Ma 2020 augusztus 05. Krisztina napja van. Holnap Berta, Bettina napja lesz.
lead-cropped-0.jpg

Bayer Zsolt a Kaleta-ügyről

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Figyelem ez kemény lesz!

Itt van ez a Kaleta ügy a nyakunkon.

És már-már értetlenül szemléljük, miképpen akarja a baloldali és liberális sajtó és politika a pedofil botrányba keveredett egykori nagykövet vérét venni. Ostorozzák a szerintük „túl enyhe” ítéletet, amelyet természetesen azonnal a kormány nyakába varrnak – ilyenkor mindjárt nem független a bíróság, csak akkor, ha nekik kedvező vagy tetsző ítéletet hoz, akkor viszont a „szabadság és a demokrácia utolsó bástyájává” nemesedik.

Számon kérik Kaleta ügyvédjét, Mester Csabát, hogy akkor tulajdonképpen miért és hogyan merészelte védeni ezt az embert – jelzem, azért ügyvédeket nem szokás számon kérni, mert bárkit is védenek, még a szerencsétlen kisfiút megkínzó majd élve elásó állatok védőinek sem toltak mikrofont az orruk alá, hogy akkor ezt hogyan is képzelték. Sehogy sem képzelték. Ez volt a dolguk.

A legmesszebbre pedig szokás szerint Szabó Tímea ment, ami nem meglepő, ugyanis ez a zűrös figura az önkontroll és józan ítélőképesség hiányában mindig a legmesszebbre megy – éppen ezért például sokkal rosszabb Kaleta Gábornál. Nevezett Sz. T. elkövető egyebek mellett a következő kirohanást intézte az ügy kapcsán:

„(…) Kaleta Gábor volt perui nagykövet tette minősíthetetlen és gyomorforgató, ahogyan a folyamatosan a családok és a gyermekek szentségéről papoló cinkosainak cselekedetei is azok. Kaleta Gábor volt perui nagykövet cinkosai: Orbán Viktor miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter.

A Párbeszéd amondó: bár Orbán Viktor igyekszik eltussolni – eltussoltatni – a pedofilügyet, az nem maradhat következmények nélkül (…)”.

Itt igazából be is fejezhetnénk az egészet, megszólalt a zavarodott hisztérika, vagyis megérkeztünk az ellenzéki „politika” leglényegéhez, mehetünk is haza.

De maradjunk még egy kicsit. Érdemes megnéznünk ugyanis, hogy máskor miképpen is viszonyulnak a most szörnyülködők a pedofíliához.

A most HVG-s, akkor még népszabadságos Révész Sándor 2014-es írásával érdemes kezdeni a visszaemlékezést. Nevezett akkor a következőket írta a Pedofil is ember című cikkében:

„A sokféle szexuális vágy közül a pedofil az egyetlen, amit nem lehet beleegyező partnerekkel, pornófilmes szereplőkkel kiélni. Ebből a szempontból pedofil embertársainknak a legrosszabb és legnehezebb. Nagyon helytelen lenne, ha olyan tilalmakkal nehezítenék tovább a helyzetüket, amelyek nem szükségesek senki megvédéséhez. A rajzolt gyerek nem valóságos létező. Ami vele történik, egyetlen hús-vér gyereknek sem árt. Tudom, volt már rá eset, hogy gyerekgyilkosnál gyerekmanga-gyűjteményt találtak, de eset mindenre van. Ha betiltanánk egyes extrém esetek alapján mindent, ami az eddigiekben bűnözőkre hatott, vagy elvileg hathat, hatalmas máglyákat rakhatnánk, remekműveket is vethetnénk rájuk, és semmi nem maradna a szabadságunkból. Lehet és érdemes kutatni és vitatni a pedofília összefüggését a cölibátussal, elfojtott más irányú vágyakkal, késztetésekkel, kreativitással stb. De a vágyak: objektív, tapasztalati tények. Ha vannak, nem kevesen, akik átérzik őket, akkor a tudatunktól független létezésükben nem lehet kételkedni. A hívő tekintheti őket Isten büntetésének vagy próbájának, de a világi állam nem bélyegezheti meg őket!

