„Majd ha a férfiak is szülnek, megmondhatják, mit tegyek a testemmel.”

Ez a cím virít abban az újságban, amelyiknek az újságíróit nem engedik be a Kormányinfókra, és ettől nagyon meg vannak sértődve. Persze nem voltak mindig ilyen sértődősek, de ez most pontosan annyira mellékes, mint ők maguk. A lényeg most ez a cím.

Ez a cím pedig olyannyira lényeges, hogy megismételjük (holnap meg ki is fogjuk kérdezni vagy röpdogát iratunk belőle). Tehát:

 „Majd ha a férfiak is szülnek, megmondhatják, mit tegyek a testemmel.”

Nagyon fontos tudni, ki, miért és hol mondta ezt – vagyis helyezzük kontextusba a mondatot, annál is inkább, mert ez a „kontextusba helyezés” napjaink „haladóinak” egyik legkedvesebb elfoglaltsága.

Nos, a mondat az Európai Parlamentben (EP) hangzott el. S bár nevezett intézménynél feleslegesebb, károsabb, ostobább helyet alig-alig találunk (talán Manfred Weber lakása lehet ilyen, de hát Frédike is az EP tagja, sőt a néppárt vezetője, így aztán ez is teljesen mindegy), ominózus mondatunk mégis érdemes kiemelt figyelmünkre.

Az történt, hogy az Európai Parlament is sietett napirendre tűzni az abortusz kérdéskörét, ha már egyszer az Egyesült Államokban most ez a kedvenc sípja a „haladóknak”, és fújják is napestig, mintha nem lenne holnap vagy mintha az elnökük tudna beszélni, gondolkodni, és tudná, hol van.

Az EP semmiképpen sem szeretne lemaradni az Egyesült Államoktól, már ami a kreténséget illeti, így aztán szenvedélyes vitát kezdtek az abortuszról, ami – amint ez el is hangzott – tagállami hatáskör, de ez kit érdekel manapság, úgyhogy előkerült a javaslat, miszerint emeljék be az abortuszt az alapvető jogok körébe.

Ez remek ötlet, bár én mindjárt ezután bevenném az alapvető jogok körébe a magzat élethez való jogát is, felelevenítve Ronald Reagan remek mondását, aki így fogalmazott: „Nem tudtam nem észrevenni, hogy akik a leglelkesebb hívei az abortusznak, már mind megszülettek valahogyan.”

Tökéletes! 

De ugorjunk vissza az EP-be, ahol zajlik ez a nagyszabású és nyilván nagyszerű vita, melynek során az összes vonatkozó hülye tobzódhat önmaga tökéletességében, európaiságában, demokratikusságában és felvilágosultságában – mindezért havi 9 386,29 eurót kapnak, ez forintra átszámítva a mai árfolyamon nagyjából 3 848 378 forint (az egyéb juttatásokat, melyek kitesznek nagyjából még egyszer ennyit, most jófejségből nem emlegetjük).

Hát nem megéri ennyiért hülyének, kártékonynak és feleslegesnek lenni? (Tisztelet a kivételnek!)

Nos, zajlik tehát a vita az abortuszról, és egyszer csak megszólalt egy bizonyos Assita Kanko nevű képviselő Belgiumból. Most a Kanko névben magyar szempontból rejlő lehetőségeket nem aknázom ki, mert továbbra is jó fej vagyok. Azt viszont jegyezzük meg érdekességképpen, hogy Kanko asszony Burkina Faso-i születésű, de belga állampolgár, amúgy értelemszerűen fekete, és – legalábbis a Kormányinfóra soha be nem engedett újság beszámolója szerint – a belga nacionalista párt színeiben politizál, ami azért nagyon sok szempontból érdekes és izgalmas, de ezt most nincs időnk megbeszélni. Majd talán visszatérünk rá, ha a belgák további afrikai feketének adják majd vissza felmenőik aranyfogait.

Most arra szorítkozunk, mit mondott Kanko asszony (ezt ahányszor leírom, annyiszor muszáj vihognom, bocsánat) a vita során. Ezt mondta: „Majd ha a férfiak szülhetnek és anyává válhatnak, azon a napon megmondhatják nekem vagy a lányomnak, hogy mit tegyek a testemmel.”

És kitért még a muzulmán nők problémáira is, de ezt most nem taglaljuk. A lényeg ez a fenti kijelentés.

Hűha! Szóval majd ha a férfiak is szülhetnek és anyává válhatnak, majd akkor. Megértettem a figyelmeztetést, kedves Kanko asszony (röhögés), de most össze vagyok zavarodva. Ugyanis éppen egy éve annak, hogy ezt olvashattuk a lapokban nagy-nagy megnyugvással: „Az Európai Parlament úgy döntött, hogy ezentúl a férfiak is szülhetnek.”

Sok-sok évezredes probléma végére került végre pont ezzel a nagyszerű határozattal. Hiszen már a neandervölgyi ember is, mikor este letelepedett a tűz köré, azon töprengett a véres mamutlapocka majszolása közben, vajon apu, aki vadász, miért nem szülhet, mikor annyira szeretne. Anyu pedig, aki egész nap ízletes bogyókat gyűjtögetett, azt sérelmezte, hogy egyfelől képtelen olyan szép nagyot és illatosat böffenteni, mint apu, másrészt nem képes teherbe ejteni aput, ami mégis csak igazságtalanság. De ennek az iszonyatnak véget vetett tavaly az EP. Örök hála és köszönet egy horvát képviselőnek, bizonyos Maticnak, aki az EP nyilvánvalóan egyik legnagyobb hím tagja (vagy hímtagja?), az ő „jelentése” alapján született meg ez az életbevágó határozat, úgy is, mint:

„Mivel bizonyos körülmények között a transznemű férfiak és a nem bináris személyek is teherbe eshetnek, és az ilyen esetekben részesülniük kell a terhességgel és szüléssel kapcsolatos gondozásra vonatkozó intézkedésekben, a nemi identitásuk alapján való hátrányos megkülönböztetéstől mentesen.”

Juhééééj!

És teljesen biztos vagyok abban, hogy tavaly júniusban Kanko asszony (vigyor) is megszavazta ezt a csodát, büszke belga nacionalistaként.

De akkor most mi ez a visszatérés a középkorba? Micsoda kirekesztő mondat már, hogy „ha majd a férfiak is szülhetnek, akkor…”.

Tavaly óta szülhetnek! Vegye ezt tudomásul a Kanko asszony (vihog)!