- 0
Tavaly márciusban az akkor 23 éves Varga Mihály, pitvarosi illetőségű lakos bement a magyarbánhegyesi kocsmába. Vele volt egy barátja is – már ha ezeknél a véglényeknél helyénvaló az ilyen fogalmak használata. Ittak. A kocsmáros, B. Lajos egy időre hátrament a raktárba.
Ekkor Varga Mihály bement a pult mögé, eltett egy doboz cigarettát, és megpróbálta kinyitni a pénztárgépet.
A visszatérő B. Lajos meglátta, és szóvá tette mindezt. Varga Mihály ekkor megütötte B. Lajost. A kocsmáros kimenekült az utcára, ahol Varga Mihály utolérte. Egy biliárddákóval agyonverte a földön fekvő embert, akinek többször a fejébe is belerúgott. Majd magához vett négy doboz cigarettát, és távozott.
A Gyulai Törvényszék első fokon nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Varga Mihályt. Tegnap volt a másodfokú ítélethirdetés. Ezen a Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa életfogytiglan helyett tíz évet szabott ki Varga Mihályra, fegyház helyett azt is börtönben. A minősítést halált okozó testi sértésre változtatták. Az indoklás nagyjából ez volt: a férfi nem akart ölni, csak így sikerült. A bírónak ezen kívül még egy ténykedése volt a tárgyaláson: a meggyilkolt férfi özvegyét rendreutasította, majd kizavarta a tárgyalóteremből, mert az hangosan zokogott.
Ennyi a történet.
És akkor jöjjenek a levonható tanulságok és a kérdések.
Mindenekelőtt azt a kérdést tegyük fel, vajon tényleg el kell-e tűrnie a társadalomnak, és egyáltalán eltűrhető-e, hogy a bírók azt csináljanak, amit akarnak? És most senki ne jöjjön a jogállammal meg a bírói függetlenséggel, mert nem ezekről van szó. A bírói függetlenséget senki sem akarja kétségbe vonni. Az a kérdés, hogy nyilvánvaló alkalmatlanság és a társadalomra veszélyesség esetén miért maradhat bíró a bíró. Az a bíró, aki például tényleges életfogytiglanra ítélte a móri gyilkosságokért Kaiser Edét, aki ott sem volt, vajon miért bíró még? Alkalmatlan és hülye. Ki kell rúgni.
Az a bíró, aki Cozma gyilkosait és Cozma társainak majdnem gyilkosait szintúgy megmentette az életfogytiglantól, sőt egészen nevetséges ítéletet szabott ki, azzal a vérlázító indoklással, hogy a cigányok nem ölni mentek oda, nos, az miért bíró még? Mert ugyan miért is ment oda az a több mint húsz, kigyúrt, kivarrt rohadt kansakál? Babzsákot hajigálni, mi? Száz tanú mondja el, hogy belépésük pillanatától belekötöttek mindenkibe, verekedtek, és az ezektől a véglényektől elvárható módon elviselhetetlenül viselkedtek. Aztán öltek. És öltek volna még… És akkor jön egy taláros „igazságszolgáltató”, és gyakorlatilag rászabadítja őket ismét a társadalomra. A liberális értelmiség meg tapsikol, és arról gagyog, hogy nem számít a társadalom igazságérzete és elvárása. Igen, nekik nem. Nekik ugyanis nem is létező fogalom a társadalom. Ők a legszélsőségesebb individualizmusban hisznek, és a közösség vagy társadalom szó hallatán a revolverükhöz kapnak. Ezen kívül meg vannak róla győződve, hogy ha cigány áll a bíróság előtt, az eleve különleges bánásmódot és eleve enyhébb ítéletet érdemel.
A társadalom meg másképpen gondolja.
Nincs ez másképpen most sem.
Jól jegyezzük meg a Szegedi Ítélőtábla bírájának, Mezőlaki Eriknek a nevét. Ő is egy rohadt gyilkost szabadított rá a társadalomra másodfokon. Tíz évet szabott ki egy emberéletért. Ha ez a Varga Mihály majd jól viselkedik, öt-hat év múlva kint lesz. És ha újra bántani fog valakit, ha ne adj Isten, újra meg fog ölni valakit, akkor Mezőlaki Erik bírót majd oda kell ültetni mellé a vádlottak padjára, mint bűnsegédet. Ugyanez vonatkozik a Sztojkáékat ránk szabadító másik talárosra.
És még valami, csak az igazságérzet és annak meggyalázása végett: Stadler József akasztói vállalkozó annak idején kilenc évet kapott adócsalásért. Zuschlag János emlékeim szerint 70 milliót sikkasztott, abból ötvenet megtérített, hat évet kapott. Egy embert agyonverő véglény tízet kap. Elsőre amúgy életfogytiglant. Ez azért csak felvet két kérdést a végére: tényleg olyan világban élünk, amelyben ennyivel többet ér a pénz, mint az emberélet? S ha a bíróságok és bírók munkájában ekkora a „szórás”, akkor minek tartjuk őket?
Elég volt ebből is. De most már tényleg.