Ösztöndíj a szakiskolásoknak

Februártól a hiányszakmákat tanuló szakiskolai tanulók havi 10.000 Ft ösztöndíjat kaphatnak tanulmányi eredményüktől függően. Cikkemben a most induló ösztöndíj-rendszert mutatom be.

A kormány 2010. február 1-jétől szakiskolai ösztöndíj-programot hirdetett azon szakiskolai tanulók részére, akik hiányszakmákat tanulnak és tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-t. Ebben a félévben egységesen havi 10.000 Ft ösztöndíjat kapnak a tanulók, de a következő tanévtől az ösztöndíj összege elérheti a 30.000 Ft-ot is jeles tanulmányi eredmény elérése esetén.

A program célja, hogy a hiányszakmák felé terelje a tanulókat, ösztönözze az általános iskola után a szakiskolai továbbtanulást. Sok hátrányos helyzetű diáknak már 10.000 Ft is óriási támogatást jelent, és a tanulás talán az egyetlen kitörési lehetőség számukra. Éppen ezért indult el az ösztöndíj-program, amelyre 2010-ben 2,1 milliárd Ft-ot különítettek el a Munkaerőpiaci Alapból.

Az ösztöndíj felvétele nem jelenti azt, hogy a tanuló ne köthetne tanulószerződést valamely vállalattal. Tanulószerződés alapján akár 66.000 Ft-ot is kaphatnak havonta, így a következő tanévtől egy jeles eredményt elérő tanuló közel 100.000 Ft-ot is hazavihet, amely összeg egyértelműen ösztönözheti a megfelelő szakma-választást és a jó tanulmányi eredmény elérését.

A hiányszakmákról a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntenek, ebben az évben január 15-éig döntötték el, hogy régiónként mely szakmákat támogatják. Minden régióban 10, összesen 24 szakmát választottak ki, ezeket több mint 17000 diák tanulja jelenleg, akik közül kb. 15000-en kapnak ösztöndíjat ebben a félévben.

Minden régióban hiányszakmának számít a következő négy szakma: kőműves, gépi forgácsoló, hegesztő, ács-állványozó. E négy szakmát országosan több mint 8000 diák tanulja, legtöbben kőművesnek készülnek, számuk 3600 fölött van. A szakmacsoportok közül legtöbb tanuló a gépészetben érintett, de vannak hiányszakmák az építészet, a mezőgazdasági, az élelmiszeripari szakmacsoportban is, és ne feledkezzünk meg az egészségügyi vagy könnyűipari szakmákról sem. Az alábbi táblázat tartalmazza régiónként a 10 kiválasztott szakmát a tanulók száma szerint csökkenő sorrendben, melyek tanulói idén ösztöndíjban részesülhetnek:

Közép-Magyarország	Észak-Magyarország	Észak-Alföld	Dél-Alföld	Közép-Dunántúl	Nyugat-Dunántúl	Dél-Dunántúl
kőműves	szakács	szociális gondozó	kőműves	bútor- asztalos	szakács	kőműves
villany- szerelő	hegesztő	kőműves	bútor-asztalos	gépi forgácsoló	gépi forgácsoló	karos- széria- lakatos
gépi forgácsoló	kőműves	szerkezet-lakatos	gépi forgácsoló	épület- gépészeti csőhálózat- szerelő	szerkezet- lakatos	villany- szerelő
festő, mázoló és tapétázó	villany- szerelő	villany- szerelő	hegesztő	kőműves	szociális gondozó	gépi forgácsoló
elektronikai műszerész	gépi forgácsoló	hegesztő	szerkezet- lakatos	villany- szerelő	hegesztő	burkoló
ács, állványozó	festő, mázoló és tapétázó	gépi forgácsoló	burkoló	hegesztő	szabó	ács, állványozó
hegesztő	géplakatos	húsipari termék-gyártó	húsipari termék-gyártó	ács, állványozó	kőműves	hegesztő
hűtő- és klíma- berendezés-szerelő	épület-gépészeti csőhálózat-szerelő	ács, állványozó	ács, állványozó	lótartó és -tenyésztő	szerszám- készítő	szerszám- készítő
burkoló	mező-gazdasági gép-karbantartó	ápolási asszisztens	épület- gépészeti csőhálózat- szerelő	szerszám- készítő	agrár- gazdasági gép- szerelő	gazda
géplakatos	ács, állványozó	gazda	szabó	ápolási asszisztens	ács, állványozó	elektronikai műszerész

Az ösztöndíj-program bevezetésének várható (remélhető) következményei:

· megnő a szakiskolába jelentkezők száma

· megnő a szakiskolák presztízse

· javulnak a tanulmányi eredmények, jobban képzett szakemberek végeznek

· csökken a szakember-hiány

· csökken a lemorzsolódás.

A program bevezetése mindenképpen üdvözlendő, bízzunk benne, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket, és néhány év múlva már nem lesz gond, ha jó szakemberre lesz szükségünk a fűtés-szereléshez vagy a házunk felépítéséhez.

N. R. Ágnes

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

(http://kozgazdasz.freeblog.hu)

Előző cikkPénz a szakképzésben

Következő cikkBogár László: A németországi változásokra