gondolatkísérlet kedvéért tételezzük fel, hogy a Magyarországon élő emberek legalább 50%-ának (vagy jóval többnek) nem kell, pontosabban az élete során alig-alig van szüksége idegennyelv tudásra.
Mert senki nem kérdőjelezi meg azt, hogy egyetemi oktatás ma már nehezen képzelhető el nyelvtudás nélkül, de az azért már némi túlzást csak hordoz magában, hogy nyelvvizsgát kelljen tennie, vagy azon a szinten tudnia egy kőművesnek, ácsnak, óvónőnek, a kormányablak tisztviselőjének, a gyári munkásnak és sorolhatnánk fel itt kevés kivétellel az itthon dolgozók túlnyomó többségét.
Akinek viszont igen komoly szüksége van arra, hogy mindenképpen nyelveket beszéljen egy magyar diák vagy felnőtt, az elsősorban az a multi, amely nem hajlandó közép- vagy felső szinten Magyarországon magyar vezetőt alkalmazni, na és az agyelszívásban, munkaerő rablásában jeleskedő országok, mint Németország, Nagy Britannia vagy éppen a skandináv államok, Franciaország, esetleg az Egyesült Államok..., és ne hagyjuk le a sor végéről a nyelvvizsga központokat sem! (Utóbbiak pimasz pénzlenyúlási technikája egy külön misét érdemelne.)
Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy a multik továbbra is külföldről hozzák ide vezetőiket, mert a beosztott, az alsóbbrendű faj, a magyarok majd úgyis makognak valamit, akkor hajrá!
Csak gondoljunk bele, mekkora kommunikiációs előnnyel rendelkezne egy magyar melós, ha a külföldi igazgató dadogna valamit, azon a szinten sem beszélne magyarul, mint 10 éves gyermeke. Netán kénytelen lenne a Manager Úr tisztességesen megtanulni annak az országnak a nyelvét, ahonnan éppen lapátolja kifelé a pénzt?
Arról nem is beszélve, hogy kényszerhelyzetben szó szerint bárki, igen bárki megtanul néhány hónap alatt egy-egy idegen nyelvet tanár és főként vizsga nélkül is.
Viszont, ennek ellenkezője is igaz, mert akár jelesre vizsgázva német nyelvből, néhány év kihagyás után éppen csak képes lesz majd kenyeret és tejet kérni egy osztrák ABC-ben.
És akkor a híresen ángliusul beszélő svédekről inkább ne is szóljunk, mire mennek saját hazájukban azzal? Ellenben, eljött az ideje egy-két arab dialektussal barátkozniuk, hogy saját országukban kisebbségként túléljék.
Tegyük már félre a mantrát, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz, mert ennél sokkal fontosabb dolog az, hogy legalább egy becsületes, dolgos magyar ember legyen belőled, gyerekedből, mielőtt két-, három- vagy több emberséget célzol meg azáltal, hogy óvodás vagy kisiskolás szinten magadra- vagy rákényszerítesz egy másik nyelvet, amelyikre igazán soha sem lesz szükséged.
Majd, ha ide is áramlani kezdenek az arabok, északról..., bár akkor is inkább honvédelmi ismeretekre lesz szükséged!
Üdvözlet,
KJ
Ha ez az állítás téves, vagy legalább csak részben téves, akkor viszont a nyelvoktatás egészen más megvilágításba kerül.
Csak egy gondolatkísérlet kedvéért tételezzük fel, hogy a Magyarországon élő emberek legalább 50%-ának (vagy jóval többnek) nem kell, pontosabban az élete során alig-alig van szüksége idegennyelv tudásra.
Mert senki nem kérdőjelezi meg azt, hogy egyetemi oktatás ma már nehezen képzelhető el nyelvtudás nélkül, de az azért már némi túlzást csak hordoz magában, hogy nyelvvizsgát kelljen tennie, vagy azon a szinten tudnia egy kőművesnek, ácsnak, óvónőnek, a kormányablak tisztviselőjének, a gyári munkásnak és sorolhatnánk fel itt kevés kivétellel az itthon dolgozók túlnyomó többségét.
Akinek viszont igen komoly szüksége van arra, hogy mindenképpen nyelveket beszéljen egy magyar diák vagy felnőtt, az elsősorban az a multi, amely nem hajlandó közép- vagy felső szinten Magyarországon magyar vezetőt alkalmazni, na és az agyelszívásban, munkaerő rablásában jeleskedő országok, mint Németország, Nagy Britannia vagy éppen a skandináv államok, Franciaország, esetleg az Egyesült Államok..., és ne hagyjuk le a sor végéről a nyelvvizsga központokat sem! (Utóbbiak pimasz pénzlenyúlási technikája egy külön misét érdemelne.)
Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy a multik továbbra is külföldről hozzák ide vezetőiket, mert a beosztott, az alsóbbrendű faj, a magyarok majd úgyis makognak valamit, akkor hajrá!
Csak gondoljunk bele, mekkora kommunikiációs előnnyel rendelkezne egy magyar melós, ha a külföldi igazgató dadogna valamit, azon a szinten sem beszélne magyarul, mint 10 éves gyermeke. Netán kénytelen lenne a Manager Úr tisztességesen megtanulni annak az országnak a nyelvét, ahonnan éppen lapátolja kifelé a pénzt?
Arról nem is beszélve, hogy kényszerhelyzetben szó szerint bárki, igen bárki megtanul néhány hónap alatt egy-egy idegen nyelvet tanár és főként vizsga nélkül is.
Viszont, ennek ellenkezője is igaz, mert akár jelesre vizsgázva német nyelvből, néhány év kihagyás után éppen csak képes lesz majd kenyeret és tejet kérni egy osztrák ABC-ben.
És akkor a híresen ángliusul beszélő svédekről inkább ne is szóljunk, mire mennek saját hazájukban azzal? Ellenben, eljött az ideje egy-két arab dialektussal barátkozniuk, hogy saját országukban kisebbségként túléljék.
Tegyük már félre a mantrát, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz, mert ennél sokkal fontosabb dolog az, hogy legalább egy becsületes, dolgos magyar ember legyen belőled, gyerekedből, mielőtt két-, három- vagy több emberséget célzol meg azáltal, hogy óvodás vagy kisiskolás szinten magadra- vagy rákényszerítesz egy másik nyelvet, amelyikre igazán soha sem lesz szükséged.
Majd, ha ide is áramlani kezdenek az arabok, északról..., bár akkor is inkább honvédelmi ismeretekre lesz szükséged!
Üdvözlet,
KJ
Előző cikkIfj. Lomnici könyörtelenül őszinte volt