- 0
És az a művészet, hogy ide – történjék bármi, ha kitör a harmadik világháború, akkor is! – háromezer-nyolcszáz és ötezer karakter közötti szöveget kell írni. Ez a törvény nem írható felül.
Pedig most a világ legrövidebb vezércikkét írnám meg szívem szerint, nem állna többől három mondatnál. Az apropója pedig nem más, mint egy „törvény” váratlan felülírása.
Nos, az jelent meg a közlönyben a földvásárlással kapcsolatban, hogy a „magyar állampolgárságra vonatkozó kitétel hatályát veszti”. Magyarul, amit hónapok óta „kommunikálunk” (istenem, de utálom ezt a fogalmat!), miszerint csak magyar állampolgár vehet részt a földvásárlásban, ezennel érvényét veszti. Ezzel egyszersmind szelet fújtunk önszánkkal a Jobbik egyre szomorkásabb kalózhajójának petyhüdt vitorlájába.
Elment az eszünk?
Ez az első, érzelemdús mondat, ami ilyenkor az ember ajkára tolul. Majd elkezd gondolkodni, végül intéz néhány telefont, és minden világossá válik.
Akkor hát, íme a magyarázat: nyájas olvasóm, a helyzet az, pontosan az, amit az ember, amint elmúlik az első haragja, igazából magától is ki tud találni.
A szovjetek földvásárlásügyben is feljelentettek bennünket Brüsszelben. Hogy kik a szovjetek, a mi kedves, örök szovjetjeink? Találgassanak hármat, és megígérem, nem fognak hibázni… Mindkét szovjetet el fogják találni!
Tehát feljelentették a kormányt és az országot Brüsszelben, ahonnan hamar meg is érkezett a verdikt: az uniós joggal nem egyeztethető össze, hogy a nem magyar, ellenben uniós állampolgárokat kizárjuk bármiből is.
Ezért, uniós tagságunkból következően ki kellett vegyük a külföldi állampolgárokra vonatkozó tiltást.
Tehát a mi kedves szovjetjeink elérték a céljukat. Mindketten.
Ráadásul most majd megint egy szájjal fogják fújni a sípot, hogy lám, a magyar kormány „elárulta a magyar gazdákat és kiárusítja a magyar földet”.
A helyzet az, nyájas olvasóm, hogy a magyar kormány egy plusz védelmi vonalként valóban beletette a törvénybe azt a kitételt, amely szerint külföldiek nem vásárolhatnak földet, és ezt most valóban ki kellett venni a törvény szövegéből, Brüsszel nyomására.
Mit lehetett volna tenni ehelyett?
Ugye, ez az egyetlen releváns kérdés.
Természetesen azonnal ki lehetett volna lépni az unióból. És a mi derék szovjetjeink egyik fele most majd éppen ezzel fog előhozakodni.
Igen, természetesen ki lehetett volna lépni az unióból, „eb ura fakó!”, de akkor muszáj megkérjük a mi derék szovjetjeink egyik felét, hogy ők menjenek el személyesen a magyar gazdákhoz, és személyesen mondják el mindegyiknek, hogy kilépünk az unióból, nehogy a külföldiek földet vásárolhassanak, és ezzel egyidejűleg egyszersmind örökre lemondunk az összes uniós agrártámogatásról, amelyet a magyar gazdák jelen pillanatban élveznek.
Mert hát valamit valamiért, ugyebár. Minden egyszerre nem megy, ettől olyan nagyon könnyű kalózhajóban ülni, és ezért olyan nagyon nehéz kormányozni.
És akkor nézzük meg a dolgot még egyszer, szigorúan a tényekhez ragaszkodva!
Nyájas olvasóm, a törvényben benne maradt a másik kitétel, miszerint földhöz csak helyben lakó, Magyarországon élő, földműveléssel foglalkozó gazda juthat. És ezt Brüsszel nem is vetetheti ki a törvényből.
Nos, akkor nézzük a számokat: jelenleg százötezer (105 000) gazda felel meg ennek a követelménynek. Ebből a százötezerből (105 000) kétszázhuszonkettő (222) nem magyar állampolgár.
Kétszázhuszonketten vannak olyanok, akik itt élnek, földműveléssel foglalkoznak. Ők kétszázhuszonketten pedig vásárolhatnak földet.
Ez van.
Azt kell mérlegelnie mindenkinek, hogy a kétszázhuszonkét külföldi állampolgár miatt szabad-e megfosztani 104 778 magyar gazdát az uniós támogatásoktól, és Magyarországot kiléptetni az unióból.
A kormány úgy ítélte meg, hogy nem is érdemes és nem is szabad.
És most a szovjetek egyik fele majd hazaárulással fogja vádolni, a másik fele… Azt nem tudom egészen pontosan, hogy mivel fog előállni a másik fele. Hiszen ők pontosan ezt akarták.
És ők voltak azok, akik kormányzásuk idején lehetővé tették, hogy külföldiek béreljenek hatalmas földterületeket, amelyeket nem műveltek, viszont felvették a földalapú uniós támogatásokat, és azt (valószínűleg) elrisztelték a szovjet elvtársakkal.
Úgyhogy kuss…
A kormánynak pedig egy kéretlen ingyentanács: itt és most nem kell „kommunikálni”. Ki kell állni, és el kell mondani az igazat. Így, ilyen egyszerűen.
Ez, félek, nem megspórolható meló.
Bayer Zsolt - www.magyarhirlap.hu
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!