Ma 2024 december 04. Borbála, Barbara napja van. Holnap Vilma napja lesz.
3d6168f062ef37c045f99512d63f4aef.jpg

A Nagy Devizahitel-háború után

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miután benyújtották a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, úgy tűnik: lezárul egy sokéves csata, mit csata, háború a kormányzat és a bankok között; {...}

{...} s a háború kimenetele kedvező lesz az eddigi devizahitelesek számára.

Mi, magyarok gyakran estünk nemzeti delíriumok, tévképzetek, saját vágyaink által vezérelt jövőképek csapdájába. Most, 2014-ben látjuk, hogy a kétezres évekbeli magyar devizahitelezés, nagyjából az elmúlt tíz év is nemzeti delírium volt, s rögtön kettő is akadt belőle.

Persze mindannyian utólag vagyunk okosak. Ma, sok évvel a világgazdasági válság kitörése után, miközben hozzászoktunk a permanens válságjelenségekhez és pesszimistább jövőképet farigcsáltunk magunknak, hajlamosak vagyunk elfelejteni, milyen hangulat uralkodott hazánkban és a világban, milyen hangulatban éltünk mi magunk is egy évtizeddel ezelőtt.

Emlékszünk a világgazdaság pénzbőségére? Amikor az egész nyugati féltekén gátlás nélkül osztogatták s vették fel a hiteleket a tömegek? Amikor a hitelbuborék kipukkadása még csak néhány körberöhögött anti-mainstream közgazdász jóslata volt? Ekkoriban indult el nálunk is a devizahitelezés. Csatlakoztunk az Európai Unióhoz, majd a schengeni rendszerhez, s az euró hazai bevezetése − emlékszünk? − mindig négy-öt évre volt előttünk. Annyi fogadkozás után már végre tényleg utol akartuk érni Ausztriát. Nagyobb lakást, nagyobb autót, újabb és újabb kütyüket akartunk magunknak, s volt, aki még a nyaralását is hitelből finanszírozta magának. Fogyasztási és növekedési delíriumba kerültünk, s ezt a rózsaszín lázálmot készséggel szolgálta ki az egész rendszer.

*

A legfőbb és legvégső felelős mindig az, aki aláírja a hitelszerződést. Ezt húzzuk alá háromszor! Senkinek nem volt kötelező felvennie a hitelt, pláne nem devizában. És nagyon sokan nem is éltek a hitel felvételével, s továbbra is addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért − amit szintén hajlamosak vagyunk elfelejteni a devizahitel-ellenes szabadságharc hevében. De a hitelek felvevőin túl nagy felelősség terheli a devizahiteleket két kézzel szóró bankokat is. Közel öt évnyi különadóztatás és a sorra elvesztett devizahiteles csaták sora után már ők is beláthatják, hogy magának a bankrendszernek is önkontrollt kellett volna tanúsítania a devizahitelezés legvadabb, legfelelőtlenebb éveiben. Nagy a felelőssége a bankfelügyeletnek is, amely nem kapcsolt időben, nem lépett fel kellő eréllyel a hitelezőket és hitelfelvevőket egyaránt komoly kockázatoknak kitevő devizahitelezés korlátok közé szorítása érdekében. És persze a mindenkori kormányzatnak (értelemszerűen leginkább a 2002-2010 közötti szocialista-liberális kormánynak) is nagy felelőssége van abban, hogy támogatta vagy tűrte, tétlenül szemlélte, ahogy egyre szélesebb tömegek sétálnak bele a devizahitelezés csapdájába.

A devizahitelezési őrület tehát egy kollektív delírium volt, amiben minden félnek megvolt a maga felelőssége. A gazdasági válság (különösen annak itthon hamarabb kezdődő s még súlyosabb hatású magyar változata) a 2010-es évekre tarthatatlanná tette a kialakult helyzetet. Lehet valaki a pénzügyek és a hitelezés terén is a lehető legszabadabb piac és az államtól való távolságtartás híve; de a devizahitelezés olyan össztársadalmi, gazdasági, pénzügyi és szabályozási problémakomplexummá állt össze, ami miatt már látni kellett, hogy elkerülhetetlen lesz az állami közbeavatkozás. Persze az a nem mindegy, hogy miként történik ez a beavatkozás. A kormány és a bankok közötti konfliktusokat az elmúlt években túl sokszor nagyította fel a propaganda egyfajta szabadságharccá, amelyben a bankvilágot le kell győzni, a problémákat pedig majd az állam oldja meg az emberek helyett.

