Az önmaga dicsfényében fürdőző Nyugat a kettős mérce első számú példájává avanzsált. Médiagépezete minden hatalmában álló eszközt felhasznál arra, hogy a közvéleményt Kínára haragítsa, az Egyesült Államok hírnevét pedig patyolat-tisztán tartsák.

Mi jut az átlagos médiafogyasztó eszébe elsőként Kínáról? Mostanában főként a kémléggömb este, hiszen a nyugati mainstream média zászlóshajói nap mint nap gondoskodnak róla, hogy a megfelelő köntösbe bújtatva halljanak róla az emberek.

Ugyanerre a kérdésre korábban olyan válaszok érkezhettek volna, mint a koronavírus kiindulási pontja, az emberi jogok megtépázása vagy a világuralomra törő Oroszország gonosz csatlósa. A Kínát övező felszínes nyugati közvéleményt a vezető globális hírügynökségek mindig az aktuális, felkapott témák megkomponálása által juttatják ugyanarra a következtetésre: Kína rossz.

És miként írnak ugyanezek a források az Egyesült Államokról? Szabadság, emberi jogok, demokrácia, és – mint mindig – a világ megmentője. A csodálatos Pfizer vakcina hazája, az Ukrajnát sanyargató Putyin hős ellenfele, a világgazdaság alfája és omegája, az emberi jogok feltalálója és életben tartója.

Ha valaki nem a Twitter és Facebook, illetve a CNN, BBC, The Guardian és társaik által adagolt narratívára kíváncsi, célirányosabb hírfogyasztásra kell rászánnia magát. Érdekes dolgokat fog találni.

Gyorsan ki fog kristályosodni a kérdés: miért van az, hogy a szomszéd kutyája is hallott a kínai léggömbről és annak kilövéséről, azonban az ohiói vonatbaleset aggasztó következményeiről, a Pfizer erősen megkérdőjelezhető adatkezeléséről, vagy Amerika kém-léggömbjeiről már kisebb valószínűséggel.

De haladjunk sorban.

Történt még 2017-ben, hogy az amerikai kormányzat lazított azokon az előírásokon, melyek megszabták, hogy milyen fékrendszerrel kell rendelkeznie a veszélyes anyagokat szállító vonatoknak. Ugrunk 2023 februárjára, mikor mérgező anyagokkal megrakott vonat kisiklott Ohio-ban. Közel kétezer embernek kellett elhagynia az otthonát, az élővilág pedig látványos pusztulásnak indult a környéken. A szövetségi kormány vizsgálatot indított az ügyben, ami vagy ki fog térni azok felelősségvonására, akik a 2017-es módosítással megágyaztak a katasztrófának, vagy nem.

A Joe Biden otthonában talált minősített titkos iratok ügyéről a leghűségesebb demokrata szavazók is hallhattak, hiszen még a BBC is megírta. Más kérdés, hogy nem sokkal korábban a Donald Trump volt elnöknél talált iratokról mérföldekkel sötétebb hangvételben adtak hírt. Hogy a kettős mércét sejtető ellentmondást kiküszöböljék, gyorsan az esetlegesen elbizonytalanodó közvélemény segítségére siettek, és minden kezük ügyébe akadó érvet bevetettek, hogy megmagyarázzák, a regnáló kormány feje miért marad tiszta és becsületes még akkor is, mikor látszólag nem az. Hunter Biden laptop-botrányáról ne is beszéljünk – igaz, a BBC szerint nem is említésre méltó – hacsak az nem, hogy az elnök-csemetét indokolatlanul rágalmazzák.

Aztán itt van még a Covid-19 elleni harc bástyája, a Pfizer-vakcina. Ha valaki kételkedne az „Amerika ismét megmenti a világot“ örökérvényű narratívában, kisebb utánajárással  rábukkanhat olyan cikkekre, melyek felvetik, hogy a híres ellenszer bevezetését első körben egy sor adatmanipuláció – végső soron emberek életét veszélyeztetve – tette lehetővé. A laboratóriumi eljárások ugyanis közel sem a biztonsági előírásoknak megfelelően zajlottak egyes beszámolók szerint. Nem meglepő módon súlyos következményektől ebben az esetben sem kellett tartania a felelősöknek, ahogyan a fősodratú média haragjától sem.

