Bizonyára emlékeznek rá, egyszer már felidéztük a két öreg székely esetét, akik elmennek színházba, és egyikükre a második felvonás közepén rájön a szapora. Felállítja az egész sort, kibotorkál, és elkezd bolyongani a félhomályos folyosókon, sehol nem leli az illemhelyet.

Végül egy egészen kicsike ajtón benyit, és csak egy hatalmas váza áll a sarokban. Az öreg nem bírja tovább, rákuporodik, s elvégzi a dolgát. Visszatalál a nézőtérre, felállítja az egész sort, lehuppan a helyére, kérdi a komáját: – No, mi történt, míg odavoltam? – Te komám, ez egyre érdekesebb! Mikor elmentél, váratlanul megjött a gróf, és rajtakapta a grófnét az inassal. Aztán bejöttél te, és belecsináltál a vázába. Most feszülten várjuk, mi fog történni…

Ma is ugyanez a helyzet a kormányellenesek háza táján. Ezzel a feszültséggel várjuk, mikor hol fog belecsinálni az ország vázájába ez a mi szeretve tisztelt ellenzékünk.

Szerdán már hangoltak a Várban, odaálltak a gyönyörűen felújított karmelita kolostor elé tizenegyen, és maguk elé tettek egy papírt, azzal a felirattal, hogy „Viktor! A vár mindenkié!” Nehéz lenne ezzel vitatkozni. Ezért lett rendbe téve a karmeliták régi kolostora is, s lett belőle miniszterelnökség, ami nagyon helyes, a hatalmi ágak szétválasztásának az elhelyezésükben is látszaniuk kell, nem véletlenül volt ez így régen is.

Jut eszembe, így van ez a közigazgatási bíróságokkal is. Nem véletlenül írta Martonyi János a Válaszban már 2017 januárjában a következőket: „A közigazgatási bíráskodás témaköre a XIX. század óta kiemelt jelentőségű és folyamatosan időszerű. Elméleti szinten három alapvető modell alakult ki. A francia megoldás a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok elkülönítésére épül, az angolszász modell integrálja a közigazgatás cselekvéseivel kapcsolatos kontrollt a rendes bírósági szervezetbe, a német–osztrák rendszer pedig önálló közigazgatási bíróságokra épül.”

De hogy fokozzuk a hangulatot, idézzük ide Hack Pétert a Beszélő 3. évfolyamának 20. számából: „A magyar hagyományok mellett az európai gyakorlat azt bizonyítja, hogy nagyon sok érv hozható az elkülönült közigazgatási bírósági szervezet mellett. (Ezt a megoldást követte az 1896. évi XXVI. törvény, de külön közigazgatási bíróságok vannak például Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban.)”

Szóval a közigazgatási bíróságok felállítását már a rendszerváltás hajnalán követelte az egykori SZDSZ, Martonyi János nemzetközi hírű jogászprofesszor, de Trócsányi László is, aki már vagy 15 éve arról értekezik, miért fontos ezen bíróságok visszaállítása és a Rákosiék által megszüntetett eredeti állapotok visszaállítása.

Igaz, nevezettek valóban csak jogászprofesszorok, mennyivel egyszerűbb fogalmatlan idiótáknak ordibálni az utcán, hogy „független bíróságot”, vagyis belecsinálni az ország vázájába. Szóval a Vár mindenkié, ennek ellenére Tordai Bence hiába akar holnap bemenni Szél Dettikével a Hiltonba, hogy képviselői igazolványuk meglobogtatásáért cserébe hadd aludjanak ott egy éjszakát.

De semmi baj, lesz még sok ilyen ordibálás, aztán előválasztás is lesz, azt is feszülten várjuk, mi is meg Puzsér Róbert is, indul még Karácsony, ha minden igaz, s talán Horváth Csaba, akiről azt kell tudni, hogy még életében soha, semmit nem nyert meg, de legalább rendkívül népszerűtlen alak.

Őket lehet majd előválasztani, meg valamelyik liberális pártbéli szobanövényt, izgalmas lesz, kár, hogy még nem lehet tudni, ki választhat előre, az indulók rokonai és üzletfelei vagy a párttagok, esetleg mindenki más, de mindegy is, a lényeg, hogy legyen feszültség és feszült várakozás.

Bayer Zsolt - ]]>www.magyaridok.hu]]>