Ma 2019 május 26. Fülöp, Evelin napja van. Holnap Hella napja lesz.
Kondor Katalin keményen rendre utasította Bangónét

Kondor Katalin keményen rendre utasította Bangónét

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Kedves Katalin ez nem volt semmi, csak ebből értenek!

Csak hüledezünk, mert az őrület tovább fokozódik. Itthon úgy, hogy a Bangóné-félék újabb és újabb cselekedeteikkel süllyednek (jó, süjjednek, hogy Bangóné is értse) egyre lejjebb (és lellyebb).

Nehezen visz rá a lélek, hogy hosszasan elemezzem a szocialisták kiválóságának újabb megnyilvánulását. Minek? Önmagáért beszél, mint az összes „akciójuk”, amelyekkel eddig megörvendeztettek bennünket. Tudom, hogy minden emberben vannak indulatok. Tudom, hogy hevességét olykor megbánja az ember, és azt is tudom, nem mindegy, hogy zárt közösségben vagy netán országos nyilvánosság előtt hangzanak el a szégyellni való szavak. Sajnos az is tény, hogy a minősíthetetlen bulvár vagy szennysajtó mindenhová megpróbál – aljas eszközökkel is – beférkőzni és rajtakapni a célszemélyt, hátha mond valami olyat, amiből palávert lehet csinálni. Így élünk. Hogy miért hagyjuk, arról remélem, más alkalommal lesz módom még elmélkedni. Az emlegetett patkányos eset más. Televízióban, nagy nyilvánosság előtt hangzott el. Egy önmagáról megfeledkezett személytől, Bangóné Borbély Ildikótól, akinek hivatalból kellene rendelkeznie némi önmérséklettel. Ám nem rendelkezik – mint már sokszor bebizonyította –, nyilván azért, mert ez a kívánalom nincs benne a mai ellenzék illemkódexében. Szánom őt. Ezt elszúrta. Nem kicsit, nagyon, hogy némiképp finomítva visszaidézzem az ellenzék egy másik jellembajnokát.

Hogy most mégis „klaviatúrát ragadtam”, az azért történt, mert elképzeltem, mi történt volna, ha valamelyik jobboldali személyiség, kivált, ha politikus „patkányozta” volna le az ellenfelek széles tömegét? Százszázalékos biztonsággal állíthatjuk, hogy perceken belül Kínától Ausztrálián át Amerikáig, beleértve persze az Európai Unió illemkódexét kitűnően ismerő valamennyi politikusát, mindenki tudomást szerzett volna az esetről. S nekünk annyi feladatunk adódott volna csupán, hogy nyakunkat behúzva éjjel-nappal fogadjuk a nemzetközi élet szereplőinek szidalmait, és persze mindenkitől bocsánatot kérjünk, még attól is, akit nem sértettünk meg. Eközben Sargentini, a hivatalos hazudozó, pedig már szorgalmasan írná újabb, Magyarországról szóló dolgozatát. A „patkányozó” pedig – szigorúan csak ha jobboldali politikus – örökre elbúcsúzhatna a politikai pályától. Ilyenek vagyunk.

B. B. Ildikóval nem az a baj, hogy ilyen. Ez az ő baja. Ilyen, és kész. Például újító, mert mindig kitalál valamit. Hol kormányjavaslatokat tépked szét, hol hason fekvésre és tarkóra tett kézre vezényli párttársait a nagy magyar diktatúra ellen tiltakozva, most meg patkányozik. Lelke rajta. A baj az, hogy ilyen a többi is – mindig tiszteletet adva a kivételnek. A bősz környezetvédő festékkel tesz tönkre belvárosi objektumokat, a nagyhangú senki, aki még pártja programját sem képes felsorolni, a milliárdokért rendbe hozott műemlék épületet szórópisztolyozza le, a buldogtermészetű, bár önmagán kívül már senkit sem képviselő illető pedig a parlament vezető politikusait fújkálja szembe valamiféle – ki tudja, mennyire ártalmas – folyadékkal. És valódi következmény nincs. Megtehetik. Miként különleges törvényeink kapcsán mentelmi jog jár annak a köztörvényes bűnözőnek, akit milliárdos költségvetési csalást okozó bűnszervezet vezetésével vádolnak, ám jelenleg – mert még nincs jogerős ítélet –, megilleti őt az ártatlanság vélelme, így jelölt lehet a Demokratikus Koalíció európai parlamenti listáján. Könyörgöm, akkor miért kellett lecsukni eddig? Netán a későbbiekben már az összes gyanúsítottból jelölt lesz? Ki érti ezt? Vagy ha van, aki érti, miért nem magyarázza el úgy, hogy mindenki felfogja?

