Ennek az lett az eredménye, hogy a Jobbik minden várakozást felülmúlva három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, és komoly eséllyel indulhat a 2010-es országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon.
 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje Jobboldali Ifjúsági Közösség néven 1999-ben alakult meg az ELTE-n. A közvélemény 2002-ben figyelt fel rájuk, amikor advent idején kereszteket állítottak fel a köztereken. Szándékuk szerint azért, hogy ne csak a zsidók tegyék ki a menóráikat.

A mozgalom 2002 szeptemberében jött létre, párttá pedig 2003 októberében alakult. Az első elnök az ország uniós tagságát ellenző Kovács Dávid lett. A párt első akciójaként támogatta a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségét.

2005-ben már 84 Jobbik alapszervezet működött, 2006-ban pedig a MIÉP-pel közösen Harmadik Út néven alakítottak választási szövetséget. Ekkor 2,2 százalékot értek el az országgyűlési választásokon. A Jobbik elkötelezett támogatója a cigányok, a zsidók és a homoszexuálisok ellen uszító Kuruc.info és több más szélsőjobboldali csoportosulás és internetes orgánum.

2007 novembere óta Vona Gábor vezeti a Jobbikot. Ő hirdette meg az "új radikalizmus" Bethlen Gáborról elnevezett programját, és vezette be a "cigánybűnözés" fogalmát. 2007 augusztusában Jobbik életre hívta a fekete egyenruhás, árpádsávos zászlókkal felvonuló Magyar Gárdát. A Magyar Gárda Egyesületet nem jogerősen betiltották, de a Magyar Gárda Mozgalom mégis működik, mivel nem jogi személyiség.

A párt legújabb közösségszervező akciója a nemzeti egyletek mozgalma. A Jobbik 56 oldalas, rendpárti programja és a tavaszi hadjáratnak nevezett kampány azt hirdette, hogy "Magyarország a magyaroké!". A párt nem ígért, hanem követelt. Például a korrupt politikusok, például Gyurcsány Ferenc és társai bebörtönzését, a multinacionális cégek megadóztatását, a nemzetstratégiai ágazatok államosítását és a csendőrség felállítását.

A Jobbik elsősorban a vidéki szavazók szimpátiájára épített a kampányban. Ez kiderült Morvai Krisztina szavaiból is, aki az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy nagyon fontosnak tartják a magyar gazdák érdekeinek védelmét. Ha rajtuk múlna, egy fillért sem fizetnének vissza a Nemzetközi Valutaalaptól és más szervezetektől felvett hitelekből.

inforadio.hu