Ma 2024 július 13. Jenő napja van. Holnap Örs, Stella napja lesz.
Húsvéti tojás kereszténynek, zsidónak

Húsvéti tojás kereszténynek, zsidónak

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A felekezeti arányok a muszlimoknak kedveznek Európában

 

Egybeesik idén a húsvét, a zsidó pészach és az iszlám szent hónapja, a ramadán. A Szentföldön – mindhárom vallás szent földjén – sajnos most sincs teljes béke, az utóbbi hónapokban a feszült, sorozatos tömegtüntetésekkel kísért izraeli belpolitikai helyzet is érezteti hatását. Izraeliek és palesztinok ellenségeskedését a maroknyi jeruzsálemi keresztény közösség is megsínyli. 

Szélsőségesek Jézus-szobrot rongáltak meg a Megkorbácsolás templománál, ahol Jézus kétezer éve magára vette a keresztet. Sírokat is megrongáltak, Názáretben keresztény iskolákat és rendházakat támadtak meg.

Európában legalább ebből a szempontból béke van – ha keleti szomszédságunkban nincs is. De vajon meddig lesz? Meddig élünk békében mi, a három nagy monoteista vallás európai hívei? Rási, a középkor legnagyobb zsidó vallástudósa ránk maradt irataiból némi betekintést kapunk abba, hogyan éltek egymás mellett csaknem ezer évvel ezelőtt keresztények és zsidók a mai Franciaország területén. Rási egy helyütt említi, hogy felesége érte küldetett a zsinagógába, mert pészach nyolcadik napján tojást és süteményt kaptak ajándékba egy nem zsidó szomszédjuktól. Azt is megtudjuk, a baráti kóstolóval érkezett keresztény tisztában volt azzal, hogy a zsidók az ő húsvétjukon – e közkeletű elnevezés pontatlan ugyan, de ne most keressük a kákán a csomót – csak kovásztalan tésztát fogyasztanak. 

Ugyanakkor értesülünk zsidók és keresztények közötti bizalmatlanságról, ellenségeskedésről is. Rási bálványimádásnak tartotta a keresztény rítusokat, a később róla elnevezett wormsi zsinagógát pedig – ahol fiatalon tanult – hazatérő keresztes lovagok még az ő életében lerombolták, miközben véres pogromot rendeztek a Rajna-vidéki városban. (A fennállása során többször helyreállított wormsi épület elleni támadások sajnálatosan jól példázzák az európai antiszemitizmus egyes szakaszait: a középkori vallási türelmetlenséget, a náci zsidóellenességet, a közelmúlt egy gyújtogatása pedig az anticionizmust.)

Mindezt most azért gondoltuk végig húsvét és pészach apropóján, mert ismerősi körben valamiért ismét futott egy kört a Paidea elnevezésű svédországi zsidó továbbképző központ alapítója, Barbara Lerner Spectre amerikai–izraeli filozófiatörténész évekkel ezelőtti megfogalmazása. Ennek lényege: 

Európa multikulturális átalakulása nemcsak elkerülhetetlen, de kívánatos is, és ebben a zsidóságnak vezető szerepet kell játszania.

 Jézus Mária! – mondja erre a keresztény. A multikulti álomnak beállított Svédországban – amely persze inkább rémálom: az Európán kívüli bevándorlók tömeges beengedése nyomán ugrásszerűen megnőtt a bűnözés – a zsidók biztonságérzete egyértelműen elmarad a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek tartott magyarországi szint mögött az Európai Zsidó Szövetség tavalyi felmérése szerint. A szabad zsidó vallásgyakorlás biztosításában pedig Svédország a legalsó polcra került ebben a felmérésben, miután tiltja a kóser vágást, és ha nem is tiltja, de korlátozza a fiú újszülöttek körülmetélését.

Mindkettőn lehet persze – modern alapon – vitatkozni, de valóban ez lenne a nagy zsidó multikulti dolce vita, Spectre asszony? Nem figyelt volna a hittanórán, amikor a rabbi arról beszélt: maga Mózes is kiváltotta a Mindenható haragját, amikor ellazsálta fia körülmetélését (Kivonulás 4,24-26), és – elvégre minden sikeres férfi mögött áll egy erős asszony – Cipórának kellett közbelépnie? Tegyük hozzá, a kis műtétet régen pattintott kővel végezték – ehhez mit szólna ma a svéd orvosi kamara?

Az alig több mint egymilliós, demográfiailag stagnáló európai zsidóság a kontinens összlakosságának jelentéktelen részét teszi ki. 

Az Európai Unión belül Franciaországot, Németországot és hazánkat leszámítva sehol nem él ötvenezresnél nagyobb lélekszámú zsidó közösség.

