Ma 2024 október 14. Helén napja van. Holnap Teréz napja lesz.
Bayer Zsolt: Egy kis matek

Bayer Zsolt: Egy kis matek

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Van ez a P. Lili, ez a nyomorult kis idióta...

Van ez a P. Lili, ez a nyomorult kis idióta, jól fejlett küldetéstudattal és az igazi hülyékre, képességterlenekre oly' nagyon jellemző egóval. S ennek megfelelően beszél össze-vissza csupa marhaságot. A felületes szemlélő azt hinné, hazudozik, de az ő esetében erről nem lehet szó, ugyanis fogalma sincsen semmiről, csak olyasmikről, hogy melyik fiú szereti a szomszéd faluban élő fiút, meg hogy ki kinek a f...át szopja teli erőből. Ehhez ért. Máshoz nem.
Azok a gazemberek hazudoznak, akik ezt a szerencsétlen, nyomorult kölköt odaküldek az első sorba, hogy áldozza fel magát az ellenzék politikai ambícióinak oltárán. Aztán majd eldobják őt is. Mint azt a másik hülyét, a Nagy Blankát.
Na mindegy.
És akkor álljanak itt a valós számok, nem a P. Lili-féle "Országos Statisztikai Hivataltól", mert olyan nincs, hanem a Központi Statisztikai Hivataltól, mert olyan van. Tessék:

Ez lehet Pankotai Lili és a baloldal legnagyobb hazugsága

A baloldal régi mantrája, hogy Magyarországon másfél millióan élnek mélyszegénységben. Lapunk utána nézett az adatoknak a Központi Statisztikai Hivatal segítségével és kiderült, hogy az ellenzéki politikusok és aktivisták csak egy kicsit tévedtek, és alig több mint 1500 százalékkal becsülték túl a mélyszegénységben élők számát.

Pankotai Lili, a baloldal legújabb üdvöskéje az október eleji, Magyar Evangéliumi Testvérközösség melletti tüntetésen felszólalva azt mondta, hogy az „Országos Statisztikai Hivatal (sic!) adatai szerint 2022-ben Magyarországon mintegy másfél millió ember élt mélyszegénységben”. Pankotai felszólalásának tartalma egybevág a baloldali politikusok és aktivisták nyilatkozataival. De vajon igazat mondanak-e?

Mi a mélyszegénység?

Elöljáróban érdemes tisztázni mi is az a mélyszegénység, hányan vannak ebben az állapotban Magyarországon és hogyan változott a számuk az utóbbi időben. Ebben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai segítenek eligazodni. A Magyar Nemzet kérdésére a KSH leszögezte, hogy azokat sorolják a mélyszegények közé, akik mindhárom szegénységi dimenzióban – vagyis a relatív jövedelmi szegénységben; a súlyos anyagi deprivációban és a nagyon alacsony munkaintenzitásban – egyszerre érintettek.

A három kategória közös metszetében vannak a mélyszegénység által sújtottak.

Ha a 2010 és 2020 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 2010 és 2012 között nőtt a mélyszegénységben érintettek száma. Másfél millió főről ekkor sem beszélhetünk, csak nagyjából harmadennyi emberről. Érdemes kiemelni, a kabinet ebben az időszakban tette rendbe az országot a gyurcsányi káosz után.

Ami azonban 2012 után látszik az adatokban, az csattanós válasz nemcsak Pankotai Lilinek, hanem azoknak a liberális újságíróknak is, akik minden kétharmados fideszes választási győzelem után ellátogatnak a legszegényebb falvakba, hogy megtudakolják: az ott élők miért szavaztak a Fideszre? Lehet, hogy részben ezért:

A szegénységből igenis ki lehet törni 

Az adatok egyértelműek: 2012 és 2020 között, mindössze nyolc év alatt a mélyszegénységben élők száma az ötödére esett vissza. 2022-re már valamelyest romlottak az adatok a járvány, a háború és a szankciós infláció miatt: a KSH szerint a mélyszegénységben érintettek száma 141 ezer főre emelkedett.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a deprivált családok java része nemcsak a mélyszegénységből tört ki sikeresen, a fogyasztását is jelentősen növelte.

A folyamatok egyértelműek: kis híján a háztartások harmadába került mosogatógép 2020-ra, míg tíz évvel korábban még csak minden tizedikben volt ilyen eszköz. A magyarok java része lecserélte régi tévéjét: a háztartások háromnegyedébe került LED-, LCD- vagy plazmatévé 2020-ra, miközben egy évtizeddel ezelőtt még csak minden tizedikben volt ilyen eszköz.

A digitális fényképezőgépekből és az asztali számítógépekből ugyan kevesebb volt, ám ez annak is köszönhető, hogy ezeket az eszközöket felváltotta a telefon és a hordozható laptop és táblagépek. A folyamat jól látszik az ábrákon: a hordozható számítógépek száma tíz év alatt kis híján három és félszeresére emelkedett.

Komoly ugrás tapasztalható a saját tulajdonú személygépkocsik esetében: 2010-ben még csak százból negyvenöt ember rendelkezett saját autóval. 2020-ra már százból hatvanan voltak tulajdonosok.

Ez tehát a valóság, nem pedig a Pankotai Lili és társai által „ismertetett” számok.

Forrás:]]> Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2858) Politika (1582) Irodalmi kávéház (537) Gazdaság (717) Kultúra (9) Belföld (11) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Autómánia (61) Történelem (18) Tereb (146) Heti lámpás (329) Sport (729) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (36) Mondom a magamét (7882) Gasztronómia (539) Életmód (1) Nézőpont (1) Vetítő (30) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1310)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>