– jelentette ki Leon M. Bazile virginiai bíró 1959-ben, úgy folytatva: „a tény, hogy elválasztotta a fajokat, mutatja, hogy nem kívánta, hogy keveredjenek”.

Bazile bíró úr groteszk megjegyzése nem bevándorlási, hanem házassági ügyben hangzott el. Mildred Loving, a fekete nő és Richard Loving, a fehér férfi csak úgy tudtak összeházasodni a feketék és fehérek (pontosabban többféle „faj”, „rassz”) közti házasságot tiltó virginiai törvények miatt, ha elköltöznek az államból – és nem is térnek oda vissza. Akkoriban így próbálták meg kijátszani az egymásba szerelmesedő másszínűek a tagállami törvényeket. Amúgy sikerrel.

Más kérdés, hogy Bazile bíró szavai nem az utolsók voltak a Loving-ügyben, mivel 1967(!!!)-ben a Legfelsőbb Bíróság az ő ügyük kapcsán érvénytelenítette a fajközi házasságot tiltó törvényeket.

Basile érvelése meglehetősen obskúrus volt: ez alapján nem csak a házasságot kellett volna megtiltani, hanem a legális migrációt is meg kellett volna szüntetni, sőt lehet, a 13 gyarmatot alapító fehérek nem is hajózhattak volna át a mai USA területére. Nem is beszélve enyhén szólva elnagyolt rassz-tipológiájáról.

De lehet, mégis van némi megfontolandó mindabban, amit mondott. A haladárok szerint öreg kontinensünk simán felszippant egymilla bármennyi barbárt. Szerintünk nem. Nézzük csak meg, hogy járt Egyiptom a békés zsidókkal – pedig abban az ügyben a zsidókkal tartunk, már csak ószövetségileg is. Volt a kevés zsidó, akikből egyre több lett, teljesen beilleszkedett az egyiptomi szisztémába, a fáraók szerették őket, mígnem úgy találták, túl sok van belőlük és túlságosan máshogy élnek, meg hát nem egyiptomiak.

Szóval Bazile bírónak annyiban adhatunk kései jelleggel igazat, amennyiben megállapíthatjuk: mindenki a maga hazájában élheti meg igazán konfliktus nélkül azt, amit meg akar élni. Ott lehet halal vágni, van mecset, szőnyegárus, megszokott a klíma, a naplementébe lehet tevegelni, a nőket lehet verni. Itt nem. Saría és transzjogok nem tudnak egyszerre, egy helyen érvényesülni. Mondjuk mi egy harmadik opciót támogatunk, se saría, se transzjogok, de ez más kérdés.

Ez a békés egymás mellett élés: ti ott, ahogy akartok, mi itt, ahogy akarunk.

Mindenki boldog és mindenki úgy rontja el a saját és honfitársai életét, ahogy akarja. Nem zavarjuk egymást, és virágoznak mindenkinek az akármilyen jogai, mint száz virág és a mieink sincsenek letaposva a röszkei sínek mellett. Ha meg egzotikus virágra vágyunk, ott vannak az utazási irodák. Annyi vállalkozószellem azért mindenkiben lakozik, hogy nyaralni menjen az isztambuli bazársor áttelepítése helyett.

]]>www.tutiblog.com]]>