Nyaranta mindenütt mindenki pihen. Berlinben is. Ugyanakkor a mostani nyár kivételes. A kommunista utódpárt, a Die Linke parlamenti frakcióvezetője előállt azzal a gondolattal, hogy jó lenne valamennyi baloldali erő összefogása Németországban. Az ötletet a baloldal vezető pártja, a húsz százalék alatti eredményt magáénak tudó szociáldemokrata párt és a tavalyi parlamenti választásokon 8,9 százalékot elérő zöld párt is elutasította.

De senki sem gondolt bele abba, hogy ez az ötlet tavaly őszig lett volna megvalósítható. A német parlamentben, a Bundestagban e három párt akkor még többséget alkotott. A szociáldemokraták megtehették volna, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Merkelt, és kancellárt adva élre állnak. Csakhogy minden demagógiája ellenére ezt a párt akkori, száz százalékkal megválasztott elnöke, a nyolc általános iskolát végzett Schulz nem merte megtenni. Akkor e három pártnak többsége volt, ma már nincs. A három párt ma még a negyven százalékot sem érné el.

A nyár igazi meglepetése, hogy a kancellár néhány hónappal az után, hogy bejelentette, ez lesz az utolsó ciklusa, most azt mondta, hogy a jövő nyitott, és nem biztos, hogy visszavonul. Egyelőre, részint tekintettel az uborkaszezonra, senki sem reagált, de az ősz Berlinben is forrónak ígérkezik.

Merkel pozíciója – és ilyen soha nem volt a megelőző 12 évben – inog. Már színre léptek azok az erők és személyek a CDU-n, tehát a kancellár saját pártján belül, akik készek a cselekvésre, méghozzá azonnal. Ugyanakkor Merkelt az utolsó pillanatokban valami mindig megmentette. Hullámvasúton ül, ahol a következő emelkedés vagy süllyedés nehezen kiszámítható.

A Brexit-tárgyalások most már hónapok óta egy helyben topognak, és a brit miniszterelnök asszony a valós erőviszonyok alapján a kilépést a franciákkal és a németekkel óhajtja egyeztetni. Ez kétségkívül reálpolitika, de hogy ezt hogyan fogja lenyelni az unió maradék 25 állama, azt majd ősszel meglátjuk.

Október 14-én választ Bajorország. Ez az egyetlen tartomány a tizenhatból, ahol nincs CDU, és a testvérpárt, a CSU vezeti a tartományt évtizedek óta. Ugyanakkor a CSU a tavalyi országos választásokon történelme leggyengébb eredményét érte el. Ennek következtében óriási belpolitikai viharok után a párton belül megváltozott a vezetés összetétele. Seehofer 69 évesen megtarthatta pártelnöki pozícióját, de le kellet mondania a bajor miniszterelnökségről, viszont kulcspozíciót, a belügyminiszterit kapta meg Berlinben a német kormányban.

Az új bajor miniszterelnök Söder lett, aki fiatal, dinamikus, és Seehoferrel együtt megpróbálják győzelemre vinni a pártot az őszi választásokon. Seehofer bejelentette, hogy az októberi tartományi választásokon a cél az abszolút többség megszerzése, ami – figyelembe véve, hogy a párt 34 százalék körüli eredményen áll – nem lesz egyszerű feladat.

Ugyanakkor tény, hogy a CSU a tartományi választások győztese lesz, csak kérdés, hány százalékkal. A realitásokat figyelembe véve egyedül a Keresztényszociális Unió nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, a többi párt nem.

Bajorország az egyetlen a 16 német tartományból, ahol nincsenek no-go zónák, van viszont AnkER-központ, ami azt jelenti, hogy a migránsoknak ott kell tartózkodniuk, amíg ügyükben döntés nem születik. Tény, hogy ilyen központok létrehozásáról a nagykoalíció kormánydokumentuma rendelkezik, és eszerint minden tartományban szükség van erre, de jelenleg mindössze Szászország és a Saar-vidék kormányzata gondolkodik központok megalapításáról.

