Ma 2022 május 27. Hella napja van. Holnap Emil, Csanád napja lesz.
A liberális gazdaságpolitika csúfos kudarca

A liberális gazdaságpolitika csúfos kudarca

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Budapest lerombolása...

„A képzelet jó szolga, de rossz gazda!”
(Agatha Christie)

Hogy milyen lenne az ország egy liberális kormányzás alatt, azt sajnos nem kell találgatnunk, hiszen jól megmutatta a 2010 előtti szocialista kormányzások pénzherdáló, csődközeli kudarca. Sajnálatosan azonban ma is negatív példaként áll előttünk két baloldali kontár, Karácsony Gergely és Dávid Ferenc gazdaságpolitikája. A kettő között csupán annyi a különbség, hogy míg Karácsonyé nagyon is kézzelfogható, addig a DK szakpolitikusának ámokfutása egyelőre csak szavakban létezik.

Budapest lerombolása

Karácsony Gergely dúlását túlzás nélkül hasonlíthatjuk az 1944-’45-ös, illetve az 1956-’57-es időszakhoz, melyek Budapest történelmének legsötétebb korszakai közé sorolhatóak. Igaz, e két korábbi esetben háborúk döntötték romba fővárosunkat, a harcok eredményeképpen működésképtelenné téve annak alapvető infrastruktúráját, míg Karácsony esetében az értelmetlen városvezetés a bajok fő oka, ám pontosan ezért döbbenetesebb látni ezt az értelmetlen pusztítást. Ez az ember, aki kis híján az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett, főpolgármesteri regnálásának eddigi ideje alatt egyetlen hasznos, a közjót szolgáló intézkedést sem tudott hozni. Hozzá nem értését még markánsabbá teszi, hogy ő, aki mandátuma elején bőszen szónokolt az apparátus létszámleépítéséről, úgy kezdte szolgálati idejét, hogy háromról ötre emelte a főpolgármester-helyettesek számát. 

Karácsony legszembetűnőbb bűne a budapesti forgalom kaotikussá tétele, melynek csak egy részét képezik az indokolatlanul felfestett biciklisávok. A rakpartszakaszok gyalogossá tétele vagy az útfelújítások sorozatos elhalasztása, illetve a hídrenovációk kezdőidejének sorozatos elodázása mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest mára élhetetlenné vált. Ehhez társulnak még az olyan látszatintézkedések, mint a kaszálandó területek lecsökkentése azáltal, hogy azokat „méhlegelővé” avanzsálják. Ez annyiban is logikátlan, hogy bár a hektáronkénti kaszálandó terület jóval kisebb lett, a fűnyírásra kiutalt összeg mégis növekedett az előző évekéhez képest. És úgy általában: a „kevesebb munkát több pénzért” elve folyamatosan tapasztalható, a városüzemeltetés minden szegmensében. 

Amikor Dávid a rossz és Góliát a jó

A liberális gazdaságpolitika élhetetlenségének gyakorlati példája után következzék most az elméleti! Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció gazdaságpolitikusa szerint (bármit is jelentsen esetében ez a cím) teljesen szükségtelen a gyermekes családok SZJA-visszatérítése, a 25 év alattiak teljes adómentességét pedig a gazdaságra nézvést kifejezetten károsnak tartja, teljes értetlenségét fejezve ki az iránt, hogy a fiatalok így nem veszik ki részüket a közteherviselésből. Ugyanakkor ez a remek szakember mielőbb megszüntetné az üzemanyagárstopot, az élelmiszerárstopot, na és természetesen a rezsicsökkentést is eltörölné. 

Az ember már meg sem lepődik ezen a cinikus okoskodáson, ezen a minden logikát nélkülöző okfejtésen, ami minden olyan kormányintézkedéssel szembehelyezkedik, ami a családok terheit igyekszik könnyíteni. Ez a fajta megközelítés valamiféle poszt-kampány-szindróma lehet, amikor egy bukott politikus vesztett pozícióból, meggyöngülten próbál magára erőltetni egy olyan irányító pózt, ami saját jelentőségét indokolatlanul felülreprezentálja, hasonlatossá téve őt a bika előtt magát felfújó varangyhoz. S ha valamiért hasznosak ezek az ellenzéki kijelentések, nos azért, mert így a kedves kormányellenes szavazópolgár is megtudhatja, mi várt volna rá ellenzéki győzelem esetén. Mert ahogyan többször, több helyütt elmondtam már, a gazdaságélénkítő intézkedések nem kizárólag a kormánypárti szavazókra lettek szabva, hanem azokat minden magyar állampolgár élvezheti.

***

Természetesen csődközeli állapotban, amikor már nagyon nagy a baj, az állam közbeavatkozik és segít. Így volt ez régebben, és így van ez most is, lásd a kormány korábbi, országos intézkedéssorozatát, melyben átvállalta az önkormányzatok adósságállományát. Érthető és szükségszerű gesztus ez, hiszen sem a jobboldali városvezetőre szavazott, sem a baloldalra voksolt megtévesztett budapesti állampolgár nem szenvedhet hosszútávú hátrányt egy gazdaságpolitikai analfabéta vérnősző baromként való dúlása miatt.

Érdemes lenne azonban megnézni egy statisztikát, hogy Budapest, valamint a vállaltan kormányellenes vezetésű megyei jogú városok hiánygazdálkodása mekkora mértékben terheli meg az állami költségvetést.

S ha lenne ilyen felmérés, azt is jogosnak tartanám, ha ezért a minden bizonnyal tetemes hiányért azok vállalnák az anyagi felelősséget, akik okozták.

Varga-Bíró Tamás - ]]>www.demokrata.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (6) Gasztronómia (539) Gazdaság (664) Sport (729) Mondom a magamét (6077) Nagyvilág (1465) Szépségápolás (15) Történelem (15) Politika (1581) Egészség (50) Mozi világ (440) Heti lámpás (259) Irodalmi kávéház (513) Rejtőzködő magyarország (168) Életmód (1) Tereb (141) Flag gondolja (33) Kultúra (6) Vetítő (30) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Mozaik (83) Jobbegyenes (2312)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>