A baloldal masszívan használja Bod Péter Ákos közgazdászprofesszort, hogy az eredetileg konzervatív politikusként indult szakemberrel hitelesíttesse azokat a baloldali kritikákat, amelyekkel Gyurcsányék is bírálják az Orbán-kormány munkáját.

Gyurcsányék utálják például az ársapkák rendszerét, mondván, az nem konform a piaci folyamatokkal. Az őket nem zavarja, hogy általuk a magyaroknak kevesebbet kell fizetni néhány fontos alapvető élelmiszerért, illetve az üzemanyagért. Tudjuk azt is, ha például egyik napról a másikra megszüntetnék ezeken a termékeken a hatósági árakat, akkor a háború és Brüsszel szankciópolitikája miatt már így is rendkívül magas infláció akár a duplájára is emelkedhetne.

Ez természetesen minden magyarnak rossz volna, leszámítva a baloldalt. Ők ugyanis nem abban érdekeltek, hogy az ország lakói minél kisebb vérveszteséggel vészeljék át ezt a kritikus időszakot, hanem abban, hogy minden lehetséges eszközzel megnehezítsék a társadalom életét. Ezek révén lehet ugyanis szítani az elégedetlenséget, lehet hergelni az embereket a kormány ellen.

Az időközi választások eredményei azonban mutatják, ez a taktika nagyon nem válik be. Csak Budapesten a 11 időközi választásból két helyen nyert ellenzéki induló, a többiben a Fidesz-KDNP jelöltjére szavaztak az emberek.

Ezért furcsállható, hogy Bod Péter Ákos is beáll ebbe szánalmas komcsi társaságba másodhegedűsnek, hogy például legutóbb azt igyekezzen bizonygatni az ATV-ben, hogy az ársapka nem is olyan jó dolog.
„Nem volna értelmesebb az árat követni egy kis elcsúszással?”– tette föl a kérdést közgazdász-logikája alapján egy politikai műsorban.

Ahova nyilván nem azért hívták, hogy egyetértsen Orbán Viktor válságkezelő politikájával. De annyi azért elvárható lenne egy, a politika vizében már többször megfürdött közgazdászprofesszortól, hogy az egyes döntések analizálása kapcsán a szakmai mellett láttassa annak társadalmi hatásait is. Éppen most, amikor – magyar mintára – mind több uniós országban kezdenek barátkozni az ársapkák bevezetésének emberbaráti gondolatával.

„Mi lesz akkor, ha csoda folytán összeomlik az olaj ára, lemegy a gáz ára. Nem lehetetlen egyébként, megerősödik a forint. Akkor olcsóbb lenne a piaci ár, mint a hatósági ár.” – aggodalmaskodik a professzor. Még az is lehet, hogy a gonosz kormány – amely ugye a baloldal szemében mindennek az oka, ha Orbán nem lenne, akkor szerintük válság sem lenne – szépen lecsökkentené az árat oda, ahol az a legoptimálisabb a lakosság és a cégek szempontjából.

Bármilyen hihetetlen is Bod Péter Ákos számára, erre a kormány gyorsan képes reagálni, még akkor is, ha a professzor szerint jobb lenne „kis csúszással” követni a piaci árakat. Magyarán nem 480 forintért adni az üzemanyagot, hanem valamivel olcsóbban mint az aktuális 760 forint körüli ár. Ha prüszköljön miatta a lakosság, hadd kiabáljanak kígyót-békát Orbánra. De jó lenne. Neki.

Ez a kétkulacsos politika egyébiránt mindig jellemző volt a professzorra. Csak a legutóbbi furcsa lépését említem. Hivatalosan nem nevezte magát Márki-Zay Péter tanácsadójának, de azt nyilatkozta:
„Adok tanácsot, de nem vagyok tanácsadó. Ha felhív valaki, vagy megkérdez, válaszolok.”
Bod Péter Ákos mellesleg alapító tagja volt a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, magyarán Gyurcsány választások előtti kampányszervezetének.

A kedves nézőknek mondom, ha a magát szívesen jobboldali szakembernek tartó Bod Péter Ákost látja szakérteni a televízióban vagy bárhol másutt, ne vegyen rá mérget, hogy amit mond, azzal a magyarok érdekét szolgája. Emlékezhetünk: a 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek. Bod Péter azonban nem óhajtott a lehetőséggel élni, pedig Orbánnak nagy szüksége lett volna rá.

Horváth K. József - ]]>www.888.hu]]>