Ma 2024 február 25. Géza napja van. Holnap Edina napja lesz.
A Helsinki Bizottság Soros-doktrínája

A Helsinki Bizottság Soros-doktrínája

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Kádár, Apró, Dögei felültek sírjukban és örvendeznek: hazaáruló szellemeik feltámadtak és itt kísértenek közöttünk.

 

David Pressman amerikai nagykövet szerint „nagyon veszélyes azt sugallni, hogy a magyarországi politikát külföldi hatalmak kívánják befolyásolni”. Így reagált arra, hogy a kormánypárti frakció szuverenitásvédelmi törvénykezést tartott szükségesnek annak megakadályozására, hogy külföldi pénzügyi források mögötti érdekek egyes politikai és parapolitikai szervezetek (NGO-k, civil szervezetek, mozgalmak, médiaszolgáltatók) felhasználásával beavatkozzanak a hazai szabad választások lebonyolításába, és ennek eredményeként nagyobb befolyást szerezzenek a hazai társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerek szuverén működésére.

Pressman megnyilvánulása maga az önellentmondás, hiszen amikor az Egyesült Államok nagyköveteként a demokratikusan megválasztott magyar törvényhozás jogalkotási tervéről foglal állást, azzal már éppenséggel pont a magyar belpolitikát törekszik befolyásolni, ami mondjuk a hivatalából eredően nemhogy nem dolga, de kifejezetten tilalmazott.

Ugyanakkor Pressman aggodalma ütközik az Európai Unió Tanácsa álláspontjával is, hiszen a testület maga is uniós intézkedéseket sürgetett a külföldi finanszírozású információmanipulációt és beavatkozást folytató szereplőkkel szemben a közrend és közbiztonság megóvása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az ilyen intervenciókat gyakran szélesebb körű hibrid hadjáratok részeként használják, és céljuk többek között a demokratikus társadalmak megtévesztése, félrevezetése és de­stabilizálása, kulturális és társadalmi súrlódások előidézése és azok kihasználása, továbbá a kül- és biztonságpolitika folytatására való képességünk negatív befolyásolása.

De Pressman nagykövetnek volna mit megbeszélnie ebben a témában az amerikai állampolgárságú Soros Györggyel is. A tőzsdespekuláns 2009-ben a Project Syndicate internetes újság hasábjain arról a felismeréséről értekezett, hogy a szuverenitás sajnálatos módon „a nemzetállamok belügyeibe való külső beavatkozás útjában áll”. Mi a teendő ennek az akadálynak az áttöréséhez? – ezt vizsgálta a közismert „önzetlen adományozó”. Koncepciója szerint a megoldás az, hogy a népszuverenitás idejétmúlt eszméjét szembe kell fordítani magával a kiszemelt célországgal. Ezt arra a – saját szavai szerint is „kitekert” – gondolatmenetre kell alapozni, hogy a szuverenitás az embereké, és ha a kormányok visszaélnek a rájuk bízott hatalommal, a polgároknak pedig nincs lehetőségük az ilyen visszaélések kijavítására, akkor pont a szuverenitás védelmére hivatkozással a külső beavatkozás máris indokolható. 

Ilyen felfogás mellett a nemzetközi közösség áthatolhat a nemzetállamok határain, hogy úgymond megvédje az állampolgárok szuverén jogait.
A nemzetállamok belügyeibe történő beavatkozás céljának legitimitásával generálisabb bajok is vannak. Ugyanis az észak-amerikai és az európai kormányok által aláírt Helsinki záróokmány 1975. augusztus 1-jei elfogadása nemzetközi jogi konszenzust teremtett arra vonatkozóan, hogy a szuverenitás által lefedett valamennyi jog mindegyike elsődleges jelentőségű és feltétlen tiszteletben tartandó. 