Így alakulhatott ki a devizahitelezés körüli második nemzeti delírium: az, hogy ez az egész történet majd úgy érhet véget, hogy a gonosz bankok végleg legyőzetnek, az emberek terheit majd átvállalják a bankok, de ha ők nem, akkor a mindent elbíró állam. És a devizahitelesek úgy léphetnek túl ezen az évtizedes csapdahelyzeten, mintha mi sem történt volna, s terhek nélkül haladnak tovább a szebb jövőbe.

De ez nem valósult, nem is valósulhatott meg. A devizahitelek körüli háború nem zéró összegű játszma, ahol a kormány Robin Hoodként mindent elvesz a bankoktól és mindent odaad majd az addigi hiteleseknek. A jól működő, vagy legalábbis még működőképes bankrendszerre szükség van, éppen a gazdaság egészségesebb pályára való tereléséhez, az egészséges hitelezés beindításához. A hiteles sem kaphat vissza mindent a bankjától vagy az államtól: ő maga írta alá a hitelszerződést, s a könnyítések, segítségek, támogatások ellenére a cehh nagy részét a legvégéig neki kell állnia. Ebből az újabb delíriumból is föl kellett ébrednie a nemzetnek.

*

Az elmúlt évekre visszatekintve és a mostani forintosítási döntést látva azt mondhatjuk: a háborút megvívták, a csatákban szinte kivétel nélkül az állam (és a devizahitelesek) nyertek, s a bankok veszítettek. A háborúnak azonban nem lehetett célja a bankrendszer tönkretétele. A végtörlesztés lehetősége, az árfolyamgát bevezetése, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelennek nyilvánítása mind-mind nagy horderejű fejlemények voltak, amelyeket merész kormányzati döntések előztek meg. Mindezek a vívmányok brutálisan érintették a bankokat: több mint 1100 milliárd forintos pluszterhet jelentenek a pénzintézeteknek. Az összeg nagyságát jól szemlélteti, hogy a becslések szerint nagyjából ekkora összeg az áfarés, vagyis az elcsalt, be nem fizetett áfa; s az idei magyar költségvetés éves főösszegei nagyjából 16-17 ezer milliárd forintot tesznek ki.

A végtörlesztés, az árfolyamgát, majd az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés elleni fellépés után a hitelesek túlnyomó többségének terhei egyértelműen (bár az adott hitelszerződéstől függően különböző mértékben) csökkenni fognak. A fő cél kemény küzdelmek árán teljesült. Az, hogy a forintosítás nem kedvezményes árfolyamon, hanem az aktuális piaci árfolyamon történik majd, nem kudarc és árulás, hanem egy méltányos békekötés a kormányzat és az immár keményen megsarcolt, további terheket már nem elviselő bankok között. Méltányos és belátó ez a békekötés, hiszen nem csak devizahitelesekből áll a nemzet, hanem forinthitelesekből, sőt, hitel nélkül élőkből is, s mindannyian egyről a kettőre szeretnének jutni, lehetőség szerint nem egymás rovására.

A békekötés pontjainak megvalósítása, a háború nyomainak az eltakarítása a jelen hírek szerint még egy évet, nagyjából az egész 2015-ös esztendőt igénybe veheti. El fog még húzódni az elszámolás, a devizahitelek kivezetése. A kormány célja az egészséges hitelezés beindítása, s ezzel a gazdaság növekedésének elindítása. A jövőben rendkívül szigorú feltételekkel lehet majd devizahitelhez jutni; míg a fair bankokra vonatkozó, német-osztrák mintán alapuló új szabályozás megerősíti a fogyasztók védelmét és korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségeit.

A Bankszövetség összességében úgy látja, hogy a devizahitelek kivezetésével mindenki jól jár. Mi is úgy gondoljuk (bár a későbbi árfolyamváltozások árnyalhatják a képet – utólag leszünk igazán okosak, ugye). Egy évtizednyi rózsaszín delírium, majd tömeges rémálom után jöhet a nemzeti kijózanodás időszaka. Mind a kormányzatnak, mind a bankoknak, mind a hitelfelvevőknek van mit tanulniuk az elmúlt időszakból, amely hosszú évekre hátravetette a magyar gazdaságot és súlyosan korlátozta szereplőinek mozgásterét.

Rajcsányi Gellért - ]]>http://mandiner.blog.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1582) Vetítő (30) Jobbegyenes (2891) Kultúra (9) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (11) Sport (729) Mozaik (83) Tv fotel (65) Heti lámpás (339) Irodalmi kávéház (543) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Flag gondolja (38) Tereb (146) Nézőpont (1) Mozi világ (440) Mondom a magamét (8005) Nagyvilág (1310) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Egészség (50) Életmód (1) Gazdaság (721) Történelem (18) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>