Ma 2020 augusztus 09. Emőd napja van. Holnap Lőrinc napja lesz.
lead-cropped-0.jpg

Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (31.)

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
 (A no-go zónákról V.)

A Magyar Nemzet (amely most érezhető kárörömmel számolt be arról, hogy több érintett nyugati ország nagykövetsége vagy külügyminisztériuma tiltakozott Szijjártó Péter kijelentése, illetve a kormány szórólapja miatt) 2016. március 30-án még nagyon hosszú és komoly elemzést tett közzé a no-go zónákról. A szerzők: Albert Enikő, Balogh Roland, Kuthi Áron. Az alábbiakban ebből az összeállításból közlök részleteket:

„NO-GO ZONE

Városi legenda a nyugat-európai saría?

(…)

Tény: a párizsi támadás után Jan Jambon belga belügyminiszter elismerte, a molenbeeki helyzet fölött nincs kontrolljuk. Majd Charles Michel belga miniszterelnök megerősítette, a terroristaszálak rendszeresen Molenbeekbe vezetnek. A 2004-es madridi robbantástól egészen a márciusi, brüsszeli merényletekig, valamennyi esetben megtalálhatóak az ide vezető szálak. Az okokat sokan a korábbi molenbeeki polgármester közel két évtizedes regnálására vezetik vissza.

A kerület teljhatalmú uraként viselkedő Philippe Moureaux 1992-es megválasztása után hamar rájött, a marokkói, a török bevándorlók szavazataival hosszú időre bebetonozhatja elsőségét. Cserébe a kerületi rendőrség szemet hunyt a fokozódó radikális megnyilvánulások fölött, nem avatkozott közbe, amikor 2008 környékén az évtizedek óta itt működő zsidó üzletek is lehúzták a rolót az egyre gyakoribb támadások miatt. És időközben a betelepülők száma 15 év alatt 30 százalékkal növekedett.

Az persze fogas kérdés, valóban törvényen kívüli, az angol terminológiában csak no-go zone-ként emlegetett kerületté vált volna Molenbeek, amit tanácsos elkerülni. A valóság ennél árnyaltabb. Bár a kerület főtere a csütörtöki vásárnapon inkább emlékeztet egzotikus arab ország bazárjára, mint Belgium fővárosára, közvetlenül a városháza épületével egybenőve, a forgatag közepén ott a rendőrőrs, és különösen az utóbbi hónapokban mindenütt rendőrök cirkálnak. Tény azonban, hogy fejkendő nélküli nő kilóghat a sűrűn lefátyolozott nők közül, de egy pillanatig sem érzi azt az ember, hogy veszélyben lenne.

A probléma inkább a felszín alatt kavarog, miként Francois Schepmans jelenlegi polgármester a közelmúltban nyilatkozta: vannak emberek, akik az árnyékban élnek, a gond, hogy túl sokáig hagyták őket ott lapulni. A városrészben több mint húsz mecset működik, de muszlim vezetők szerint nem ezek a veszélyesek, hanem a keményvonalas szalafista körök, amelyek titkos, bérelt lakásokban tartják fenn a rendőrség előtt is ismeretlen hálózataikat.

A rendőrség elől rejtett, titkos bűnözői csoportok persze minden nagyvárosban vannak, Molenbeek tragédiája, hogy a hétköznapokon is egyre gyakrabban tetten érhető radikalizálódás jeleit sokáig figyelmen kívül hagyták. Ugyanakkor változatlanul hiányoznak a muszlim származású rendőrök, akik a zárt muszlim közösségek problémáit alaposan ismernék. A helyi muszlim közösségeket jellemző módon nem is lepte meg a Molenbeekbe vezető terrorista vonal, de szó sincs arról, hogy egyetértenének velük. A legtöbben normálisan, hagyományaikat tartva, ám szélsőségektől mentesen szeretnének élni. Egy olyan Molenbeekben, amely a kultúrák békés egymás mellett élésének, mintsem összecsapásának szimbóluma. (…)

A no-go zone-ok kérdése Franciaországot illetően a 2015. januári, a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni párizsi merénylet után lett kiemelt témája a nemzetközi közbeszédnek. Az amerikai Fox News csatorna több alkalommal szókimondóan muszlimok által felügyelt területekről beszélt, amikor a fegyveres elkövetők hátterét ecsetelte. A televízió emiatt hamarosan bocsánatkérésre is kényszerült élő adásban. A helyreigazításban elhangzott, hogy a vallási alapú no-go zone-ok megnevezés nem tekinthető formális, megrögzült fogalomnak, és hogy tények nem támasztják alá ezek létét.