Térjünk rá a kémléggömb történetére. A nyugati média elintézte, hogy a „kémléggömb“ szóról azonnal mindenki Kínára asszociáljon – és ez még minden bizonnyal így lesz egy darabig. Az átlagos hírfogyasztó szemöldöke ugyanis azonnal felszökik a „kém“ és a „léggömb“ szavak ezen kombinációjától, és egyből ördögi eszközöket vizionál, melyek a gonosz Kínából érkeznek, hogy megfigyeljék őt. Pedig a valóság az, hogy teljesen bevett dologról van szó, mi több: Amerika szintén élen jár a kémléggömbök alkalmazásában; gyakorlatilag az egész világon – többek között Kína légterében is – működtetnek ilyen szerkezeteket. Ahogy már megszokhattuk, ebben az esetben is az „amit szabad Jupiternek“ elv érvényesül. Az egész ügy a „Kína veszélyes, Kína gonosz“ sorozat legújabb epizódjaként lett jókorára felfújva – akár egy léggömb.

A Kínával szembeni ellenséges kettős mérce használatára persze számtalan példát találhatunk – természetesen nem a The Guardian vagy a Vice hasábjain. A csapot megnyitva is Amerika Ukrajna melletti hősies kiállásáról hallunk a zsarnoki Oroszországgal szemben. Mindezt persze a szuverenitás és nemzeti önállóság nevében, véletlenül sem önös érdekek által vezérelve. Szomorú módon nyomát sem találjuk ugyanennek az együttérzésnek Amerika részéről, mikor Kína szuverenitásáról van szó; történetesen a Tajvan és Peking közti feszültségről. Tajvan kétségtelenül a kínai területi integritás elengedhetetlen része. A Pekinggel szembeni fegyveres konfliktus  mint például rakéták eladása Taiwannak – beláthatatlan következményekhez vezetne. Igaz, Amerika számára csak pénzzel alaposan kitömött zsebekhez.

Az Egyesült Államok Kína-ellenes propagandagépezete újabban már olyan kétségbeesett és becstelen eszközöktől sem riad vissza, mint hogy visszamenőleg az ország nyakába varrja a koronavírus kirobbanását. Míg 2020-ban még a rasszista felhangok nagy ívben való kikerülése végett ódzkodtak az olyan kijelentésektől, hogy egy wuhani laboratóriumból indult el hódító útjára a pandémia, mostanra már ezt az eshetőséget is előhúzták, csak hogy véletlenül se maradjon olyan lehetőség, melyet ne használtak volna ki Kína nevének bemocskolására a nagyérdemű előtt.

Mindezek után nincs mit csodálkozni azon sem, hogy miért nem jut hely olyan cikkeknek a nyugati világ vezető híroldalainak – hazai vonatkozásban például a Telex, 444 vagy HVG – címlapjain, melyek arról számolnának be, hogy Kína éppen milyen versenyben ver köröket Amerikára. Hogy csak a legújabbat vegyük, Peking az innovációs és technológiai versenyben is világelső lett, jócskán leelőzve legnagyobb irigyét és haragosát, az Egyesült Államokat.

Aljas hatalmi játék ez, ahol vetélytársát leelőzni képtelen versenyző mindenféle sportszerűtlen eszközt megragad a másik ellen. Ha legyőzni nem tudja, hát megrágalmazza és lejáratja.

A kimeríthetetlen anyagi háttérrel rendelkező globális nyugati médiabirodalom mindig az őket felügyeletük alatt tartó hatalmi rendszerek igényeit szolgálják ki. Ha valamelyik ország az Egyesült Államok kormányának vagy az Európai Bizottság érdekeinek útjában van, a médiagépezetet azonnal beindítják, mely tenni fog róla, hogy a legszűkebb lokális médiaszolgáltatók bekötött tagjai is terjesszék az aktuálisan előírt narratívát. Hogy a gépezet olajozottan működjön, az általános közvélemény alakításában élen járó social media oldalak és a világ első számú keresőoldala is azokat a platformokat, hírportálokat részesíti előnyben, melyek kontroll nélkül árasztják az emberekre a megrendelt propagandát.

És míg Kína – és az egész keleti világ – ördögi mivoltát hirdetik a címlapok, a Nyugat mesterkedései, vagy Joe Biden – szó szerinti – botladozásai zárójelben maradnak.

Belák Tamás

Borítókép: Az ázsiaiakkal szemben elkövetett erőszak elleni tüntetés résztvevői  plakátokkal a kezükben Washingtonban 2021. március 21-én, öt nappal  azután hogy a 21 éves Robert Aaron Long agyonlőtt legalább nyolc  embert, köztük hat ázsiai származású nőt Georgia állam három  masszázsszalonjában. Az elkövetőt a rendőrség őrizetbe vette (Fotó: MTI/ EPA/Michael Reynolds)