Kálnoky már a második ausztriai mea culpázó, hiszen egy nappal korábban a liberális Die Presse neoliberális vendégszerzője, Christian Ortner is Orbánnal szembeni bocsánatkérésre szólította fel a brüsszeli döntéshozókat.

„Minden, amit a migráció tekintetében 2015 óta megéltünk, sokkal keményebben fog megismétlődni. Kizárólag a török kormány döntésén múlik, hogy az a több millió menekült, aki most náluk tartózkodik, mikor indul el Európa felé” – ezt Orbán Viktor mondta pont egy évvel ezelőtt a Welt am Sonntagnak adott nagy interjúban. Az interjú voltaképpen azért készült, hogy előkészítse Manfred Weber néppárti elnök budapesti látogatását, és az olvasókban Orbán-ellenes hangulatot ébresszen. Weber akkor azért jött Budapestre, hogy megleckéztesse a renitens magyar miniszterelnököt, újra meglebegtesse a néppárti kizárást, a hetes cikkelyt. Hogy bocsánatkérésre szólítsa fel Orbán Viktort, ha nem változtat Európát megosztó, bevándorlásellenes irányvonalán.

Az Európai Unió bocsánatkéréssel tartozik Orbán Viktornak! – írta most szombaton az akkori interjút készítő Boris Kálnoky az osztrák Kleine Zeitungban megjelent vezércikkében. Saját lapjának, a német Die Weltnek szánhatta az írást, de valószínűleg a németeknek még szükségük van egy kis időre, hogy feldolgozzák, bizony Orbán Viktornak volt igaza. Az osztrákok mégis közelebb vannak hozzánk meg a schengeni határokhoz, előbb jut el hozzájuk a felismerés. Hiszen ők is építettek annak idején szárnyas kapunak álcázott kerítést a szlovénok felőli határszakaszukra!

Kálnoky már a második auszt­riai mea culpázó, hiszen egy nappal korábban a liberális Die Presse neoliberális vendégszerzője, Christian Ortner is Orbánnal szembeni bocsánatkérésre szólította fel a brüsszeli döntéshozókat. Legalábbis ami a migrációs politikában elfoglalt álláspontot illeti. „Ha 2015-ben az EU úgy cselekedett volna, mint most Görögország teszi, megúszhattunk volna jó néhány szélsőjobboldali és iszlamista terrortámadást, és rengeteg pénzt is megspórolhattunk volna” – írja. (A szélsőjobboldalit okvetlen be kellett vennie a szövegbe, bár az csak reakció volt az ellenőrizetlen migráció kiváltotta állapotokra.)

Hogy változnak az idők! Amikor 2015-ben egymilliónál is több ember minden ellenőrzés nélkül Euró­pába özönlött, az Európai Unió menekültválságról beszélt. Ördögtől való dolog volt, amit akkor Magyarországon műveltek, a kormány menekültellenes retorikája, a kerítésépítés katonákkal a rabokkal készíttetett szögesdrótból, a röszkei csata vízágyúja, a menekültekkel való riogatás. Az európai nagyon humanitárius közvéleményben manipulált képekkel akartak Magyarország-ellenes hangulatot kelteni. Pusztán csak azért, mert a magyarok ellene szegültek a brüsszeli, berlini akaratnak, és azt tették, amit ezer éve földrajzi helyzetükből adódóan kötelességüknek éreznek, és mindig megtettek: védték határaikat az erőszakos behatolókkal szemben. Mátyás király annak idején kettős határvédelmi vonalat épített ki, nem is jött a török vagy ötven évig Európa felé.

Az egyetlen, aki akkor a nevén nevezte a dolgot, Orbán Viktor volt. Nem menekültek – mondta –, hanem bevándorlók akarnak ellenőrizetlenül bejutni az Európai Unióba. A tömegben dzsihadista terroristák bújnak meg, veszélyben az európai kultúra, az a szép, biztonságos, élhető világ, ami még a mienk. Abban mennénk tönkre, ha nem védekeznénk. Amikor azt kérte, hogy az EU a határvédelemre fordított összeg legalább egy részét vállalja át, az Európai Bizottság elnöke, az isiá­száról híres Juncker úr cinikusan azt válaszolta, hogy a szolidaritás nem tetszés szerint választható az étlapról. Itt mindenkinek a kötelező menüt kell fogyasztania, a kvóta szerinti elosztást és befogadást. És elutasítottak mindenfajta hozzájárulást a kerítés építésének és fenntartásának költségeihez.

És most? Azonnal gyorssegélyt adnak szolidaritásból annak a Görögországnak, amelyik a migránsokkal teli gumicsónakokat visszalöki a tengerbe, határkerítést húz, lövészárkot épít, könnygázzal, vízágyúkkal és figyelmeztető, olykor éles lövésekkel védi a görög schengeni határt. A görög területre jutott migránsokat biztonsági erők ütlegelik, többen megsebesültek, és most már a törökökkel is fegyveres konfliktusban állnak. A NATO-tag Görögország néz farkasszemet a NATO-tag Törökországgal az unió schengeni határán, kezükben Németországban gyártott, uniós pénzen vásárolt fegyverek. Köztük, a senki földjén migránsok ezrei, ugrásra készen, pattanásig feszülten. Semmi nem számít már, az EU „tartja a vonalat”.

Öt elvesztegetett év után kezdik felismerni, hogy a határvédelem az egyetlen hatékony eszköz az illegális migráció megakadályozására. Hirtelen magától értetődővé vált, hogy veszély esetén a határvédelem nemcsak joga, hanem kötelessége is minden tagállamnak, és a migránserőszakkal szemben rendőri, szükség esetén akár katonai erővel is fel kell lépni.

Ezt vallja és teszi Magyarország kormánya 2015 óta. Ezért érik szankciók, nemzetközi elítélés, kirekesztés, uniós pénzek megvonásával fenyegetőzés. Orbán Viktor ellenezte a Törökországgal kötött 2016-os megállapodást. Ami tulajdonképpen a felelősség áthárítása, a német kancellár és a többi naiv, gyáva európai politikus ötlete volt. Orbán azt mondta, hogy Euró­pa biztonságának nem lenne szabad a törököktől függenie. Ha az EU mégis ezt az utat választja, akkor viszont nem lenne szabad Törökországot folyamatosan bírálnia. Nem hallgattak rá, démonizálták, magát a patás ördögöt látták benne, és erre a metaforára a magyar ellenzék is jól rásegített. Orbánt ki akarták közösíteni, mert másként, magyarként gondolkodott. Az események őt igazolták, és az uniós migrá­ciós politika mostanra megváltozott. A magyar miniszterelnök következetes, bátor kiállásával nagy szolgálatot tett Európának, és az EU bocsánattal tartozik neki. Orbánnak volt igaza, de ezt soha nem fogják neki megbocsátani.

(Csak úgy zárójelben: a múlt héten az Európai Bíróság Magyarországnak adott igazat a reklámadó, valamint a telekommunikációs és kereskedelmi cégekkel szemben bevezetett különadó tekintetében 2010 óta húzódó perben. Jogszerű volt a magyar eljárás itt is, és szép lassan kiderül, hogy még sok mindenben. Talán véget ér egyszer az országgal és a nemzeti politikával szembeni hadjárat, elismerik Magyarország eredményeit, és a baloldal hasznos idiótái is megváltoztatják az országról alkotott véleményüket. Bár arra még egy ideig várni kell.)

Rab Irén

(A szerző történész)

]]>www.magyarhirlap.hu]]>