Tökéletes. S milyen érdekes, H. éber országban most fognak törvényt hozni, nem lesz nyelv sem az arab,az arabnak saját hazájában. Ha a magyar jobboldal merészelne ilyen törvénytervezetet beadni parlamentjébe, akkor micsodás nagy ájvékolás kezdődne azonnal. Most fog jönni a magyarozás, s Márait vagy szapulni fogják az ágensei sorosnak, vagy pedig következetlennek mondják, vagy jönnek az 1944-es elkeseredett sorai, a veszteségünk miatt, a vereségünk miatt.. Lovas azonban jól írja, „Márai a miénk”.

VEGYÜK ÉSZRE. Ha nem fogunk idejében leszállni a „bolondok hajójáról”. Akkor pár pillanat s tiltani fogják Márait is. „Vállalhatatlan sorai „ lesznek, a Cukorzaharberg a facebook-on elnézést fog kérni, mert nem törölték Márait, kinek „sorai, másokat sért”. Lovas egyetlen előrejelzése nem jött be, mindenütt a liberálisok győztek, Macronok fogják osztani az észt, merkel s az olasz gender,stb. A Fidesz MA MÉG MEGTEHETNÉ, HOGY az internetet szabaddá teszi, ingyenessé, s alanyi joggá. S alkotmányba teszi végre, a GONDOLAT SZABAD S KORLÁTLAN. S mindenki azt mond, ír, gondol, a neten, a tévék s rádiók véleményrovatában, amit akar. A TÉVÉ LEGYEN VESZÉLYES TÖLTÖTT FEGYVER. Ha elveszik a gondolatviselési engedélyünket, akkor olyan leszünk mint az USA, fegyverviselési engedély nélkül.

Ahogyan Pasteur veszettség elleni védőoltása, óriási könnyebbség s előrelépés volt. Mi magyarok, most még magyar a kormány! a nyjurokimétely ellen a Szabadság és a leg-legteljesebb liberalizmus megteremtéseként a magyar népnek adhatjuk az újkori veszettség, a piszibeszéd elleni örök védőoltást!!NEM KELL VÉGIGJÁRNUNK UGYANAZT A ZSÁKUTCÁT, ami H. Fordokat és Mel Gibsonokat kötözött meg odaát, s tett rabbá. ÚJ MAGYAR KISÉRLETÜNKET szabadon próbálhatjuk végigcsinálni. HISZEN A MAGYAR NYELVET SENKI NEM BESZÉLI A MAGYAROKON KÍVÜL. Sorosék feljelentései már csak ezért is okafogyottak. MAGYARORSZÁG LEGYEN AZ ELSŐ HELY A VILÁGON, AHOL TELJES ÉS KORLÁTLAN S FELTÉTELEK NÉLKÜLI, A GONDOLAT ÉS VÉLEMÉNYSZABADSÁG. Minden magyar állampolgár veleszületett és elidegeníthetetlen joga legyen, a gondolatviselési engedélye, azaz, hogy gondolataik és véleményeit, olvasmányélményeit, bármit bármikor bárkivel szabadon oszthat meg. MERT A VÁSÁRLÓ FELELŐSSÉGE LESZ A JÖVŐBEN, számítógépén mit néz, ki nézi a családjában a felületeket, s NINCSEN TÖBBÉ MODERÁCIÓ, SEM KORHATÁR. A tévé veszélyes fegyver, kit zavar dobja ki az ablakon, ahogyan Balczó András. Vagy használja, s fényes délelőtt nézze a disznó oldalakat, bármit, vért, szennyet, jót vagy rosszat. Idéztem már Miltont, lehet senki nem látja rajtam kívül, s egyedül vagyok az Igazsággal. Az Igazság akkor is Igazság marad. „ „De Milton egyik vitairata, az Areopagitica, mit sem veszített erejéből és aktualitásából: a sajtó szabadságáról szól. Anglia, mondja, szabad sajtójának köszönheti azt, hogy tudományosságának híre a legtávolabbi földekig elér, „nem semmiért van az, hogy a komoly és takarékos erdélyi elküldi évenként Oroszország messze hegyes határairól és a hercyniai vadonon is túlról, nem ifjúságát, hanem meglett embereit, hogy megtanulják nyelvünket és teológiai tudományunkat”. Ha nem volna rossz a világon, az embernek nem volna érdeme a jót választani; a rossz könyveknek szabadon kell a nyilvánosság elé kerülniük, hogy az emberek szabadon választhassák a jót. Az állam nem alacsonyíthatja kiskorúvá polgárait, mint ahogy Platón akarta.” Tudom reménytelen született rabok és cselédek között nemességről és szabadságról prédikálni. Mégis megteszem. Szeretnék egy lelket használni, aki megérti végre, minden következménnyel, ahogy Márai mondja, mi a Szabadság. MILYEN ÜRÜGGYEL FOGNAK MINKET TÁMADNI, HA MINDENKINEK MEGADJUK A SZÓLÁS S GONDOLATSZABADSÁGÁT, ROSSZNAK ÉS JÓNAK, MÉRLEGELÉS NÉLKÜL, MINDENKINEK. A net a tévé modern kori eszközök. A legteljesebb rabság, hogy itt már senki nem érti meg. Amikor örvendezik azon, hogy a másikat törölték, saját sírját ássa meg bután, s szabadságát önként s dalolva temeti el.

