Ma 2020 június 07. Róbert napja van. Holnap Medárd napja lesz.
Chrudinák Alajos emlékezete

Chrudinák Alajos emlékezete

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon.

Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt.

A Magyar Televízió legendás közel-keleti tudósítója, az MTV Külpolitikai Főszerkesztőségének egykori vezetője, a Panoráma egykori főszerkesztője március 29-én lett volna 83 éves. Hosszú küzdelem után március 11-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt. Sokoldalú egyéniség volt, aki tehetségével és több mint százhetven dokumentumfilmjével kivívta a szakma és a világ közvéleményének elismerését.

Chrudinák Alajosnak a meg nem alkuvás, az igazságérzet határozott egyéniségéből és jelleméből fakadt, hiszen már egyetemista korában sem bírta elviselni az igazságtalanságot. Ez így volt 1956-ban is, amikor moszkvai egyetemistaként a magyar nagykövetség előtt többedmagával tiltakozott a magyar szabadságharc katonai leverése ellen. Ezért nem folytathatta a tanulmányait, 1957-ben Magyarország összes egyeteméről kitiltották.

Sőt: csaknem egy évig ült börtönben. Később az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanult, majd tanított, illetve a Magyar Rádió, valamint a Magyar Televízió munkatársa lett. A Közel-Keleten, valamint a szocialista világban készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta. Monte-Carlóban 1980-ban Arany Nimfa-díjjal ismerték el munkásságát.

Rendszeresen készített interjút arab, palesztin és izraeli vezetőkkel, például Jasszer Arafattal, a PFSZ egykori vezetőjével, Menáhem Begin, Simon Peresz és Ariel Saron egykori izraeli miniszterelnökökkel, valamint Moammer Kadhafi ­líbiai ezredessel és másokkal. Chrudinák állandó életveszélyben volt, többször a frontvonalakban, fegyverropogások és bombázások kellős közepén készítette riportjait. Antiszemitizmussal, anticionizmussal vádolták, annak ellenére, hogy a palesztin–izraeli konfliktusban – mint ahogy minden riportjában – mindkét felet megszólaltatta.

Aki félt tőle, az igazságtól félt. Riporteri munkájának kiemelkedő és egyedülálló szakmai-politikai sikere, hogy az arab világban több népcsoport köszönheti Chrudináknak és filmjeinek önállósága, függetlensége megteremtését.

A Panoráma a rendszerváltozást megelőző években, illetve a rendszerváltozás idején és után a Magyar Televízió legnézettebb műsora volt. Népszerűségét annak köszönhette, hogy Chrudinák új stílust teremtett: az objektív, nyílt és őszinte televíziózást, amelyben ismeretlen fogalom volt a mellébeszélés. Ha a műsor valakit kritizált, mindig megkérdezte a másik felet is. Olyan kiváló munkatársai voltak akkor a Panorámának, mint Sugár András, Kalmár György, Szaniszló Ferenc, Járai Judit, Szellő István és mások.

A Panoráma stábjai mindig felkészülten és hittel indultak a Felvidékre, Erdélybe, Székelyföldre, a Vajdaságba, a Kárpátaljára, hogy feltárják a többségi nemzetek magyarellenes intézkedéseit és bemutassák a határon túli magyarok valós életét Magyarország és a világ közvéleményének. Akkoriban hatalmas sikere és hatása volt például a Václav Havellel és az Alexander Dubčekkel készített Panoráma-interjúnak. Ekkor indokolatlan – és az egyes országok kommunista pártjai által irányított – sajtókampány és ingerült nyilatkozatháború indult a Panoráma és Chrudinák személye ellen, aki a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején persona non grata volt Romániában és Csehszlovákiában.

A Panorámának – benne a Tőkés László temesvári református lelkésszel készített interjúnak – óriási hatása volt egész Magyarországon és a határon túli magyarság körében. Tőkés ugyanis vállalta azt, hogy megtöri a félelem, a hallgatás falát. Chrudinák pedig vállalta, hogy a támadások ellenére megteszi az első lépéseket a romániai magyarság „felszabadítására”. Óriási kockázatot vállalt ezzel a Panoráma és főszerkesztője, de végül jelentős mértékben befolyásolták a romániai politikai változásokat. Nem beszélve arról, hogy az 1989-es romániai forradalom idején elsőként a Panoráma közvetítette a Ceauşescu-per filmfelvételeit.

1992-ben ismét rágalomhadjárat indult Chrudinák ellen, az MTV elnöke leváltotta posztjáról, majd egy munkaügyi bírósági határozattal visszakerült a főszerkesztői székbe. A csatát megnyerte ugyan, hiszen a bíróság Chrudináknak adott igazat, de igazságérzete, könyörtelen őszintesége és szókimondása miatt 1994-ben a Horn-kormány Jordániába száműzte tudósítóként.

A kilencvenes években járta a Kárpát-medence magyarok által lakott vidékeit (legtöbbet a Felvidéken volt), több könyvbemutatón és egyéb rendezvényen tartott érdekfeszítő előadást. 2000-ben visszavonult és feleségével Nógrád megyébe, Mátracserpusztára költözött.

Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.”

Tarics Péter

A szerző külpolitikai újságíró, Chrudinák Alajos és a Panoráma egykori munkatársa

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Történelem (14) Tereb (140) Politika (1571) Rejtőzködő magyarország (171) Életmód (1) Vetítő (37) Tv fotel (65) Gazdaság (651) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (4572) Autómánia (61) Jobbegyenes (1773) Kultúra (6) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Nagyvilág (1450) Belföld (5) Irodalmi kávéház (486) Heti lámpás (240) Szépségápolás (15) Flag gondolja (33)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>