- 0
„A modern gazdaság alapja az innováció, amely a másoknak nem ártó szabadságeszményből fakad, éppen ezért vigyázni kell arra, hogy ezt ne korlátozzuk.”
Sok közgazdász azt hiszi, minden leírható matematikai képletekkel és minden gazdasági döntés ésszerű, vagyis figyelmen kívül hagyja az érzelmeket. A valóság azonban sokkal összetettebb. Gazdasági lépéseink jelentős része racionális, de sokszor érzelmek alapján hozunk meg fontos döntéseket. Az anyagi valóság mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az erkölcsi kérdéseket sem. Nyilvánvalóan más a konzervatív és a liberális gazdaságfilozófia. A magam részéről azt hiszem, hogy nem lehet mindent szabadon hagyni. A verseny önmagától nem fog beindulni, és a nagy hal előbb-utóbb megeszi a kis halat. Az átláthatóság azért fontos, mert a hatalomhoz közel állók lényegesen több információ és kapcsolat birtokában óriási versenyelőnnyel rendelkeznek a távol állókhoz képest.
Az alapvető erkölcsi értékek kikényszerítése az államhatalom egyik fontos feladata. Talán ezekben a legnehezebb megegyezni, de a legfontosabb tételnek annak kell lennie, hogy mindent szabad, amivel másnak nem ártok. Hiszek abban, hogy vannak alapvető erkölcsi értékek, és ezek betartása/betartatása rendkívül fontos. Az értékek relativizálása a vadkapitalizmus kialakulásának esélyeit növeli, és valójában gyengíti a társadalmat. Keresztény, konzervatív közgazdászként fontosnak tartom a szolidaritást és a szabályok betartását (hiszek az abszolút értékekben, de szívesen vitatkozom erről azokkal, akik máshogy gondolkodnak), de azt is, hogy az állam ne avatkozzon be a mindennapi életünkbe, s a boldogulásunkat alapvetően magunktól kell elvárnunk és nem az államtól.
A paternalista állam nem lehet cél, hiszen az visszafogja az innovációt és a termelékenységet. A gazdasági szabadság az alapvető szabályok lefektetésén kívül teljes kell hogy legyen. A modern gazdaság alapja az innováció, amely a másoknak nem ártó szabadságeszményből fakad, éppen ezért vigyázni kell arra, hogy ezt ne korlátozzuk. Ugyanakkor egy szabad társadalomban nemcsak a kisebbség érzéseit kell tisztelni, hanem a kisebbségnek is el kell fogadnia és meg kell becsülnie a többség érzéseit. A magukat liberálisnak mondók közül sokan nem tolerálják a konzervatív keresztények álláspontját. A magam részéről nem akarom rákényszeríteni másokra a közgazdasági, társadalmi téziseimet, de elvárható az is, hogy ne nevezzék antidemokratikusnak azokat, akik a hagyományos keresztény értékek mellett állnak ki és azokért küzdenek. A keresztény embereknek ugyanolyan joguk van hirdetni világképüket, mint a nem keresztényeknek, és fordítva. De mindeközben tiszteletben kell tartanunk másokat. Ne ítélj, hogy ne ítéltess; ahogy másokat mérünk, úgy fognak minket mérni. Ha valaki a másik oldalról valamit jól csinál, azt el kell ismernünk. Ezeket az elveket kellene betartanunk.
A másik ember tisztelete nagyon fontos, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Persze, nehéz mindig keresztényként viselkedni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell fogadnunk, és semmi ellen nem szabad felemelnünk a szavunkat. Krisztus is kiverte a kufárokat a templomból, de sajnos sokszor a magukat kereszténynek mondó politikusok csak ezt veszik át tőle, és a megbocsátást nem, pedig valójában ezt a kettőt kell egyesítenünk. Ez talán a legnehezebb, s remélem, Magyarország el tud ezen az úton indulni. Vannak jó lépések, de sokszor talán túl erős a kufárok templomból való kiűzésének hangoztatása, és halk a megbocsátás hangja.
Heim Péter
Az írás a Heti Válasz május 22-i lapszámában is megjelent
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!
