Ma 2019 július 20. Illés napja van. Holnap Dániel, Daniella napja lesz.
148d7aca8dc7088c833f121f2908dc96.jpg

A parfüm halhatatlansága

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Bár a halhatatlanság eszenciáját még nem találták meg, halhatatlannak tűnő illatok születnek az emberi fejekben és a kémiai laboratóriumokban. A parfüm maga a titok, és az illékony élmény sokáig ott rezeg a levegőben.

A folyamatos fejlesztések és az illatkreátorok szárnyaló fantáziája eredményeként újabb és újabb illatok izgatják az orrunkat. (Ám nem minden parfüm, ami szagos! Kiváltképp a divatos illatokat hamisítják előszeretettel, egy speciális eljárás, a kromatográfia segítségével.)

A parfüm az "érzékek nagyasszonya", prózaibban fogalmazva: az illóolajok legnagyobb koncentrációja. Babucs Éva Parfüm 2000 című könyve szerint parfümnek csak az az extraktum, vagyis kivonat nevezhető, mely az oldószerben a legnagyobb arányban tartalmazza az illateszenciát. A parfüm alkoholkoncentrátuma határozza meg a minőségét és a bolti árát. A legnagyobb arányú hígítás eredményeként keletkezik az "eau", vagyis a "víz", és 1-3 százaléknyi hígítású a Splash Cologne, azaz a kölnivíz, amely már hosszan megtartja illatát. A gyakran használatos Eau de Toilette 4-8 százalékos illateszenciát tartalmaz körülbelül 80 százalékos alkoholfokban. Az illatok alkímiájának csúcsteljesítménye az Eau de Parfum, amelynek 90-96 százalékos alkoholtartalmában 15-20 százalékos illateszencia-koncentrátum bújik meg.

A természetes illatszereket főként desztillációval növényi nyersanyagokból, virágokból, gyökerekből, fából vagy pedig állati eredetű mirigyváladékokból, szekrétumokból kreálják. A félszintetikus anyagokat természetes anyagokból izolálják, a mesterséges alapanyagú illatokat természetesen kémiai úton állítják elő.

Egy parfüm állhat 60-70, de akár több száz összetevőből is. Az eljárások során nagyrészt növényi alkotóelemeket, jázmint, levendulát, tölgymohát, ylang-ylangot, szantálfát és óvatos becslések szerint is mintegy 250 fajta természetes növényi alapanyagot lehet felhasználni, ha a parfümkészítők újabb illatexpedícióra vállalkoznak. Az állatvilágban az ámbrás cet és a pézsma, egy ázsiai páros ujjú patás mirigyváladéka szolgál különleges, egészen ősi, erotikus asszociációkat keltő illatanyaggal. A megkülönböztethető illatok száma körülbelül 60 ezer, de e hatalmas mennyiséget még nem sikerült ez idáig teljes mértékben rendszerezni. Legismertebb és nemzetközileg legelterjedtebb módszer a Haarmann- és Reiner-féle rendszer, amely különbséget tesz a női és a férfiillatok között.

A parfümöknek sajátos, úgynevezett illatérvényesülési idejük van, amely a friss, tiszta bőrön tart a legtovább. Hiábavaló fáradozás tehát a parfümöt - XVIII. századi módon - testszag elnyomására használni.

Orrunknak a könnyen illanó anyagok adják a parfümről az első benyomást, ez az a bizonyos fejillat. A szívjelleget a közepes, az alapot pedig a nagyon lassan tűnő illatelemek képezik, melyek több órán keresztül hatnak.A parfümkészítők legnehezebb feladata éppen az, hogy az összeállított illatkompozíció az elképzelések szerint valósuljon meg mindhárom fázisban. A legfontosabb technikai fázis az alapanyagokból az illatok kinyerése, mely a mai parfümipar szabályai szerint leginkább desztillációval (lepárlással), extrakcióval, enfleurage-zsal és sajtolással történik. A lepárlás régről ismert folyamatát a növényi illóolajok legoptimálisabb kinyeréséhez használják. A felületi és a belső illóolajok kinyerése után, mely eltarthat 6-12 óráig is, csak a hűtés, szűrés, tisztítás nagy körültekintéssel végzett műveletei garantálják, hogy a kívánt komponensű és tisztaságú oldatot kapjunk. Tárolásuk alumínium- vagy vaslemez tartályokban történik, hogy a káros folyamatokat (oxidációt) megakadályozzák.

Amennyiben a választott növényi alapanyag kémiai tulajdonságai miatt a desztilláció nem gazdaságos, az acetonnal, benzollal történő oldószeres eljárás a célravezetőbb módszer. A narancs, a citrom, a grépfrút, tehát a citrusfélék illóolajai nagyon érzékenyek, ezért csak hideg eljárással, sajtolással nyerhető ki e gyümölcsökből az áhított eszencia. Egy másik módszer, az enfleurage préseléses eljárás során az illatanyagokat zsírral kötik meg, majd alkohollal oldják fel őket. A gardéniából például nem nyerhető ki illóolaj, tehát marad a kevésbé romantikus módszer, a tisztán szintetikus alapanyagokból, vegyi úton történő előállítás.

Az alapillatok kinyerésével azonban csak "hangjegyeket" kapunk, magát az illatot, a "dallamot" az illatkreátor komponálja a bázisillatra: boszorkánykonyhájában díszítőillatokkal, rögzítőszerekkel hígít, kezel, variál. A kész mestermunka tökéletesen illeszkedik az illattrendekbe, a vásárlók pedig csalhatatlan szimatukkal hitelesítik a hosszú kémiai eljárások és a kreatív alkotómunka új elegyét. A modern alkimisták egy-egy sikerült, harmonikus illata talán újabb lépést jelent az örök titok, a halhatatlanság felé.

Szederkényi Éva, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Mozaik (6) Belföld (5) Mondom a magamét (3768) Vetítő (37) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1386) Sport (727) Tereb (129) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (4) Kultúra (4) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (1556) Politika (1571) Gazdaság (616) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (32) Mozi világ (440) Irodalmi kávéház (465) Heti lámpás (207) Életmód (1) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>