Újabb migránsokkal teli hajó kötött ki a napokban Málta térségében. A fedélzeten több mint 140-en voltak. Szakértők szerint az embercsempészek azért használják ki a tengeri útvonalakat, mert tudják, hogy az "NGO-hajók besegítenek". Közben szinte már egy egész hadsereg védi Montenegró Albániával közös határát, mert az új útvonalon mintegy háromnegyedével nőtt a migráció.

Élelmet és vizet sem adnak azoknak a migránsoknak, akik a Földközi-tengeren keresztül szándékoznak eljutni Európába, mindössze egy jeladó kerül a lélekvesztőkbe, ezáltal gyorsan megtalálják a tengeren sodródó NGO-hajókat a hatóságok – hivatkozott Georg Spöttle az olasz és a spanyol hatóságok megállapítására. A biztonságpolitikai szakértő az ]]>M1 Ma reggel című műsorában]]> hozzátette, „az NGO-k kéz a kézben, együtt dolgoznak az embercsempészekkel”.

A migránsok saját elmondásuk szerint rengeteg pénzt fizetnek az embercsempészeknek.

– fogalmazott.

Georg Spöttle szerint aki valaha járt Afrikában, tudja, teljességgel lehetetlen, hogy ennyi pénzt legális úton megszerezzenek az ott élők.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az embercsempészet nagyobb üzlet jelenleg, mint a drogkereskedelem.

– szögezte le a biztonságpolitikai szakértő.

Kiemelte, a legfontosabb feladat, hogy az Európai Unió és a NATO közbelépésével már a tengerre szállást megakadályozzák. Hozzátette, az is lehetséges, hogy még több pénzt kell adni a líbiai vagy a marokkói hatóságoknak, hogy meggátolják az emberek útnak indítását, és vegyék őrizetbe az embercsempészeket, akiket „példásan meg kell büntetni”.

Spöttle szerint ennek lenne olyan jelzésértéke, hogy tényleg nem indítanák útnak a migránsokat, mert vagy belefulladnak a tengerbe, „vagy valami lesz velük, de Európába nem jutnak el”.

A Kossuth Rádióban a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy már egy egész hadsereg védi Montenegró Albániával közös határát. A balkáni országot 2015-ben még elkerülte a migráció, a magyar kerítés megépítésével azonban új útvonalat kerestek a migránsok, és ezek egyike a balkáni országon vezet át.

Komoly gondot jelent, hogy időközben a nyugat-európai országok is lezárták a határokat, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az országba beáramló illegális bevándorlók nem tudnak továbbmenni, visszafelé viszont nincs út, mert Albánia nem vesz vissza illegális bevándorlókat – mondta a 180 percben Janik Szabolcs.

Szerinte a továbbiakban Montenegróban a fizikai akadály és az élő erős őrzésének egyfajta kombinációjára lesz szükség, hiszen 170 kilométeres határszakasz őrzésére van szükség.

A magyar kormány mintegy 27 kilométeres kerítés megépítésében vesz részt az ország megsegítése érdekében. Az igazgatóhelyettes megjegyezte, a nálunk ismert határzárrendszer szakaszosan építhető csak ki Montenegróban, hiszen a terepviszonyok ezt nem teszik lehetővé.

Azzal kapcsolatban, hogy Albánia nem veszi vissza azokat a migránsokat, akik onnan érkeznek, arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható, hogy az emberek hol lépték át a határt, Janik Szabolcs felhívta a figyelmet: problémát okoz az is, hogy se a határvédelemre, se a visszatoloncolásra nincs kialakult gyakorlat, ezért Albánián nem lehet számonkérni, hogy miért engedik át az illegális bevándorlókat.

A Frontex jelentése szerint egyre erősödik a migrációs nyomás. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese kifejtette: az év első hónapjában 30 ezren érkeztek, Görögországban egyre könnyebb átjutni át a határon, a szárazföldi ellenőrzés az Európai Unió és a Törökország között létrejött megállapodáson múlik, azonban az év első 7 hónapjában itt is komoly növekedés történt.

Tóth Dalma -]]> www.888.hu]]>