A rajzolt gyerekpornó engedélyezése jelzés a pedofiloknak, hogy a szabadságpárti állam nem ellenük, hanem csak a gyerekekért tilt. Jelzés a társadalomnak: a szabadságot csak annyira szabad korlátozni, amennyire muszáj.”

Köszönjük, megértettük.

S most nézzük a Magyar Narancs 2019 júniusi –nagyjából egy évvel ezelőtti- cikkét, „Soha nem fogok meggyógyulni” – pedofília mint betegség címmel. Ebben egy bizonyos Péter nevű pedofil esetét dolgozzák fel, és a következőket olvashatjuk:

„Péter pedofil, a kiskorúakhoz, a 10–14 év közötti kislányokhoz vonzódik szexuálisan.„

„– Tizenhat éves koromban tudatosult bennem, nagyon sokáig nem mondtam el senkinek. Amikor kórházba kerültem egy öngyilkossági kísérlet után, elmondtam egy orvosnak, aki az engedélyem nélkül belenézett a számítógépembe, és kihívta a rendőröket. Két ügyem volt tiltott pornográf felvételek birtoklásáért, képek voltak a számítógépemen, elsőre próbára bocsátottak, másodikra felfüggesztettet kaptam. A problémámmal a körzeti pszichológusnál is voltam, elküldött, hogy ő nem bírja az ilyesmit. Állítólag van egy magánterapeuta, de az húszezer óránként, annyit nekem nem ér.”

„– Milyenek a kilátásaid a jövőre nézve?”

„– Erre gyógymód nincs, az embernek nem lehet megváltoztatni a szexuális beállítottságát. Soha nem fogok meggyógyulni. Egyszerűen el kell fogadni ezt a helyzetet és ennyi.”

Péter soha életében nem ért hozzá helytelen módon gyerekhez, és úgy gondolja, nem is fogja megtenni, mert nem akar szexuális bántalmazó lenni. Nincs egyedül, és számos pszichiáter, kriminológus, szociológus és agykutató szerint érdemes lenne a társadalomnak, a közvéleménynek, nekünk is egy kísérletet tenni arra, hogy túllépjünk a megbélyegző szörnyülködésen, és odafigyeljünk arra, amit a Péterhez hasonló emberek mondanak, hiszen közös érdekünk, hogy a lehető legkevesebb gyerek legyen szexuális visszaélés áldozata. Ha megelőzhető a molesztálás, kötelességünk is megelőzni – éppen ezért működik Magyarországon ötödik éve kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélés miatt börtönben lévő férfiaknak terápiás csoport, állami pénzből, a hivatalos büntetés-végrehajtás keretei között. Egy másik, intézményi háttér nélküli, önkéntes terápiás csoportba pedig tíz éve járnak pedofil emberek. Ezen a csoporton keresztül értük el Pétert is.”

Igen, ezt is megértettük.

A Magyar Narancs szánalmunkra, megértésünkre felkínált Péterének kapcsán ki más szólalt volna meg ismét, mint Révész Sándor, minden emberi gyengeség, elesettség és beteges hajlam szakértője és megértője, ezúttal immár a HVG-ben. Ezeket olvashatjuk:

„Péter kamaszkora óta 10-14 éves lányokhoz vonzódik. Egyik öngyilkossági kísérlete után egy orvosnak elmondta a problémáját, aki aztán az engedélye nélkül belemászott a számítógépébe, és kihívta a rendőröket. Péter számítógépén voltak pornográf felvételek kiskorúakról. Ezek birtoklásáért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a második eset után. A körzeti pszichológushoz is segítségért fordult. Ő undorodva elzavarta azzal, hogy neki ehhez nincs gyomra. Az erre specializálódott magánterapeuta óránként húszezer forintot kér. Péternek erre nincs pénze. Péter soha gyerekhez nem ért. Reméljük, nem is fog. De ebben senki segítségére nem számíthat. Nem ártatlan, mert gyerekek pornográf megörökítését fogyasztóként támogatni is bűn, nem is bocsánatos bűn, de mégsem akkora, mint a gyerekekkel szemben elkövetett közvetlen szexuális erőszak.

