Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
Soros az SZDSZ-szel nyittatta ki a kapukat

Soros az SZDSZ-szel nyittatta ki a kapukat

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Elképesztő történet!

A Soros-hálózat az SZDSZ-szel együttműködve már az 1990-es években megteremtette az illegális migráció feltételeit a liberális ihletésű menekültügyi törvény kilobbizásával. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint megvan az elvi lehetősége, hogy hazánk az Európa Tanács tagállamaként, illetve a genfi egyezmény részeseként csak Európából, illetve biztonságos harmadik országból érkező menekülteket fogadjon be.

Az 1990-es években a szocialista–szabad demokrata vezetés a Soros-hálózat segítségével eltörölte a földrajzi korlátozást, amelynek értelmében addig csak Európából érkező menekültek befogadására volt kötelezhető Magyarország. A Tűzfalcsoport.blogstar.hu oldalon megjelent cikk részletesen foglalkozik a folyamattal. Mint felidézték, Világosi Gábor, a szabad demokrata belügyminiszter, Kuncze Gábor államtitkára már 1996-ban arról beszélt, hogy Magyarországnak az állítólagos nemzetközi közvélemény nyomása miatt fel kell oldania a genfi menekültügyi egyezmény aláírásakor életbe léptetett földrajzi korlátozást.

Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy a Horn-kormány elfogadja a menekültügyi törvény koncepcióját. Nem sokkal később az Országgyűlés el is fogadta a szélsőliberális ihletésű jogszabályt, amely kitárta hazánk kapuit az idegenek előtt.

Mint ismert, a milliárdos spekuláns a rendszerváltozáskor alaposan „bevásárolta” magát az SZDSZ-be, s a hazai Soros Alapítvány vezetőinek többsége a pártban is jelentős tisztséget viselt. Kuncze és Világosi neve is feltűnik a Tűzfalcsoport által az alapítvány egykori honlapján talált listán, amely a szervezettel szoros kapcsolatot ápoló személyeket sorolja fel.

Ez valószínűleg annak tudható be, hogy már jóval a menekültügyi törvény megalkotása előtt szívességeket tettek a Soros-hálózatnak. Az egyik ilyen esetről, az amerikai üzletember által támogatott Magyar Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány 1995-ös beengedéséről a menekülttáborokba a Figyelő tett mellékesen említést egy két évvel ezelőtt készült interjúban.

Az Európa Intézetet – ahol Világosi is tartotta a fentebb hivatkozott beszédét – az utolsó kommunista kormány kultuszminisztere, Glatz Ferenc és köre hozta létre, külföldi támogatással. Mario Nuti, az egyik testvérintézmény, a firenzei Európa Intézet vezetője 1990-ben arról beszélt: veszélyesnek tartja, hogy az elmúlt negyven év szocialista internacionalizmusát követően egyre inkább előtérbe került a nemzeti érzés.

Ezzel szemben az európai integrációt nevezte realitásnak, a járandó útnak. Magyarország és a kelet-európai térség legfőbb feladatának az alapvető emberi szabadságjogok erősítését nevezte, különben szerinte a régió „politikailag ismét nemzeti kultúrákra esik szét”. Maryellen Fullerton a Menedékjog vagy hazatérési törvény? című tanulmányában – amely a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával egy SZDSZ-közeli folyóiratban, a Beszélőben jelent meg 1997-ben – élesen bírálta Magyarországot, amiért az 1989 óta nagyobb arányban csak a határon túli magyarokat fogadott be.

– A menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es, valamint az azt módosító, 1967-es genfi egyezménynek megfelelő szellemben fogant, a menedékjogról szóló 1997. évi törvény (amely 2007-ig hatályban volt) szerint a kormány dönthetett arról, hogy mely földrajzi területről érkezőket, illetőleg mely népcsoport tagjait képes az ország átmenetileg védelemben részesíteni – ismertette a Magyar Nemzet kérdésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, hozzátéve: a menekülők nem maguk választják meg azt az országot, ahol számukra menedéket kell nyújtani.

Szavai szerint a hatályos menedékjogról szóló törvény alapján elutasítandó a nemzetközi védelemre irányuló kérelem, ha a kérelmezőnél van olyan ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül, a kérelmező korábban biztonságos harmadik országban tartózkodott és ott lehetősége lett volna a hatékony védelem igénylésére. Hangsúlyozta, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül.

Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben csak Európából, illetve biztonságos harmadik országból érkező menekültek befogadására lehet-e kötelezni hazánkat, Törökországot említette példaként, amely az Európa Tanács (ET) tagállamaként, illetve a genfi egyezmény részeseként 2013-ig kizárólag Európából származó személyeknek nyújtott nemzetközi védelmet, annak ellenére, hogy a dokumentumot elvileg az abban részes államok földrajzi korlátozás nélkül alkalmazzák.

– Ám az Emberi Jogok Európai Bírósága még a genfi jegyzőkönyvnél, sőt az EU-s normáknál is szigorúbban védi a bevándorlók, menedékkérők jogait, ami jelentősen behatárolja az ET-tagállamok jogi mozgásterét. Utóbbira súlyos árnyékot vett a Valeurs actuel nevű francia lap egyik közelmúltbeli írása, amely Soros György befolyását az ítélkezési gyakorlatra nyolc fejezetben mutatja be, és amely felveti a strasbourgi bíróság összeférhetetlenségét például a magyarországi ügyekben történő döntések kapcsán – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.

– A nyílt társadalom eszmerendszerét hirdető Soros-hálózat már az ­1990-es évek előtt is itt volt hazánkban, és azóta is nyújtogatja polipcsápjait, amelyek egy testből indulnak, ám sok területet elérnek – közölte lapunkkal Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ munkatársa. Az elemző hozzátette: Soros György az első alapítványát az akkor még szocialista Magyarországon hozta létre 1984-ben, a rendszerváltást követően pedig szinte rögtön, 1991-ben megalapította egyetemét, a CEU-t.

– A nyílt társadalom eszméjének szektaszerű hálózatához tartozó szervezetek jó ideje számos országban képesek befolyásolni a politikai döntéshozatalt, s hatással lehetnek a választási eredményekre, politikusokat emelnek fel vagy buktatnak meg – fejtette ki Párkányi Eszter. Szavai szerint hazánk történetében is volt olyan időszak, amikor a Soros-univerzumhoz tartozó „civil” szervezetek a baloldali pártok hathatós közreműködésével vitték keresztül a nyílt társadalom megvalósítását célzó szabályozási javaslataikat a törvényhozáson.

– Az NGO-k senki által meg nem választott politikai szereplőkként viselkedve gerjesztenek indulatokat a magyar társadalomban és hangulatkeltésre használják a nyilvánosságot – fogalmazott az elemző.

Kárpáti András - Veres László - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2778) Sport (729) Politika (1582) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (537) Nézőpont (1) Belföld (10) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (310) Mozi világ (440) Életmód (1) Vetítő (30) Gazdaság (702) Mondom a magamét (7501) Tereb (146) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Történelem (17) Flag gondolja (36) Mozaik (83) Kultúra (6) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1309) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>