Idézzük Steinbecket. „„Néha valamiféle glóriaféle világítja meg az ember elméjét. Majdnem mindenkivel megtörténik. Érzed, amint nő és készülődik, mint egy gyújtózsinór, amint a dinamit felé ég. A gyomrodban érzed, a karjaidban bizsereg, az idegeidben zsong nagy gyönyörűséggel. Bőröd érzi a friss levegőt, a mély lélegzet csupa öröm. Úgy kezdődik, mint amikor nekinyújtózkodunk egy nagyszerű ásításnak. Keresztülvillan az agyunkon, és az egész világ felragyog a szemünk előtt. Sok ember, amióta az eszét bírja, szürkeségben él, még a táj is, a fák is elsötétlenek, elkomorodnak tőle. Az események - még a jelentősek is - fakón és színtelenül vonulnak el mellette. És egyszerre kigyullad az a dicsőséges fény - a tücsök cirpelése is édesen zeng a fülünkbe, a föld illata dalolva csapja meg orrunkat, és egy fa alatt ülve boldogan sütkérezünk az átszűrődő fényben. Az ember kiárad magából - valóságos zuhatag -, de nem apad el; nem lesz kevesebb. Azt hiszem, ez árulja el egy ember jelentőségét a világban: mindenkit meg lehet mérni glóriáinak gyakoriságán és lendületén. Magányos élmény ez, mégis összekapcsol a világgal. Szülőanyja minden alkotásnak, és így el is választja az embert társaitól. Nem tudom, hogy lesz az eljövendő években. Hatalmas változások következnek be a világban, óriási erők formálják a jövendőt, melynek arcát nem ismerjük. Közülük egyik-másik rosszul esik nekünk - nem is azért, mert önmagában rossz, hanem mert arra törekszik, hogy kiküszöböljön bizonyos dolgokat, amelyeket szeretünk és jónak tartunk. Igaz, hogy két ember nagyobb követ tud megemelni, mint egy ember egyedül. Egy csoport gyorsabban és jobban tud autókat építeni, mint a magányos munkás - a gyári kenyér olcsóbb, és egyenletesebb minőségű. De amikor táplálékunk, ruházatunk, hajlékunk a tömegtermelés bonyolult folyamatából kerül elő, a tömeges módszerek szükségszerűen behatolnak gondolkodásunkba, és minden másféle gondolkodást kiküszöbölnek. Korunkban a tömegtermelés behatolt közgazdasági, politikai, sőt még vallási életünkbe is - vannak, akik az isteneszme helyébe tették. Ez a mi korunk veszélye: feszültség érezhető a világban, szörnyű feszültség, amely már-már a pattanásig fokozódott. Az emberek boldogtalanok, és lelkiviláguk egészen megzavarodott. Ilyen időkben jónak és természetesnek érzem, hogy feltegyek magamnak néhány kérdést. Miben is hiszek tulajdonképpen? Mi mellett és mi ellen kell síkraszállnom? A mi fajunk az egyetlen alkotó lény, és csak egyetlen alkotó szerszáma van: az egyéni elme, az egyéni szellem. Két ember nem alkotott még soha semmit. Nem fordult elő termékeny együtt-működés sem a zenében, sem a képzőművészetben, sem a költészetben, se a matematikában vagy a filozófiában. Mihelyt az alkotás csodája megtörtént, egy csoport továbbfejlesztheti és kibővítheti, de egy csoport sohasem talál fel semmit. A csodálatos szikra mindig egyetlen ember magányos agyából pattan ki. És most vannak, akik a csoportgondolat nevében hadakoznak a legdrágább kincs, az emberi szellem ellen. Ócsárlással, kiéheztetéssel, elnyomással szorítják vissza a szabadon szárnyaló, kóborló szellemet - megkötözik, eltompítják, elhódítják. Emberi nemünk, úgy látszik, az öngyilkosság szomorú útjára lépett. De én szentül hiszem, hogy az egyén szabad, kutató szelleme a legértékesebb dolog a világon. És ezért akarok küzdeni a lélek, a szellem szabadságáért, hogy szállhasson bármerre, kedve szerint. És küzdök minden olyan eszme, vallás vagy kormányzat ellen, mely korlátozza vagy megsemmisíti az egyént. Ez az én lényem, ez a törekvésem. Meg tudom érteni, hogy minden dogma igyekszik elpusztítani a szabad szellemet, nehogy az szemlélődés útján a dogmát semmisítse meg. De úgy érzem, meg kell óvnunk az egyetlen dolgot, amely elválaszt bennünket az alkotásra képtelen állattól. Ha ezt a glóriát elveszítjük, végünk van.” Steinbeck.