Található azonban rengeteg olyan vélemény, amely ennek ellenkezőjét támasztja alá. – Roubaix és Marseille egyes északi körzeteibe nem teszi be lábát a rendőrség, az államhatalmat ott semmi sem képviseli, így azokon a helyeken egyfajta mini-iszlám államok alakulhattak ki – ezt a lyoni egyetem Közel-Kelet-kutatója nyilatkozta az RTS Info svájci televíziónak még 2014 szeptemberében. Fabrice Balanche-t akkor az iszlám európai helyzetével kapcsolatban keresték meg, aki az ICM globális közvélemény-kutató felmérését is idézte. Eszerint másfél éve a franciák 16 százaléka szimpatizált az Iszlám Állam (IÁ) tanaival, ez az arány a 18–24 év közöttieknél 27 százalék volt. (…)

A 2012-es utcai rendbontások alkalmával az észak-franciaországi Amiens szocialista polgármestere használta a »törvényen kívüli zóna« kifejezést, utalva arra a jórészt muszlimok által lakott negyedre, ahol »nem lehet pizzát rendelni, orvost hívni«. Gilles Demailly akkor azt mondta, már húsz éve ismert a jelenség, de egyfajta eszkalálódást lehet megfigyelni. (…)

Az amerikai Brookings kutatóintézet friss tanulmányában foglalkozik a francia és a belga etnokulturális enklávék és a nemzetközi terrorizmus között fennálló kapcsolattal. Beszédes, hogy a neves agytröszt tényként kezeli az ilyen körzetek létét, és csak kialakulásuk okait tekintve bizonytalan, sürgetve egyben azt, hogy mélyebb kutatások szükségesek a jobb megértéshez. (…)

Ellentmondó brit vélemények

(…)

Hasonlóan vélekednek a londoni, főleg bangladesiek által lakott Tower Hamlets negyedről is, amit sokan no-go zone-ként emlegetnek. Ezzel kapcsolatban sokan úgy vélik, valóban nem feltétlenül ajánlott egy gazdagabb fehér számára, s a színes bőr inkább jelent előnyt, »beolvadási« lehetőséget, de mint megjegyzik, mindezek ellenére szerintük ez a negyed sem számít klasszikus no-go zone-nak. (…)

Ezzel szemben Ethan Kelly úgy véli, Tower Hamlets esetében megáll a no-go zone kifejezés. Az ugyancsak a Manchesteri Egyetem történelem szakára járó hallgató szerint nem ez az egyetlen ilyen negyed, de kétségkívül a legrosszabbnak számít. Tower Hamlets – mint mondja – etnikai szempontból a leginkább muszlim városrész, ahol a fehérek aránya mindössze 31 százalék, és a rendőrség inkább nem csinál semmit, és futni hagyja a bevándorló háttérrel bíró bűnelkövetőket, így a helyi »vének« befolyása sokkal komolyabb, mint elsőre bárki hinné.”

Nos, mindezek ismeretében nyugodtan megállapíthatjuk: ma Európában egyáltalán nem illegitim no-go zónákról beszélni, ezeket szóba hozni. Vitatkozni lehet, de tagadni és felháborodni nem. Az érintettek is jobban tennék, ha hisztériázás helyett megpróbálnának tenni valamit, hogy mindez ne így legyen.

Bayer Zsolt - ]]>www.magy]]>arhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Kultúra (6) Politika (1571) Mondom a magamét (4711) Tv fotel (65) Autómánia (61) Vetítő (37) Tereb (140) Történelem (14) Belföld (5) Mozaik (83) Sport (729) Életmód (1) Irodalmi kávéház (489) Gazdaság (652) Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1450) Szépségápolás (15) Heti lámpás (243) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (1816)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>