Ma 2024 április 19. Emma napja van. Holnap Tivadar napja lesz.
5cd06a4e636213d157307e4782bb8750.jpg

Héhalom: új híd a nádorispánnak

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Sorozatunk két régebbi darabjában a középkori eredetű versegi és jobbágyi templommal ismerkedtünk meg. E dél-nógrádi településeket összekötő régi országúton haladva, Héhalom község határában egyszer csak feltűnően szép formájú kőhídon akad meg a szemünk. A tavaszi olvadáskor vagy nagyobb esőzés idején bőven megáradó Bér-patak fölött átívelő műszaki remek – írott források tanúsága szerint – a magyarországi reformkorszak beköszöntétől szolgálta az ország közlekedését.
A híd keletkezésének históriája nemes Nógrád vármegye 1826. április 15-én tartott közgyűléséig vezethető vissza, amikor is Fehér László esküdt a palotási és héhalmi öreg hidak igen megromlott állapotáról panaszkodván új kőhíd építését indítványozta. Határozott is róla a tekintetes megyegyűlés, a végrehajtás megkezdéséről és befejeztéről azonban nem maradt feljegyzés. Mégis elég pontosan meghatározható az építkezés ideje, mert a híd déli mellvédfalán lévő faragott fedkövek egyikébe bevésték az 1833. évszámot, s ugyanezen évben Kubinyi Ferenc főszolgabíró jelentést tett a „palotási és hihalmi hidaknak még 1829-ben a Nádorispánnak keresztül utazása idejére tett felépítése iránt”, amit a közgyűlés tudomásul vett. A héhalmi híd tehát a két időpont közt készült el.


Magyarország nádorának magas tisztét 1796-tól fél évszázadon át, egészen 1847-ben bekövetkezett haláláig Habsburg József főherceg töltötte be. II. Lipót császár fia helytartóként a bécsi udvar konzervatív szellemében, ám békés kompromisszumokkal kormányozta a rábízott országot. Pest városfejlesztésének, a tudományos akadémia, a nemzeti múzeum, majd a Lánchíd megépítésének ügye mellett törődött a vidéki közlekedés mostoha helyzetének javításával is. Országjáró útjai során töltött utak, szilárd kőhidak készítését szorgalmazta a vármegyei hatóságoknál, a nógrádi nemzetes urakat is ez serkenthette hídépítésre, egyszersmind József nádor látogatásának tisztelegve.
A formás háromnyílású héhalmi híd teljes hossza 38 méter (21 régi öl), szélessége 6 és fél méter. Az ívek nyílásfesztávja 7,2–9,5–7,2 méter, ezek pontosan 4, illetve 5 ölt tesznek ki. A gondosan faragott lapos fedkövek mérete 31-szer 63 centiméter (azaz: egyszer két bécsi láb). A nyílások ívbéllete és a két pár sarkantyús oldalpillér szintén szépen faragott kövekből van kialakítva. Amikor 1838-ban Repeczky Ferenc főszolgabíró – a palotásiak kérelmére – visszatért a szóban forgó híd építési költségeinek ügyére, 22 forint 45 krajcár utólagos kifizetését javasolta a közgyűlésnek fenyőfa pallók kölcsönzésére. A hídépítés áráról tanúskodó vagy arra utaló minden más irat, szerződés, számla lappang.
A héhalmi híd az 1970-es évek közepéig szolgálta a közúti közlekedést, akkor készült új átkelő – szerencsére nem a helyére, hanem mellé.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nézőpont (1) Kultúra (7) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Történelem (18) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1310) Irodalmi kávéház (537) Mondom a magamét (7546) Autómánia (61) Tereb (146) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (30) Jobbegyenes (2788) Gazdaság (705) Belföld (10) Életmód (1) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Heti lámpás (312) Rejtőzködő magyarország (168) Sport (729) Politika (1582) Flag gondolja (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>