Van tehát baj bőven, de a leginkább irritáló talán mégsem az, hogy szünet nélkül köpködnek, patkányoznak, rágalmaznak bennünket az ellenzék soraiból és a végtelenül demokratikus unióból, hanem az, hogy nincs bátorságuk az állításaik bizonyításához. Vagy csak blöffölnek. Nem ez, mármint az állításai bizonyítása volna a legfőbb feladata egy politikusnak? Ehelyett mi van? Rágalomáriák sokasága. De bizonyítékot nem hallunk. Mi patkányok vagyunk, Orbán gazember, a Fideszben mindenki lop, és kész. Arról viszont, hogy mi az elképzelésük a világról, egy szót sem mondanak.

Mi, patkányok, meg csak hüledezünk, mert az őrület tovább fokozódik. Itthon úgy, hogy a Bangóné-félék újabb és újabb cselekedeteikkel süllyednek (jó, süjjednek, hogy Bangóné is értse) egyre lejjebb (és lellyebb). Másutt, ahol az áludvariasságra jobban adnak, méretes hazugságokkal traktálják az embereket arról, hogy nincs és nem is volt migrációs válság, és olyan sincs, hogy valaki nem akar integrálódni, legfeljebb az adott ország nem biztosít megfelelő feltételeket a folyamathoz. (Frissen érkeztem pár napos svédországi tartózkodásból, és felelősséggel állíthatom, az ott élőknek merőben más a véleménye.) Viszont arrafelé a diákok a környezetvédelmi szigorításokért tüntetnek, nem pedig azért, mint nálunk, hogy ne legyen szigorú az egyetemi felvételi vizsga.

A példatár szinte a végtelenségig bővíthető. Az ostobaság példatára is. És most nem csak a magukról megfeledkezett politikusokra gondolok. Olvasom, hogy az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) szerint vége a pezsgőzésnek a kupagyőzelmek után. Mégpedig azért, mert a muszlim játékosok vallási meggyőződését nem akarják megsérteni. Köztudott, hogy a muszlimoknak az iszlám tiltja az alkohol fogyasztását. A szövetség szándéka pedig az, hogy felvegyék a küzdelmet a különböző etnikumok együttéléséből fakadó problémákkal. Irgalom atyja, ne hagyj el! Hadd ne hivatkozzam a minapi svédországi tapasztalataimra! Mármint a muszlimok alkoholfogyasztását illetően. Ott boroztak, söröztek a vendéglőben mellettünk. De nincs vége! Ugyanezen a híroldalon az is olvasható volt, hogy a brit királyi haditengerészet egyik korábbi parancsnoka kifogásolta, ám a döntéshozókat ez nem érdekelte, hogy ezentúl a skót hajózást bemutató kiállításokon – fütyülve a hagyományokra – az angol nyelvben használatos nőnemű személyes névmás (she) helyett a semleges neművel (it) illetik a hajókat. Így aztán Erzsébet királynő, mármint a róla elnevezett hajó is „it” lesz ezután, nem pedig „she”?

Nálunk ez nem probléma. Mármint a nyelvben. Bangónénak viszont adhatnának valamiféle tippet a jó angolok arra, miként kellene megbirkóznia a más gondolkodá­súakkal kapcsolatos gondjaival. Esetleg nevet változtathatna. Jó muszlim neveket tudnánk ajánlani. Hátha fordulatot venne a karrierje! Angliában.

Kondor Katalin - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (608) Mondom a magamét (3628) Heti lámpás (205) Vetítő (37) Flag gondolja (32) Egészség (50) Nagyvilág (1305) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Történelem (3) Sport (727) Gasztronómia (539) Tereb (125) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (4) Irodalmi kávéház (460) Mozi világ (440) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Belföld (5) Autómánia (61) Mozaik (6) Politika (1571) Jobbegyenes (1521) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>