A dokumentum kiemeli, hogy ebbe hangsúlyozottan beletartozik annak a joga is, hogy az államok szabadon megválasszák és fejlesszék saját politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszereiket, meghatározzák törvényeiket és rendeleteiket.

Ennek szavatolására rögzíti a helsinki egyezmény a belügyekbe beavatkozás tilalmát. Ironikus és képmutató, hogy a belügyekbe történő nyílt politikai beavatkozást az NGO-k finanszírozásán keresztül érvényesítő Soros-alapítvány által támogatott Magyar Helsinki Bizottság éppen erről a nemzetközi dokumentumról kapta a nevét. A működése példaszerűen szemlélteti a Soros-féle külföldi beavatkozási doktrína érvényesülését.

A szervezet az elmúlt öt évben félmilliárd forint nagyságrendben volt a spekuláns alapítványának kedvezményezettje, de a külföldről származó pénzügyi források az ő bőkezűsége mellett is meghatározó szerepet játszanak a Helsinki Bizottság tevékenységében. Ha ránézünk a bevételi adataikra, akkor abból pontosan körvonalazódik, hogy nem belföldi, hanem külföldről eredő igény tartja életben. A legutóbbi lezárt pénzügyi évben ugyanis az összes bevételének 93 százaléka külföldi forrásból származott, aminek a 770 millió forintot meghaladó összege jól jelzi a külföldi igény erejét is. A donorok névsora azt is dokumentálja, hogy kiknek fontos a Helsinki Bizottság léte és működtetése. Ebben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok mellett éppúgy feltűnnek a német és holland kormányok, kormányzati szervezetek, mint az Európai Bizottság.

Személyében is árulkodó és aggasztó az amerikai kongresszus National Endowment for Democracy (NED) nevű szervezetének felbukkanása a Helsinki Bizottság tevékenységét finanszírozók között. Ennek a vállaltan a szuverén államok belügyeinek befolyásolására létrehozott „adományozónak” a valódi szerepét illetően az egyik alapító, Allen Weinstein 1991-ben a Washington Postnak adott interjúban világosította fel a közvéleményt: „Amit ma csinálunk, azt 25 évvel ezelőtt a CIA tette titokban.”

A Helsinki Bizottság pedig a külföldi pénzekért cserébe tudja a dolgát.

Egy októberi kiadványának harcosan önfelmentő buzdításában már titkot sem csinált abból, hogy valójában politikai zsoldos tevékenységet végez: „Gyülekezzünk, beszéljünk, tiltakozzunk, alakítsunk egyesületeket […]. Ne habozzunk, ne mardosson minket bűntudat, ha kívülről, európai intézmények vagy külföldi barátaink ajánlják fel a segítségüket. Ha szűkösek a belső erőforrások az autokráciával szembeni ellenállásra, semmi erkölcstelen nincs abban, ha külföldről próbálunk meg eredményt elérni. […] Nemzetközi intézményekhez fordulni nem hazaárulás, ahogyan a szövetséges demokratikus országok, nemzetközi sajtó vagy mecénások támogatása sem az […] Nem állhatunk készületlenül, ha a demokraták előtt megnyílik a lehetőség.”

Kádár, Apró, Dögei felültek sírjukban és örvendeznek: hazaáruló szellemeik feltámadtak és itt kísértenek közöttünk. Csak ezúttal nem moszkovita-kommunista, hanem neomarxista-globalista jelmezben.

A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász

Borítókép: Alexander Soros (Fotó: Brendan Mcdermid)

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2761) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Heti lámpás (305) Vetítő (30) Sport (729) Szépségápolás (15) Életmód (1) Mozaik (83) Történelem (17) Nézőpont (1) Tereb (146) Gazdaság (698) Politika (1582) Titkok és talányok (12) Belföld (10) Nagyvilág (1309) Flag gondolja (36) Tv fotel (65) Mozi világ (440) Kultúra (6) Mondom a magamét (7422) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (535) Rejtőzködő magyarország (168)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>