Ma 2020 november 25. Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.
d211f9987e58ddeb3a83ada58139f7e2.jpg

A zsigrai Szentlélek-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]>

Szepes kisebb területű történelmi vármegyéink egyike, jobbára ma is erdővel borított hegyvidék. A Magas-Tátra tövében rövid a nyár, az irtásföldek a zord éghajlat miatt alig teremnek kenyeret. Mégis huszonnégy középkori eredetű város – kettő közülük szabad királyi városi rangú – és több mint száz plébániai falu található errefelé; a települések legtöbbjében ma is hat–nyolc évszázados templomok állnak. Az észak–déli kereskedőutak és a szorgalmas szepesi szászok német kapcsolatai révén a XIV–XVI. század példátlan gazdasági-kulturális virágzást hozott e regényes tájnak. A román kori temlomokat csúcsíves stílusban építették át, majd a reneszánsz kor ízlése szerint renoválták, díszítették. Falképekben, fából faragott, festett szárnyas oltárokban, gótikus bronz keresztelőmedencékben, öreg harangokban, több száz éves asztalos- és kovácsremekekben gyönyörködhetünk a mellékutak rejtőzködő falvaiban, Krúdy szunnyadó kisvárosaiban.
A hatalmas Szepes-vártól kissé délre, a Drevenik-hegy tövében fekszik a ma ezerszáz lakosú Zsigra. A község nevét 1245-ben Sygra alakban írták, régi német formájában is Schigra – így írja az innen eredő Sigray-család is –; hibás tehát a gyakran olvasható Zsegra változat, amely a szlovák Zehrából ered. Az 1337. évi pápai tizedjegyzékben szereplő Villa de Sancto Spiritu a zsigrai plébánia patrocíniumát is megjelöli.
A Szentlélek oltalmába ajánlott kis egyház ekkor már másfél évszázada megvolt. A magas domb tetején álló, kőfallal kerített épület tornyának egymás fölötti ikerablakai még a XII. század végét idézik: a közeli Szepeskáptalan hegyén emelték első templomukat a II. Géza király (1142–62) által betelepített szászok. Prépostságuk alapításának évében, 1198-ban már bizonyára munkálkodtak a zsigrai plébánián is. A tatárjárás végigperzselte az addig megépült Szepességet, IV. Béla (1235–70) ezután hívott be nagyobb számban német telepeseket a határvidékre. Az egyhajós zsigrai templomot 1243-ban építette újjá Sigrai János comes (szepesi őrgróf). Alig száz év múltán kora gótikus formában alakították át: a korábbi síkmennyezet helyébe magas boltozatot emeltek, ám hogy a boltív oldalfalakra háruló nyomását enyhítsék, egy pillért állítottak a hajó közepére. Így alakult ki a környékbeli templomokra jellemző kéthajós térszerkezet. A nyolcszögletű kőoszlopon ott látható a Sigray-család szarvasos címere. A csúcsíves boltozat gyámköveit faragott emberarcok és különös mértani alakzatok díszítik. A keletelt, egyenes záródású szentélyt keresztboltozat fedi, amelynek bordái szintén faragott zárókőben találkoznak. E korból való az északi oldal sekrestyéje is.
A zsigrai templom falfestményeit 1872-ben fedezték fel. A korábbiak – köztük a Szent László király legendáját ábrázoló ciklus – még az 1200-as évek végéről származnak, a szentély falán látható kálváriasorozat és a diadalív bélletének prófétaarcképei XIV. századi alkotások. A külső déli falban két kőhorog vonja magára a figyelmet, ezekhez a nagy egyházi ünnepeken – mint a pünkösdi búcsún – a templomkertben egybegyűlt híveket az esőtől védő féltetőt rögzítették.
A kis faluból elszármazott Sigray-família furcsa történelmi szereplőket adott az országnak. Sigray Jakab grófot a Martinovics-féle összeesküvésben ítélték fővesztésre 1795-ben, gróf Sigray Antal 1919–20-ban Nyugat-Dunántúl kormánybiztosa volt, híres legitimista politikusként a királypuccs egyik szervezője. A család nyolcszáz éves szepességi temploma ma az UNESCO világörökségének része.

 

Ludwig Emil, mno.hu

Hozzászólások

Theologosz
2016-01-28 13:27
Igen, hatalmas a baj. Aki ismeri a történelmet világosan látja a jeleit a készülődő összeomlásnak. Európa halott, már halott. Ez az agónia. Nekünk már a felkészülésnél kellene tartanunk, de csak a sápitozásig jutottunk.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1452) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (140) Életmód (1) Autómánia (61) Egészség (50) Jobbegyenes (1903) Mozaik (83) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Politika (1571) Gazdaság (655) Sport (729) Vetítő (37) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Belföld (5) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Történelem (14) Heti lámpás (245) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (4930) Irodalmi kávéház (492)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>