„Egyrészt egyetlen ismert és felépített politikus sincs a baloldalon, akinek a jelöltsége ne okozna töréssel fenyegető kockázatot. Jakab, Dobrev, Márki-Zay és Fekete-Győr nem egyszerűen megosztó, de a tábor valamelyik része számára vállalhatatlan figura. Karácsony nem, ő integrál a legjobban a DK-s nyugdíjastól a momentumos egyetemistáig.

A másik ok, amiért biztosan kijelenthetjük, hogy Karácsony lesz a befutó az előválasztási színjátékban, a sikeresség látszata és valósága. Ő az egyetlen politikus az ellenzéki oldalon, aki az elmúlt tíz évben bármi komolyat is megnyert. Budapest főpolgármestersége fontos skalp, nagy elismertséget hozott neki a baloldalon, hogy legyőzte Tarlós Istvánt. Karácsonyhoz hozzátapad a győzelem és a tudás képzete, ami persze, káprázat, a ránk rohasztott Lánchíd és a körúti biciklisáv megmutatja valóságos szakértelmét, de az elkötelezett baloldali hívőnek mégis tetszik, hogy ő regnál a Városházán. Ő már győzött egyszer. Hát, most legyőzi Orbán Viktort is. És szó, ami szó, mondjunk rajta kívül bárkit, aki bármit is fel tudott mutatni a gyülevész és harmadrangú ellenzéki politikusi táborból.

Harmadszorra: azért is lesz Karácsony a jelölt, mert benne nincs kockázat. Teljesen kiszámítható, kiismerhető, még a hazugságaiban is. Milyen bájos például, ahogyan egy évvel a választás előtt most még húzódozik, aztán ősszel majd nagy kegyesen igent mond, könnyes szemmel elvállalja a felkérést, mert nem akart ő indulni, ó, dehogy, de hát segíteni szeretne a magyar demokratáknak. Igen, benne semmi kockázat. Nem lázadó, nem önálló, nincsenek tulajdonságai. Nem okoz majd galibát. Szó szerint végrehajtja majd, amire utasítják. Vetélytársai nagyrészt kezelhetetlenek és szerelmesek önmagukba, nincs meg bennük az a sunyi, őszinte hajlandóság a szolgálatra, ami benne. Ideális jelölt.”