Most majd mindenki azt fogja gondolni, itt egy vezércikk Vona Gáborról. Pedig nem.

Vona és pártja egyre kevesebb vezércikket ér meg, érdemel, Vona most, október 23-án olyasmit tett, ami csak Ephialtész tettével mérhető, aki Leó­nidasz hátába vezette a perzsákat a Thermopülai szorosban.

Vona most 23-án (és éppen október 23-án!) mondta ki azokat a mondatokat, amelyek könnyedén dekódolható igazi jelentése mindössze ennyi: gyertek, itt vagyok, letérdeltem, ha kell, ]]>négykézlábra is állok]]>, azt csináltok velem, amit akartok, vegyetek be végre magatok közé, fogadjatok el, tegyetek magatokévá, hát nem értitek, hogy már Heller Ágnes is engem akar? Ezt jelenti a „nem érdekel, ki kicsoda …” kezdetű, önfelmentő, önsajnáltató, a legocsmányabb árulást ostyába csomagoló gazemberség. (El ne feledkezzünk Dúró Dóra ezt követő kis toldalékáról, most már várjuk a melegeket is…) Ennyit erről.

Talán nem csoda, hogy alig kétszázan tébláboltak Vona előtt, és úgy vonultak át aztán a rádióhoz, mint az igazi vert sereg.

Sőt, rosszabb volt a helyzet: mint akik tudják, hogy vert sereg lesznek. Lehullott a hamvas pír, a lelkesedés, oda lett az ártatlanság kora, és vitte magával a nemzeti radikalizmust is, de az még hagyján, de magát a nemzetet. Talán még Vona által is felfogható szimbóluma volt a napnak, hogy Orbán beszéde után egy gárdistasálat viselő fiatalember állt le hadakozni azzal a pár szerencsétlen nyomorulttal ott az Oktogonon…

És akkor lássuk végre a lényeget!

Önök ebben a (MAGYAR IDŐK) lapszámban egy ]]>interjút olvashatnak ]]>Morvai Krisztinával.

Az az interjú íratta meg ezt a vezércikket.

Ugyanis Morvai Krisztina nem követte a párt elnökét az árulásba és a mocsokba. Morvai Krisztina az maradt, aki volt. Nekem pedig különösen jólesik leírni most ezt a mondatot, mert elég régóta ismerem őt, elég sokáig voltunk ugyanott, s azután egy ideig azt gondoltam, minden megváltozott. De most Morvai Krisztina egy nekünk adott interjúban (már ez „fegyelemsértés” a részéről, hiszen a jobbikosok nem állhatnak szóba velünk!) elmondja mindazt, amit egy normális, tisztességes, egykori önmaga elől menekülni nem kényszerülő, a politikát tisztán és világosan látó, az ország érdekeit szem előtt tartó és azokat el nem áruló politikusnak el kell mondania. Ej, mit politikusnak! Egy normális embernek…

Az a helyzet, hogy ezt az interjút Orbán Viktor is adhatta volna. A dolgok lényegét tekintve semmi, de semmi különbség nem lenne a két mondanivaló között.

Morvai Krisztina hazatért. Úgy tűnik, el sem utazott. Hazatért, s rálátván a brüsszeli boszorkánykonyhára és elmegyógyintézetre, pontosan tudja, mi a dolga, s hogy mit kell képviselnie. Miképpen azt is tudja, hogy „az európai migrációs politika annyira abszurd, életszerűtlen és embertelen, hogy csakis valamilyen gonosz, ördögi terv állhat mögötte. Azt nem tudnám megmondani, hogy Soros-e az 1-es számú tervező. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az általa is képviselt elképzelések ne valósulhassanak meg, s a hazánkat megvédjük”.

Aki ezt tudja, mindent tud.

Aki ezt tudja, már nem érheti meglepetés, tudja, mire készüljön, és azt is, hogy mit nem szabad, hol nem tehető a legkisebb engedmény sem.

Vona éppen most, október 23-án jelentette ki, hogy eztán szorosabb együttműködésre törekszik az Európai Unióval.

Tényleg éppen most van ennek itt az ideje. Csak azt nehéz eldönteni, hogy ehhez nagyobb gazembernek, vagy nagyobb idiótának szükséges-e lenni…

Bayer Zsolt - ]]>www.magyaridok.hu]]>