Az ortodox húsvét Nagycsütörtökén, 1925. április 16-án követték el a XX. századi Európa addigi és a bolgár történelem legvéresebb terrorcselekményét.

A bolgár kommunisták felrobbantották Szófia egyik legrégebbi templomát, a Szent Vasárnap katedrálist. A merényletben 137 fő a helyszínen, később a sérüléseik miatt további 67 fő halt meg, a sebesültek száma meghaladta az ötszáz főt.

Az 1923. évi szeptember 23-i sikertelen kommunista hatalomátvétel leverése után a Bolgár Kommunista Pártot (BKP) betiltották, tagjai illegalitásba vonultak. A párt szélsőbaloldali szárnya a Komintern utasítására úgy döntött, hogy véres merénylettel vág vissza az elfojtott felkelésért. A terrorcselekmény célul tűzte ki, hogy likvidálják a bolgár politikai és katonai elitet, mindenek előtt III. Borisz cárt. Annak érdekében, hogy egy helyre tereljék össze a politikai élet képviselőit, két nappal korábban megölték Konsztantin Georgiev tábornokot. Az ő tiszteletére rendezett gyászmise előtt helyeztek el 25 kilogramm robbanóanyagot a templom mennyezetében.

A mise 15 órakor kezdődött, a pokolgép 15.20 perckor lépett működésbe. Lerombolta a katedrális fő kupoláját, ami maga alá temette az ott tartózkodókat. A helyszínen meghalt áldozatok között volt 12 tábornok, 15 ezredes, hét alezredes, három őrnagy, kilenc kapitány, három parlamenti képviselő, sok polgári személy és gyerekek. A véres esemény következtében Bulgária több tábornokot és ezredest veszített el, mint a két balkáni- és az első világháborúban összesen.

„III. Borisz cár csak azért nem esett áldozatul, mert az utolsó pillanatban lemondta részvételét, így a merénylet fő célja nem teljesült”

A terrorcselekményt követően rendkívüli állapotot hirdettek az országban, az elkövetők egy részét sikerült elfogni, akik közül három főt május 27-én nyilvánosan felakasztottak. Az elítéltek a tárgyalások során elismerték, hogy Moszkvából kaptak finanszírozást és muníciót a merénylet elkövetésére. Az összeesküvés többi tagja vagy a Szovjetunióban, vagy a szomszédos Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban keresett menedéket. A terrorcselekmény hatására Bulgáriában hajsza indult a baloldali értelmiségiek ellen, többet is kivégeztek, köztük neves költőket.

A merénylet után a BKP Központi Bizottsága hivatalosan elhatárolta magát a merénylettől, meggondolatlan cselekménynek minősítette azt, amely ártott az antifasiszta mozgalomnak, az elkövetőket pedig baloldali szektánsoknak nevezte. A merénylet híre a Kominternt is sokkolta. Vlagyimir Neszterovics, akit a szovjet titkosszolgálat Bécsbe rendelt és aktívan részt vett a robbantás előkészítésében, kénytelen volt Németországba dezertálni. A sorsát azonban ott sem kerülhette el, mert Mainzban 1925-ben a szovjet ügynökök megmérgezték.

„A későbbiek során a merénylet 19 közvetlen elkövetője közül egy sem halt természetes halált. Borzalmas incidensek áldozatai lettek, akasztófán végezték, vagy golyót repítettek a fejükbe. Mindegyikük életét átok kísérte, valamennyien erőszakos halált haltak”

A katedrális rendbehozatala 1927-ben kezdődött és hat év múlva 1933-ban szentelték újra. Visszahozták az eredeti ikonosztázokat, jelentősen kiszélesítették az oltár melletti részeket.

Tütünkov Jordán  - ]]>https://moszkvater.com]]>