A Magyar Narancsban, Pálos Máté rendkívül alapos cikkében olvashatjuk Péter történetét.”

Köszönjük, ezt is megértettük. Azonban szeretném felhívni a figyelmet Révész egy kitételére: „(…) aki aztán az engedélye nélkül belemászott a számítógépébe, és kihívta a rendőröket.” Vajon a CIA engedéllyel „mászott bele” Kaleta számítógépébe, ha már…?

De olvassuk tovább Révészt:

„A pedofilia nem büntetendő cselekmény! Nem is szabad annak lennie! Sehol sem büntetik, mert nem is lehet. Mivel nem cselekmény. Hanem vágy. Gyerekekre irányuló szexuális vágy. Akarattól függetlenül kialakul és meg nem változtatható szexuális beállítottság. El tudja képzelni a heteroszexuális olvasó, hogyan az ő szexuális irányultságát valamilyen terápiával a saját nemére, avagy gyerekekre lehetne irányítani? Ne gondolja, hogy ez fordított irányban inkább lehetséges.” (Révész: Fölháborodás helyett, HVG, 2019. szeptember 8.)

Ezt is megértettük.

Végezetül talán érdemes még belepillantani a Népszava egy 2014 novemberi cikkébe, címe: Az idő sem mentheti fel a pedofil elkövetőket. A cikk annak apropóján született, hogy a kormány előterjesztésére a Magyar Országgyűlés akkor hozott törvényt arról, miszerint nem évülhetnek el a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények.

A Népszavában megszólaló „szakértők” (pl. Magyar György!) természetesen rossznak tartották ezt a módosítást. „Elfogadta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv módosítását: mostantól nem évülhetnek el a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények. Célja az elrettentés: a gyerekekkel fajtalankodók sosem lehetnek biztonságban, ha tettük kiderül, évtizedek múltán sem marad következmények nélkül. Ugyanakkor lapunk által felkeresett szakértők szerint a törvénynek vagy csak nagyon kevés, vagy egyáltalán nincs visszatartó ereje, a visszamenőleges jogalkotás ráadásul a bizonyítást is nehezítheti és visszaélésekre is alkalmat adhat.” Ezt olvashatjuk mindjárt a bevezetőben, később pedig ilyesmiket:

„A >>közkívánatra<< való törvényalkotás persze olcsó, hatásos, de veszélyes beavatkozás a jogrendbe. Az ügyvéd szerint a prevenciót kellene erősíteni, a távol tartást megfelelően alkalmazni, segíteni a veszélyeztetett családoknak kimenekülni a szorult helyzetükből. Mindez azonban sok pénzbe kerül.”

Magyar György szerint tehát „közkívánatra” történő jogalkotás folyt akkoriban, értsd: „populista” módon a törvényhozás kiszolgálta az emberekpedofilok elleni gyűlöletét. Végül ugyanebben a cikkben megidézik Czeizel Endre professzor egy írását is:

„A pedofília olyan komplex pszichiátriai betegség, amely a genetikai hajlam és az ártó külső (általában a gyerekkori családi) hatások eredőjeképpen alakul ki. (…) A pedofília kóreredetében a genetikai hajlamot és az ezzel kapcsolatos agyi elváltozásokat még nem ismerjük, de az ilyen jellegű kutatási eredmények publikálása hamarosan várható. A lényeg azonban az, hogy a pedofilok e betegségükről ugyanúgy nem tehetnek, mint a szívinfarktust vagy a tüdőrákot elszenvedők. (…) A pedofília és az említett betegségek között van azonban egy alapvető különbség és ez: a társadalmi veszélyesség. A gyermekek szükséges védelme és az elkövetett bűn miatt jelenleg a pedofilokat általában börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélik.

