„A honvédeknek még egységes egyenruhájuk és felszerelésük sem volt és alig néhány századuknak jutott a „sötétzöldes színű, szürkébe játszó vászonzubbonyból s a hosszú pantallóból.” A Bocskai sapka jelvényét nemzeti színekkel fedték és fehér tollal díszítették. Szinte semmijük nem volt, de harcolni akartak a haza felszabadításáért, a biztonság helyreállításáért és a vörös terror ellen.”

SZEGEDI GONDOLAT A NEMZETI HADSEREG MEGALAKULÁSÁRÓL

-100 esztendeje-

Horthy Miklós 1919. május 30-án érkezett meg Szegedre, hogy gróf Károlyi Gyulával megbeszélje a hadügyi tárca átvételét. A Monarchia egykori ellentengernagya egy hét gondolkodási időt kért, majd hazautazott Kenderesre, így az ellenkormány tagjai másnap, nélküle tették le az esküjüket.

Június 3-án jött meg a városba a nagyon várt gróf Teleki Pál, és a kormány ezen a napon tette le a nyilvános esküjét a Klauzál téren. A tomboló tömeg előtt, először Kelemen Béla polgármester, majd gróf Károlyi Gyula miniszterelnök és Zadravecz István páter mondott nagy hatású beszédeket.

Már csak Horthy hiányzott, de rá sem kellett sokáig várni! Ígéretét megtartva, június 6-án ő is megjött. A nemzeti kormány alakulásának hírére, a Kass Szálló előtt sorakozó tisztek, tiszthelyettesek és egyszerű közlegények várták Őt.

Horthy, mint szálfa állott meg előttük és széjjelnézett tömött soraikon. Gróf Károlyi Gyula és a kormány több tagja elébe jött, amikor Horthy Miklós letisztelgett a színük előtt:

„Kemény lelkitusa után, de eljöttem. Vállalom. Nem hallgathatom a fű növését Kenderesen, amikor szerencsétlen hazánk porban fekszik!”

Az örömujjongás mindent elsöpört, s csak annyi ideig halkult, míg a hadügyminiszter le nem tette esküjét a miniszterelnök előtt.

Az eskü így szólt: „Én, Horthy Miklós, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek, a hivatali titkot megőrzöm, a hivatalommal járó kötelezettségeket részrehajlás nélkül, lelkiismeretes pontossággal és legjobb tehetségem szerint teljesítem. Isten engem úgy segéljen!”

Ezt követően tömegesen érkeztek Szegedre az ország minden szegletéből a nemzeti érzelmű katonák, hogy majd együtt hallhassák, ahogyan Horthy majd június 9-én hivatalosan is elrendeli a Nemzeti Hadsereg felállítását. Ekkor csendül fel először a legendássá vált toborzódal:

„Horthy Miklós Szögedében fehér zászlót bontott Könnyeivel mögírta a toborzó parancsot. Írás közben kihallatszott nehéz sóhajtása: Egész ország elvész, ha nem lösz katonája.”

]]>Zetényi-Csukás Ferenc]]>

Horthy Miklós Társaság elnök

*Most kivételesen nem Horthy Miklós arcképét teszem az írásom mellé, hanem az övékét. Az egyszerű honvédőkét, a magyar katonáékét. Kiknek még egységes egyenruhájuk és felszerelésük sem volt és alig néhány századuknak jutott a „sötétzöldes színű, szürkébe játszó vászonzubbonyból s a hosszú pantallóból.” A Bocskai sapka jelvényét nemzeti színekkel fedték és fehér tollal díszítették. Szinte semmijük nem volt, de harcolni akartak a haza felszabadításáért, a biztonság helyreállításáért és a vörös terror ellen. Igen, alig volt valamilyük, de egy bizonyosan volt: A hazaszeretetük…

Isten áldja a mindenkori honvédő magyar katonát!

]]>https://hungaryfirst.hu/]]>