Nem mesélem el a történetet. A lányom nagyon élvezte, s én is jól szórakoztam. A filmek (felnőtt) készítői mindig gondoskodnak róla, hogy a gyerekfilmekbe (ja, családi filmeknek hívják őket) belehelyezzenek pár felnőtt poént is. Csakhogy az apukák, anyukák is jól érezzék magukat.

 

 

Mégis maradt egy ici-pici rossz szájíz…

 

Pedig kifejezetten poénos volt, hogy HNY a Húsvét-szigeteken él. Hol másutt? Ha Télapó az Északi Sarkon, akkor HNY a Húsvét-szigeteken. Amely micsoda paradoxon, csak egyetlen magányos sziget az óceán közepén. S ha még nem tudná, kedves olvasó a húsvét-szigetekei hatalmas kőfejek némelyike nem más, mint bejárata a Nyuszi csodagyárába. Hiszen hol is készülnének a mennyei csokoládék, drazsék, pralinék?

 

Az amerikai filmipar sokat tett azért, hogy a Karácsonyt megfossza szakralitásától és a kéményen magát áttuszkoló kövér Télapóval sikerült teljesen eltüntetni az úr Jézust, akinek azért mégis a születésnapját ünnepelnénk…

 

S következik a Húsvét. Ha valaki nem tudná, rangsorba állítva a Húsvét „nagyobb” ünnep, mint a Karácsony. Mert Szenteste megszületett a Megváltó, de Húsvétkor halottaiból feltámadt…

 

 Hogy jön ide a nyuszi, meg a tojása?

 

 

Tudjuk persze, hogy a tojás és a nyúl a termékenységet szimbolizálja, s a tavasz (amikor a Húsvétot is ünnepeljük) a megújulás időszaka. Ám a filmben elhangzott egy mondat: Amikor a kisnyuszi nem akart Nagy Húsvéti Nyúl lenni, az apukája így fedte: nem lehet megszakítani egy négyezer éves hagyományt!

 

Hopp – mondhatnánk stílszerűen – így tüntetjük el a Húsvét szakralitását. Hiszen azt a sok kisnyuszi is tudja, hogy ma 2011-et írunk, még azt is sok nyuszi tudja, hogy az időszámítás kezdete Valakinek a születéséhez köthető (talán Buddha? Vagy Ronny bohóc?) , no de ha a Nyuszi azt mondja, hogy négyezer éve, akkor a Húsvét szent ünnepe valóban nem szól másról, csak a csokitojásról és a csibék húzta tojásszánnal egy éjszaka alatt a Földet beutazó HNY-ről…

 

Bár Kínát még nem vették be…

 

Nawesh