Éppen ezért van rendkívüli jelentősége annak, hogy pontos képünk legyen a magyarság általános lelkiállapotáról.

A Hungarostudy elnevezésű vizsgálatok 1988 óta adnak számot minderről. A legutóbbi kutatást 2013 tavaszán végezték, kétezer fő megkérdezésével. Az ezzel kapcsolatosan közre­adott tanulmányok egy része a teljes felnőtt lakosság jellemzőit vizsgálja, másik része a fiatal felnőttek helyzetét és a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos véleményét tükrözi. Az első fejezet a kutatás részletes módszertani leírásával foglalkozik, míg a Társadalmi nézőpontok című fejezetben a lakosság életminőségét vizsgálják a szakemberek, elemezve többek között az egyes generációk értékrendbeli, attitűdbeli, viselkedésbeli és közérzeti jellemzőit.

Külön fejezet számol be a magatartászavarokról, valamint a párkapcsolatokról, a család és gyermekvállalás kérdéséről. A Változások című fejezetben azokat a tanulmányokat olvashatják el az érdeklődők, amelyek a korábbi felmérések lakossági jellemzőit vetették össze a jelenlegi eredményekkel. A magyarság testi-lelki egészségének állapotát Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapítója és Skrabski Árpád szociológus kezdte el feltérképezni mintegy két évtizede: először 1988-ban, aztán 1995-ben, 2002-ben, 2006-ban és tavaly készült ilyen jellegű munka. A múlt évi felmérés egyik döntő eleme a család és a gyermekvállalás problémaköre.

A kérdés azért olyan nagy jelentőségű, mert a 33 éve zajló, s egyre gyorsuló népességfogyás mind nagyobb mértékben torzítja el a magyar társadalom korösszetételét, és okoz ezzel egyre súlyosabb társadalmi feszültségeket. Bár a felmérés szerint a leginkább elégedett korcsoport éppen a fiataloké, (a 18–35 évesek korosztályáé), de mégis halogatják a családalapítást: a mintában szereplő 633 fiatal egyharmada házas, harminc százalékuknak van gyereke, az átlagos gyerekszám pedig 1,7. Mindez kicsit elmarad a korcsoport kitűzött céljaitól, hiszen kiderült, hogy ötven százalékuk családot szeretne alapítani, gyereket pedig – egy-két százalék kivételével – mindannyian szeretnének.

Ám az az életkor, amelyben megvalósítanák terveiket folyamatosan kitolódik.

Egyébként a megkérdezettek mintegy kilencven százaléka egyértel­műen házasság- és gyermekpárti.

A 68 százalék szerint nem fontos a gyermekvállalás előtt megházasodni, és ha megromlik a kapcsolat, inkább el kell válni. A felmérés szerint a gyermekvállalás tényét nem, de a megszületendő gyerekek számát nagyban befolyásolja az anyagi biztonság és a stabil munkahely. A biztos jövedelem, a megfelelő lakáskörülmények, a tervezhetőség, kiszámíthatóság, a pozitív jövőkép – ezek a további gyerekvállalás kulcsai. A fiatalok szerint a sikeres együttélés öt legfontosabb tényezője a hűség, a szerelem, a kölcsönös tisztelet, a harmonikus szexuális élet, valamint a közös célok megléte. Biztató, hogy a fiatalok szerint a házasság nem idejétmúlt intézmény – 45 százalékuk számára fontos a házasság. Azért itt jelentős a nemek közötti különbség: a nők számára a házasság biztonságot nyújt, míg a férfiak hajlamosak formaságként tekinteni rá. Az is kiderült, hogy az alacsony iskolai végzettségűek körében a tervezettnél több, a felsőfokú végzettségűek körében annál kevesebb gyermek születik. A gyerekek számában nincs különbség a házasságból, illetve élettársi kapcsolatból születetteket illetően. De ami aggasztó: emelkedik a gyermektelen nők aránya. A 15–49 éves korcsoportban ez az arány 1990-ben 29,7 százalék volt, 2008-ban már 42,7 százalék, jelenleg pedig már megközelíti a 45 százalékot.

Az összkép tehát meglehetősen eklektikus, a felmérés azonban arra is rávilágít, hogy az emberi élet alapvető céljainak megfogalmazását ille­tően markánsan érzékelhető az anyagi sikeresség, és a „jó megjelenés”, vagyis az élet anyagi-fizikai feltételeinek sokkal nagyobb jelentősége. A harmonikus családi élet, és a gyermekvállalás továbbra is fontos értékek ugyan, de érzékelhetően megfordulni látszik a sorrend, először anyagilag, külső megjelenésünkben kell sikeresnek lenni, státust teremteni, és csak aztán jöhet a család és a gyerek.

 Az anyagi sikeresség görcsös akarása alighanem lényeges szerepet játszhat abban, hogy igen jelentősen nőtt az előző felméréshez képest azoknak az aránya, akik súlyosbodó munkahelyi konfliktusokról számoltak be. És bár a depressziós panaszok aránya most először csökkent kissé, de jelentős mértékben növekedett az alvászavarok előfordulása, és a gyakori fejfájásra panaszkodók aránya is emelkedett. A kibontakozó kép azt mutatja, hogy a magyar társadalom hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy életének anyagi feltételeit javítsa, de az ár, amit ezért fizetnie kell, gyakran összességében súlyosabb, mint az elért haszon. Miközben görcsösen gazdagok és szépek akarunk lenni, mert ez a „trendi”, többnyire hoppon maradunk, sőt csak a szorongásunk, frusztráltságunk növekszik mindettől. Anyagilag jó, biztonságos és kiegyensúlyozott családot akarunk a leendő gyerekeinknek, de ezek az ekképpen „jól előkészített” gyerekek egyre többször meg sem születnek, vagy legalább is sokkal kevesebben, mint ahogy az az elképzelésekben szerepel.

Szóval, egyelőre nem sok jelét látjuk annak, hogy szembesülnénk a minket körülvevő globális „szép új világ” önámításokból teremtett zsákutcájával. Térjünk vissza tehát megszokott reményeinkhez, melyek szerint a következő felmérés talán biztatóbb képet mutat.

Bogár László – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>