A 10,5 milliós Svédországban mintegy húszezren vannak, és semmi jele nincs annak, hogy majd többen lesznek. A Pew Kutatóközpont előrejelzése szerint ugyanakkor Svédország lehet az az uniós ország, ahol a muszlimok aránya 2050-re az egyes számú forgatókönyv esetén 11,1 százalék (ami már most is több mint egymillió muszlimot jelentene), a kettes számú esetén 20,5 százalék, a hármas számú esetén pedig 30,6 százalék lenne. Ilyen felekezeti arányok mellett, és azt tekintve, hogy az európai muszlim antiszemitizmus behozza a közel-keleti konfliktust az Európai Unióba, élvezetesnek ígérkezik a svéd élet a dédunokájának, Spectre professzor! Mondjuk kipában a fején Malmö külvárosában. Friss hírek szerint a svédek már most menekülnek kibírhatatlan nagyvárosaikból. 

Mi a különbség a három említett forgatókönyv között? A bevándorláspolitika. 

Az első a zéró migráció, a második a közepes migráció, a harmadik a nagyfokú migráció esetére végzett számítás. Nevezhetjük őket magyar, dán és francia modellnek, e három ország bevándorláspolitikája alapján. 

A prognózis ennek megfelelően 36 millió, 58 millió vagy 76 millió muszlimmal számol Európában harminc éven belül. Ismeri az új viccet, Spectre asszony? A zsidó egér és a muszlim elefánt együtt mennek át a fahídon. Megszólal az egér: Elefánt, érzed ezt a multikulti dübörgést?         

Európa népességi és felekezeti arányainak felbomlása a keresztényeket sem kíméli. Franciaország Európa legnagyobb katolikus országa. Volt. A muszlimok a lakosság tíz százalékát teszik ki, de statisztikai adatok szerint arányaiban több a vallását gyakorló muszlim, mint a katolikus. Évente mintegy félmillió új bevándorló érkezik Franciaországba, főleg Európán kívülről. A francia zsidók a dzsihadisták elől tömegével menekülnek Izraelbe, ahol lassan megszokottá válik a francia szó, elterjed a croissant és a baguette. Inkább zsidó multikultit építenek – csak éppen nem Európában. 

A francia nyelvben nagy népességcserének nevezik a muszlim inváziót. 

A francia szülészetek már a bevándorlókéi: a négyévesnél kisebb gyermekeknek a negyven százaléka bevándorló származású, és az eltolódás csak gyorsul.

 „Amikor a marslakók majd beteszik a lábukat a Földre, elsődlegesen Franciaországba jönnek, ahol minden ingyen van és egy illegális bevándorlót sem utasítanak ki” – ironizál Jacques Guillemain publicista. A nagy népességcsere ellen emelnek szót az olyan jobboldali elnökjelöltek, mint Marine Le Pen vagy Éric Zemmour, akik a tavalyi választáson az első fordulóban több mint tízmillió voksot kaptak, a másodikban Le Pen több mint 13 milliót. Csak éppen a bevándorlók egyre nagyobb számban lesznek maguk is szavazók, márpedig – ahogy az angol fogalmaz – a pulykák sem voksolnak a karácsonyra. A bevándorlók a baloldali pártok szavazótáborát erősítik, ami jelentős részben magyarázza is a baloldal bevándorláspártiságát. Nem véletlenül születtek vészforgatókönyvekre épülő olyan francia disztópiák, mint Michel Houellebecq Behódolása vagy Laurent Obertone Gerillája.

Rendszeresen írunk e hasábokon az Európai Unió elhibázott politikájáról, sorozatosan kudarcos válságkezeléseiről. Bíráljuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt és helyettesét, Vera Jourovát. De Von der Leyen hétgyermekes evangélikus családanya, a cseh Jourovával pedig közös a történelmünk. El tudnánk-e valóban fogadni, ha Európa Magyarországot bíráló vezetőjét Cem Özdemirnek vagy – mint Skócia új első emberét – Humza Yousafnak hívnák? Meg tudnánk-e békélni Európa teljes átalakításával? Jó lenne-e ez a keresztényeknek és a zsidóknak?

A pészach és a húsvét kultúrtörténeti párhuzamai közismertek, a szokásokban is megmutatkoznak a hasonlóságok. A zsidó szédertálon ugyanúgy helyet kap a főtt tojás és a torma, ahogyan a keresztény család húsvéti asztalán. 

Amikor a jövő keresztényeiről és zsidóiról beszélünk, induljunk ki a közös gyökerekből, a nemzetek Európájának zsidó-keresztény örökségéből. 

De őrizzük meg a különbségeket – ne vigyünk kötözött sonkát pészachra –, és ne csináljunk multikulti katyvaszt Európából.

Borítókép: húsvéti tojások (Fotó: Veres Nándor)

Szőcs László - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1310) Belföld (11) Tereb (146) Mondom a magamét (7708) Sport (729) Flag gondolja (36) Vetítő (30) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2823) Irodalmi kávéház (537) Kultúra (9) Politika (1582) Heti lámpás (322) Mozaik (83) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (168) Autómánia (61) Gazdaság (713) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Történelem (18)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>