Ma 2021 augusztus 01. Boglárka napja van. Holnap Lehel napja lesz.
b3f98875d8f39496698e36c9f2ec4d9d.jpg

Politikai és közéleti abszurditások - Horváth Csaba, a mindig mosolygó ember

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
 

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a posztkommunista-szocialista párt ifjabb nemzedékéhez tartozik. Ő nem olyan harsány, mint Molnár Csaba, nem trágár, mint Szanyi Tibor, de ő is a könnyen megjegyezhető és gyorsan felejthető könnyű fajsúlyú politikusok közé tartozik.

Ő az, aki ha meglát egy kamerát vagy egy mikrofont, azonnal mosolyogni kezd, könnyeddé válik, és már mondja is. Csak úgy árad belőle a jókedv és a nyugalom. Persze időnként bekeményít, hiszen a politika piacán is verseny van, tehát nem szabad túlságosan egysíkúnak mutatkozni.

Ettől függetlenül azt a benyomást kelti, hogy ő mindig a napos oldalon jár, az élet számára felhőtlen szórakozás, a politika pedig egyszerű játszadozás. De nem mindenki ilyen jóhiszemű. Vannak, akik gyanakodnak, és azt a kérdést feszegetik, hogy mit gondoljanak az olyan politikusról, aki állandóan mosolyog? Még akkor is, ha esetleg nincs rá oka. 

Mi nem mennénk ilyen messzire, megmaradunk a tények rögzítésénél: a szocialista politikust a mosolygás mellett még az is jellemzi, hogy nélküle nincs semmiféle zsidó – civil vagy vallási – közéleti rendezvény vagy baloldali népfrontos összejövetel! Ő mindig ott van, ahol egy haladó demokratának lennie kell. Sokat ad a látszatra, ezért mindig úgy intézi, hogy látható is legyen. Ám az átlag érdeklődő valószínűleg arra a zseniálisnak gondolt ötletére emlékezik leginkább, amikor megfelelő felhajtás után közölte Budapest népével: ha ő lesz a főpolgármester, ingyenessé teszi a fővárosban a tömegközlekedést. Szegény Tarlós Istvánnak semmi ilyesmi nem jutott eszébe, ő mindvégig a racionalitás keretein belül kívánt kampányolni és politizálni. 

 

Nemrégiben Elúszott a siker esélye Budapesten címmel interjú meg Horváth Csabával (Népszava, 2011. december 21.). Ebben a mindig mosolygós ember közölte, hogy pozitívumot nem tud mondani, a legszomorúbbakat meg nem akarja kiemelni. Pedig ő bízott abban, hogy a „Demszky-korszak után új idő” jön, de csalódott. Itt persze elfelejtette megemlíteni, hogy a Budapest tönkretételében tevőlegesen részt vevő Demszky Gábor az SZDSZ kifizetőhelyeként használta a fővárost, de mindezt csak azért tehette meg, mert a Horváth Csaba-féle szocialisták lelkesen támogatták a magyarellenes szabad demokraták tevékenységét. 

A mindig felszabadult, baloldali zsúrfiúra emlékeztető embernek humora is van: a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet, a PSZÁF tervezett összevonásának előkészítéséből hiányolja a Fővárosi Nagycirkuszt, mert szerinte akkor nevettethettük volna ki magunkat igazán… 

Az elmúlt húsz évben megszokhattuk már, hogy a szocialista és liberális politikusok minden alkalmat megragadva tiltakoznak a fasizmus ellen. Horváth most Csurka fasiszta nézeteit tartja elítélendőnek. A részletekkel nem bajlódik: valószínűleg fogalma sincs a fasizmus és a nácizmus közötti különbségről, illetve ezek valódi mibenlétéről. Csurka István ugyanis nem fasiszta, és nem is náci: a volt író mindössze egy antiszemita nézeteket (is) valló politikus. Nem több és nem kevesebb. Ráadásul alkotmányos keretek között tevékenykedik. De ha Horváth Csabát ennyire zavarják a vitatható vélemények, akkor mit keres egy olyan pártban, ahol egy Havas Szófia nevű gátlástalan baloldali nő, nyilas csőcseléknek minősítette az 56-os forradalmárokat, és látványosan tiltakozott, amikor a főváros közgyűlése megemlékezett a kommunisták által Katynban meggyilkolt ártatlan lengyel tisztek tízezreiről. Vajon mit rendeznének a Horváth-féle áldemokraták, ha egy képviselőtársuk kivonulna egy holokauszt-megemlékezésről?

Nem felejti el megemlíteni, hogy Budapesten romlott a közszolgáltatások minősége. De arról megint hallgat, hogy a fővárosi SZDSZ–MSZP-koalíció húsz évének köszönhetően életveszélyes állapotú, elöregedett metrószerelvények és buszok szállítják az utasokat, miután az elmúlt évtizedben szinte semmit nem költöttek a közlekedési eszközök cseréjére, az utasok biztonságának szavatolására. Tarlós Istvánnak most azzal kell szembenéznie, hogy a napi közlekedés fenntartását biztosító metrószerelvények és buszok bármelyik pillanatban kigyulladhatnak, mert már régen valamelyik roncstelepen lenne a helyük. Miközben Demszky és a szabad demokrata élősködők lezüllesztették a várost – szó szerint életveszélyes helyzetbe hozva ezzel budapestiek tízezreit –, Horváth Csaba csak mosolygott. Ezért rendkívül visszataszító ez az okoskodó senki, ezért hiteltelen minden szava, és üres póz minden mozdulata. 

Milyen erkölcsi alapja van a főváros lepusztításához szó nélkül asszisztáló, öntelt szocialista frakcióvezetőnek bármilyen kritika megfogalmazásához? 

Tarlós Istvánnak most úgy kell a tüzet oltania, hogy közben az egykori gyújtogatók egy része még mindig ott ül a közgyűlés padsoraiban. Embert próbáló feladat végighallgatni őket.

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Életmód (1) Gazdaság (659) Belföld (6) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Egészség (50) Nagyvilág (1456) Történelem (14) Irodalmi kávéház (505) Tv fotel (65) Politika (1578) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Heti lámpás (255) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Kultúra (6) Mozi világ (440) Jobbegyenes (2083) Mondom a magamét (5465) Vetítő (30) Tereb (138) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>