Ma 2024 október 15. Teréz napja van. Holnap Gál napja lesz.
8a39d7be70019e9f4695f4c32349e1c4.jpg

Bayer Zsolt: József A.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Most az aggódók József Attiláért aggódnak. A szobráért. Hogy esetleg máshová kerül, mint ahol most van. Mondjuk olyan helyre, ahol látható…„Nézz a furfangos csecsemőre:bömböl, hogy szánassa magát,de míg mosolyog az emlőre,növeszti körmét és fogát.” 

Hát ezért aggódnak. Hiszen nem is értik József Attilát.
S csak egy mesét ismernek: azt, amelyben őhozzájuk képest mindenki fasiszta. De azt sem tudják, mi a fasizmus. És azt sem tudják, mi a nácizmus. Nem tudnak ezek semmit sem. Kinőtt már régen a körmük és a foguk. És elvették József Attila verseit, ha éppen nem tetszett nekik. Ha nem illett bele a képbe. Ha nem volt „munkásmozgalmi” – csak igaz volt:
„És vigasztald meg, ha vigasz
a gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét –”

S ha meg is haltak már azok, akik kitagadták, kihazudták az életműből mondjuk ezt a verset (is), a gyerekeiket azért felvilágosították. És tenyésznek tovább ivadékaikban, mint a kolera…
„Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák – kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki szerelmet,
ki pedig ilyen költeményt.”

Árulnak bizony mindent. Minden eladó. Költemény, próza, ideológia. Egy szegvári parasztgyerek legfőbb fohásza így hangzik ma: „Fogadj zsidóvá!” Mert ez a belépő a „fölső irodalmi szalonokba”? Vagy csak…
„Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.
Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.”

Vagy csak, bizony! Így lehet altiszt bárkiből, még a Szépírók Társaságában is… Aztán a Szépírók Társasága is aggódik egy kicsit. Mivé lenne a legitimitásuk az obligát aggódások nélkül? Nyílt levelet írnak hát L. Simon Lászlónak, az NKA elnökének. L. Simon karakánul válaszol. Többek között ezt írja: „(…) hasonló aktivitást vártam volna akkor is Önöktől, amikor még írószövetségi titkárként a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozáshoz kértem a csatlakozásukat. Akkor ezt megtagadták, többek között azzal az indokkal, hogy Önök nem politizálnak.”
Nem. Nem azért tagadták meg. Hanem többek között azért, mert ezt sem olvasták József Attilától:
„Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit – mást se tehet – siratgatja.
Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.”

Nem is értik. Hiszen minden fohászuk meghallgattatott…
De azért egyszer majd úgyis számot kell vetni. Mindennel. Még József Attilával is. Mert ott fog ülni valahol a jövőben is, valahol a Duna-parton, nagyon csöndesen és nagyon magányosan, és így dúdol magában:
„Egy mindenhol taníthatónak
kiosztva most már mindene,
és nem tudja megkérdezni,
hogy önnönmaga lehet-e.
Mert minden vonatnak mindegyik,
mindegyik ablakában ő,
csak ő áll, s hogy mindennek háttal,
azt nem tudja a tanított integető.”

És majd nézi-nézi a sok fizetett integető, nézi József Attilát, de akkor már új, friss, aktuális aggódnivaló lesz műsoron. A fasiszta kommunizmus meséjének nincsen vége sohasem.
Hacsak végre véget nem vetünk neki. Egyszer s mindenkorra…

Bayer Zsolt, maygarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Politika (1582) Tereb (146) Flag gondolja (36) Irodalmi kávéház (537) Mozaik (83) Jobbegyenes (2859) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (7884) Nézőpont (1) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (168) Kultúra (9) Autómánia (61) Életmód (1) Heti lámpás (329) Egészség (50) Belföld (11) Vetítő (30) Nagyvilág (1310) Gazdaság (717) Mozi világ (440) Sport (729) Történelem (18)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>