Verebes István ]]>a 168 órát sírta tele]]> azzal a megszokott ballib mantrával, hogy a Fidesz kormányzás nem tűri a másként gondolkodókat, megpróbál minden szabad, független (sic!) műhelyt ellehetetleníteni és csak és kizárólag olyanokat támogat, akik lojálisak a hatalomhoz. Mindezek tetejébe még mucsai, bőgatyás bunkó is a kulturális kormányzat.

„A Kádár-rendszer kultuszvezére, Aczél György igazi kultúrember volt. Olvasott, színházba járt. Ez a mai politikusokra nem jellemző. Lehet, hogy Aczél méltatlanul bánt el Somogyvári Rudolffal, de legalább tudta, ki az a Somogyvári. Mensáros Lászlót és Darvas Ivánt 1956 után börtönre ítélték, de a hetvenes években már Kossuth-díjat kaptak. Betiltották Konrád György Látogató című regényét, majd négy év múlva kiadták. Ma nem tiltanak be semmit, de el sem készülhet a mű, ha az alkotója nem elég lojális a hatalomhoz. Anyagilag kivéreztetnek független szellemi műhelyeket. (…)”

Korábban a Heti Hetesben pallérozódó, egykor szebb napokat látott Jászai Mari-díjas színész-rendező szerint, tehát hazánkban tombol a kulturális diktatúra.

Nos, Szakács Árpád – immár a hatodik résznél tartó –, lapunkban megjelent remek cikksorozata a ]]>Kinek a kultúrális diktatúrája]]> pont ezt a hazug balliberális toposzt cáfolja, sőt zúzza porrá, tételesen végigvezetve az olvasót valamennyi kulturális szegmensen. Hitelt érdemlően bemutatva, hogy az adott területen milyen „gaz, diktatórikus” irányítás folyik is valójában.

Nagy tisztelettel ajánljuk Verebes művész úr figyelmébe a Magyar Idők rendszeres olvasását.

Csak a tisztánlátás végett.

Csépányi Balázs - ]]>www.magyaridok.hu]]>