Nyugodjon békében, mondhatnánk Brigitte Bardot közelgő temetése kapcsán. De békében nyugodhat-e az, aki még holtában is politikai támadásoknak, gyalázkodásnak és egykor elhangzott szavainak kiforgatásának van kitéve?

Az ’50-es és a ’60-as években ő volt az, aki Franciaországnak nem egyszerűen csak egy csinos színésznője, hanem a szexszimbóluma is volt. Ettől még a filmszínészi pályafutása senkinek nem hozná el a világhírnevet. Ehhez több kell és Bardot nagyon is rendelkezett azokkal a többletképességekkel, amelyekért méltán csodálták mind az öt kontinensen. Rövid pályafutása alatt 40 filmben játszott, a siker megkérdőjelezhetetlen volt. Legalábbis a külvilág ezt hitte.

Most, hogy itt hagyott minket, megint csak kiderült, hogy mai világunkban sokan a hagyományos értékek vállalását már nem csak maradiságnak, hanem bűnnek is tekintik.

Temetésének körülményei kapcsán politikai vihar támadt. A világsztártól január 7-én vesznek végső búcsút Saint-Tropez-ban. Eric Ciotti konzervatív politikus országos búcsút sürgetett, hasonlóan ahhoz, amelyet 2018-ban Johnny Hallyday francia rocksztárnak szerveztek. Jellemző a francia helyzetre, hogy miután vihar tört ki Bardot temetésének körülményei körül, a közösségi oldalakról eltűnt Ciotti felhívása.

A politikai konfliktus oka, hogy a baloldal már az országos búcsúztatás ötletétől is dührohamot kapott. Olivier Faure, a szocialista párt vezetője határozottan ellenezte az elképzelést, különösen azért, mert mint mondta: Bardot elfordult a köztársasági eszmétől.

Mondja meg már végre valaki, hogy Franciaországban mit jelent a köztársasági eszme?

Én csak azt látom, hogy tüntetnek a gazdák, elégedetlenek a munkavállalók és az utcákon az agyon ajnározott illegális migránsok átvették a hatalmat. Napirenden vannak a késes támadások, rablások, nők meggyalázása, bandaháborúk. Bardot-t nem lehetett visszafogottsággal vádolni, egyik interjújában ugyanis ezt mondta: A muszlimokat látni sem bírom. Elfogadhatatlan, hogy Franciaországban mindenütt iszlám kendőket és ruhákat látni.

Lehetett a dolgot még tetézni, mert a világhírű filmszínésznő egy másik kérdésre válaszolva helyére tette a francia elnök által hőn szeretett Európai Uniót is. „Ki kell lépni az EU-ból, Brüsszel csak botot rak a küllők közé” – mondta Bardot.

Ezt sem sokan merik ma Franciaországban megtenni, gondolom azért, mert félnek, hogy a köztársasági eszme „demokratizmusa” lecsap rájuk.

Bardot már ezekkel a kijelentéseivel is a francia társadalom perifériájára szorult. Ráadásul a színésznő negyedik férje, Bernard d'Ormale volt, a néhai jobboldali vezető, Jean-Marie Le Pen tanácsadója, akinek lánya, Marine Le Pen később átvette a párt irányítását.

Mindezekből fakadóan Bardot az elmúlt elnökválasztásokon Marine Le Pent támogatta, meg is kapta a szélsőjobboldali stigmát. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés ikonikus alakja a jövőre esedékes elnökválasztáson valószínűleg nem vehet részt, mert miután kiderült, a közvélemény-kutatások szerint, hogy azt valószínűleg megnyerné, egy jogi trükkel elütötték az indulástól. Nyilvánvalóan a köztársasági eszme jegyében.

Marine Le Pen ott lesz Bardot ravatalánál, Emmanuel Macron köztársasági elnök viszont nem. Valószínűleg a köztársaság eszmei indíttatásából fakadóan. Nem teszi tiszteletét az előtt az ember előtt, aki nem csak magának, hanem a Francia Köztársaságnak – legyen az bármilyen is – annyi dicsőséget hozott.

G.Fehér Péter - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>