Európában és a világon egyedül itt, legyen tökéletes s korlátlan gondolat s szólásszabadság. Ez egyedi jogunk, ahogy hollandnak az eu-thanázia, merkelnek a migránsimádat, vagy a füvek szabad használata a jujdejóban. Jól tudjuk, a magyar oldalon is rengetegen követelik láncaikat, s hogy másokat korlátozzanak. 11 millió abortusz 1957 óta nem zavarja őket sem, ha a maradék magyar gyermekeink véletlen a tévében egy erotikus élményt látnának, na, azon azonnal mélyen felháborodnának s tiltakoznának. Ebben az egyben, egyforma bal és jobb. Legyen azonban joga és lehetősége a balmételynek, hogy saját szivárvány adói legyenek, méretük arányában, a szavazóik szerinti súlyukban. Ha cserébe, mi is megkapjuk végre a teljes s korlátlan szabadságot, ahol minden törlés nélkül, láthatjuk, olvashatjuk az eredeti Kosztolányit. A valódit. Minden magyar szerzőt, aki valaha egyetlen egy sort leírt, a magyar történetben és irodalomban. Gyanúsan kevesen írunk ide is, lehet itt is, csak én látom magamat. Nem baj. Lát Isten és az Igazság. S azok, akik manipulálják a médium felületeket. Soha nem látott elnyomás s rabság felé menetelünk. Minden nap elvesznek a fehértől valami talán már évezredek óta létező jogot, s kötik még szorosabb gúzsba, a gondolatot, s magát a Szabadságot. HA ORBÁN INGYENESSÉ TESZI A MÉDIUMOKAT, ÉS A NETET, S MINDEN FAJTA CENZÚRÁT ELTÖRÖL, akkor nagyobb ajándékot ad ennek az ország lakosságnak, mint amit az sajnos valaha is megérdemelt volna. Ez nem baj, hiszen ebben az esetben, olyannak tekinti a magyar átlagot, amilyennek lennie kellene. Ma, - és ebben a történelmi egyházak shylock-kollaboráns állami vezetői és maga a hangadó értelmiség tettestárs. Nem lehet megnézni még a legyetek jók, ha tudtok gyermekfilm eredetijét sem! Ezt kevesen tudják. Krisztus utolsó kísértését álszentek töröltették, de Wajda ígéret földjét is csak részleteiben láthatjuk. EZ LEGYEN A JÖVŐBEN BŰNCSELEKMÉNY. Ha valaki, mert vélt érdekeit sérti, másokat töröl. Filmek és alkotások reklámokkal fertőzése legyen éppen olyan bűncselekmény, mint a vírusok a számítógépek világában. Olyan jövő kell, hogy azt viszik bíróság elé, aki egy másik embert közfelületről törölt, vagy töröltetett, vagy akadályozni akarja szabad vélemény s gondolatnyilvánításában, a másikat! Egy ilyen jó törvény alkotmányba tétele után, lehet perelni a nemzetközi bíróságokon, a facebook-ot is. Ha a jövőben is, névtelen feljelentőkre, vagy általában bárki szavára, másokat törölt el, s akadályozott meg, szabad mozgásában a neten, s gátolta valakinek is gondolatközléseit. Mert valóban a közösség és az állam feladata, a bűnmegelőzés, a bűncselekmények megtorlása, a bünősök elitélése, s elzárása. De a legnagyobb bűn az, ha ezt tudatosan összekeverik a vélemény és gondolatszabadsággal. Mindenkinek joga van a gondolataihoz. Ha a gondolatokat cenzúrázni kezdjük, egész jövőnket mérgezzük meg, s ivadékaink rabok lesznek csupán, s lehajtott fejű rabszolgák. Vannak hírek és tények. S vannak a vélemények.