Az e hétre szóló szentencia: „így hát harcoljunk, mint a lengyelek, családért, szabadságért, országért és Istenért.” Orbán Viktor miniszterelnök idézte Donald Trump amerikai elnök szavait Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetemen tartott előadása bevezetőjében. Trump elnök egyébiránt Varsóban mondta ezt, ahol első nagy külföldi beszédét tartotta.

Családért, szabadságért, országért és Istenért… Az teszi a visegrádi országokat olyan erőssé, hogy e kérdésekben, ahogy a miniszterelnök fogalmazott, tízből kilenc esetben feltétel nélkül egyetértenek, ami igen jó arány, és ami ennél fontosabb, hatalmas erő. Az Európai Unió parlamentjében a V4-ek szavazatai körülbelül akkora súlyt jelentenek, mint a németeké, és ha ez az akarat egységesen jelenik meg a parlamenti szavazásokon, azzal az unió vezetésének számolnia kell.

Nem véletlenül kereste fel Izrael miniszterelnöke a V4-ek domináns államát, Magyarországot, és nem véletlenül töltött el itt három napot. Olyan szerződést, olyan szövetséget ajánlott fel a visegrádi négyeknek, amely messze ható következményekkel jár. Izrael felajánlotta politikai támogatását a migránsokat betelepíteni igyekvő globalista akarattal szembeszálló négyeknek, melyért cserébe azt kérte, hogy a négyek – akiknek befolyása tehát igen jelentős – támogassák Izrael nemzetállami törekvéseit.

Itt álljunk meg egy pillanatra. A történelem nem ismeri a morált. Ha például egy nép lemond az önszerveződésről, a fejlődésről, akkor gyarmati létbe süllyed. Ha egy nép nem gondoskodik a biológiai fennmaradásról, azaz nem szül utódokat, akkor eltűnik és senkinek nem fog hiányozni. Ha egy ország vezetése rosszul méri föl az erőviszonyokat és rossz oldalra kötelezi el magát, vagy csak túlontúl erősen elkötelezi, aztán kedvezőtlenül alakulnak a dolgok, akkor a váratlan fordulatok elsöpörhetik.

Macedónia például már a lét és nemlét peremére érkezett… Kinek hiányzik majd Macedónia? Ki fogja megsiratni Németországot? Mert Európa legerősebb országa is feliratkozott a kihalni készülők listájára. Nem bölcsebb dolog egy ilyen félelmetes történelmi pillanatban őszintén kiállni a Szabó Dezső által nemzeti öncélúságnak nevezett stratégia mellett és azt mondani: mi, magyarok, itt a Kárpátok ölén túlélni akarunk.

Magyarként akarunk túlélni, és aki egyetért velünk, aki támogatja törekvéseinket, az a szövetségesünk. Nem dolgunk ítélkezni a palesztin–izraeli történelmi vitában, soha nem voltunk sem gyarmatosítók, sem hódítók. Két világháborúban vettünk részt erős kényszer hatására, de ha már benne voltunk, kitartottunk a szövetségesünk mellett, holott magunk mellett és magunkért kellett volna kiállnunk, amíg még lehetett. Jutalmul megkaptuk Trianont. Kétszer.

Különös korszak, vad fordulatok. Tegnap még a jobboldal számított antiszemitának és a baloldal volt filoszemita. Ezt a régi nótát dalolta el Heisler András, a Mazsihisz elnöke is a minap. Kiderült azonban, ma a patrióta jobboldal éppen modern patriotizmusa okán Izrael-barát és a nemzetközi baloldal, amely a muszlim bevándorlás szépséget hirdeti, lett Izrael-ellenes, tehát antiszemita.

A V4-ek azonban, oldalukon Izraellel és nem csekély mértékben az új amerikai vezetéssel, olyan erőt jelenítettek meg egyik pillanatról a másikra, amivel számolni kell. És ehhez az erőtérhez csatlakozik majd feltehetően Szerbia is… Budapest tényleg többre képes, egy új korszak fővárosa lehet.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>