A beteg pedofilok börtönbüntetésével szemben azonban három érv hozható fel:

– Olyan férfiakról van szó, akik adottságaikról ugyanúgy nem tehetnek, mint mondjuk a balkezesek. A pedofília azonban betegség, még pedig olyan komplex pszichiátriai betegség, amelyeknek néhány más megnyilvánulása (például tudathasadás) sajátos jogi elbírálást igényelhet.

– A többéves börtönbüntetés a pedofilok adottságait nem változtatja meg, ők betegek maradnak, ezért szabadulásuk után a gyermekek iránti vonzalmuk újabb bajok forrása lehet. (…) A börtönben a pedofilok a társaik részéről kíméletlen bánásmódra számíthatnak, amely további tragédiák forrása lehet.

– A pedofilok nagy számát tekintve börtönbüntetésük az állam és a büntetés-végrehajtás számára komoly anyagi terhet jelent.

Mindezek alapján a természettudomány képviselői a pedofilok hatékony orvosi kezelésében látják e sajnálatos probléma megoldását. A kezelés lényegében a nemi késztetés kioltását jelenti gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiás ráhatással…”

Mindebből talán kiviláglik, hogy ott a túloldalon, a most hisztérikusan halált kiáltók oldalán nem mindig ennyire kíméletlenek a pedofíliával szemben. De akkor mi lehet az oka, hogy most ilyesmiket olvasunk a sajtójukban:

„Kaleta bűntársainak többsége 5 év letöltendőt kapott

Kaletát ugyanis egy nemzetközi nyomozás közben buktatták le, melynek során egy gyerekpornó oldal üzemeltetője és felhasználói után nyomoztak. Az amerikai elkövetők messze nem kaptak olyan enyhe ítéletet, mint az exnagykövet Magyarországon.” – írja a Magyar Narancs. De akkor mi van a Narancs Péterével?

„A pedofília miatt elítélt volt perui nagykövet enyhe ítélete miatt szigorítana a törvényeken a kormány – számol be az RTL Híradó. Kaleta Gábor egy évet kapott felfüggesztve és 540 ezer forintos pénzbüntetést kell fizetnie, miután mindent beismert a bíróságon.

A közvélemény felháborodott az ítéleten. Az MSZP azt közölte, hogy a törvények szigorítását kezdeményezi, a DK pedig a legfőbb ügyésztől vár választ arra, hogy miért csak felfüggesztett börtönt kértek a volt nagykövetre, akinél 19 ezer pedofil felvételt találtak.” – írja a HVG. De hol van most Révész Sándor?

„Ha pedofil vagy, gyere Magyarországra, állj be a Fidesz mögé, és a hajad szála sem fog görbülni – ezt üzeni országnak-világnak a szerdai, felmentéssel felérő Kaleta-ítélet. A tudósításokból egy olyan verdikt rajzolódik ki, amely szerint a volt nagykövet úgymond illetlen képeket nézegetett, de ezt a botlást nagyon megbánta, amúgy pedig jó szolgája az egyháznak (melyiknek?), meg a hazának.” – írja a Népszava. Hm… de hol van most Czeizel, és a hosszú érvelés a pedofilok börtönbüntetése ellen?

Ha valaki netán most arra gyanakszik, hogy ez az ellenzék és ez az ellenzéki sajtó vélt vagy valós politikai érdekei mentén fordítgatja ki-be eszméi alsógatyáját, nos, az jó helyen kapisgál.

A lényeg viszont rém egyszerű, és nagyon fontos is: ezeknek az eszméi már kívül-belül szarosak.

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gasztronómia (539) Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Kultúra (6) Jobbegyenes (1812) Heti lámpás (242) Tereb (140) Gazdaság (652) Tv fotel (65) Vetítő (37) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Egészség (50) Mozaik (83) Történelem (14) Flag gondolja (33) Sport (729) Életmód (1) Mondom a magamét (4704) Irodalmi kávéház (489) Politika (1571) Nagyvilág (1450) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>