Az őszi tartományi választások legfontosabb kérdése a migránskérdés lesz. Németország megtelt. Megállapodásokat akar kötni a berlini kormány a görögökkel, az olaszokkal és a spanyolokkal a migránsok visszaküldéséről és az illető országok tehermentesítéséről. A legegyszerűbben a spanyolokkal sikerült megállapodni. Hajlandók visszavenni azokat a migránsokat, akik tartózkodási engedélyt nyújtottak be ott, de a többieket nem. A görögök, mint mindig, ellenszolgáltatást kérnek, az olaszok pedig európai uniós segítséget, mivel önmaguk képtelenek a válság kezelésére.

A német kormány tervezi az osztrák határ lezárását, magyarul a jóval keményebb ellenőrzés bevezetését, és hasonló lépéseket tervez a francia határon is, hogy megakadályozzák, de legalábbis megnehezítsék a Spanyolországból érkező migránsok beutazását.

Néhány héttel ezelőtt Seehofer bejelentette, nem tűri el, hogy az váltsa le, akiből ő csinált kancellárt. Mára, miután összeült a CSU szűk körű elnöksége, ahol felvázolták a lehetséges jövőképeket, a Merkellel való kiegyezés mellett döntöttek. A két párt közötti ellentétek ettől kezdve, ha nem oldódtak is meg, de kitolódtak a jövőre.

Az elmúlt hetek vitája volt a migránsturizmus kifejezés, amelyet Söder használt. Kiderült, hogy ezt a szóösszetételt az Európai Unió mondta ki 2008-ban. Ekkor az addig igen éles belpolitikai vita véget ért.

Kiutasították az egykori terroristavezér, Bin Laden testőrét, aki évek óta Németországban él, de a kiutasítás perceiben még nem volt meg a szükséges bírósági végzés. Végül is az illető elhagyta Németországot. Vita bontakozott ki arról is, hogy 69 migránst visszaszállítottak Afganisztánba, de egy nem kapta meg a kiutasítási végzést. Az illetőt visszahozták, korábban már négy éve volt Németországban, megkapta a végzést, és újra kiutasították.

A hab a tortán a migránskérdésben az volt, amikor kiderült, hogy szomáliai kalózok néhány éve német teherhajót támadtak meg, de a kalózokat a környéken tartózkodó horvát haditengerészeti erők elfogták. Miután a fennálló jogszabályok alapján büntetésüket letöltötték Németországban, egy kalóz átment Svédországba a testvéréhez, többen pedig német nővel házasságot kötöttek, és így Németországban maradtak.

A migránsok melletti legfontosabb mostani vitatéma a Németországban dolgozó külföldi szülők gyermekeinek járó támogatás mértéke. Aki az unióból érkezett, annak alanyi jogon jár a támogatás, amelynek összege ugyanannyi kell hogy legyen, mint a német szülők esetében. Csakhogy ma már több mint 226 ezer ilyen gyerek van, és számuk átlagosan évi tíz százalékkal nő. A németek, hasonlóan az osztrákokhoz, azt szeretnék, hogy a szülők annyit támogatást kapjanak, mint amennyit az illető „szegény” állam ad a gyerekek után. Itt Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát hozzák fel állandó példaként a németek.

A másik hasonlóan akut kérdés a bérlakások egyre nagyobb hiánya. Seehofer, aki egyben lakásépítési miniszter is, bejelentette, hogy ebben a kormányzati ciklusban másfél millió új lakás fog felépülni. Ez benne van a kormányprogramban, a feladat végrehajtásáért az egyes tartományok a felelősek.

Összegezve: az idei év slágere a bajor választás lesz. Söder kijelentette, hogy inkább a zöldekkel alakítana kormányt, mint a szociáldemokratákkal. Ennyit a sikeres nagykoalícióról. A kitoloncolás kérdésében a zöldek, mint szinte minden másban, ebben is megosztottak. A stuttgarti tartományi miniszterelnök, a hetvenéves Kretschmann Merkel mellett áll, a többi tartomány nem egységes.
Az uborkaszezon tehát nem jelent igazán nyári pihenőt, és az ősz mozgalmasnak ígérkezik.

Nógrádi György - ]]>www.magyaridok.hu]]>