Az az érzésem, Magyar Péter igazából nem akar semmiféle ]]>előre hozott választást]]>, ez csupán blöff, brüsszeli ukáz. Ahol lehetősége lenne, ott sem indít jelöltet. Egyetlen célja olyan zavaros helyzetet teremteni, amely gyengíti az közintézményekbe vetett bizalmat. Megosztottságot szeretne, amely kibillentené helyéről a kormány. Erre van rendelés, ezért kavar.

Hogyan is mondta néhai Saul Alinsky kommunista felforgató, liberális fekáliamixer? „Támadj, támadj, támadj minden irányból! Sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra! Ha időt hagysz, ellenfeled ráébred, hogy ósdi a trükköd. Hazudj bátran és szemérmetlenül! Akkor lesz igazán sikeres a munka, ha az elkövető maga is élvezi, amit csinál. A siker legfontosabb feltétele, hogy a provokáció folyamatos legyen stb.” A lózungok sulykolása közös platformra hozza az előembereket. (Minél primitívebb a lózung – és a kántáló horda –, annál inkább.)
Lazítani pillanatra sem szabad, mert a végén még – Isten ments! – béke lesz a Földön.

Igen ám, de a mester azt is hozzátette: „Az a taktika, amit túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá! Még a radikális aktivisták is elunják magukat.”

Hajjaj! Nekünk is tele a hócipőnk ezzel az anyaszomorító platószónokkal, aki titkon „orbáni terrorban” reménykedik, hiszen akkor lehetne majd szaladni Brüsszelbe, Strasbourgba, az ugrásra kész CNN-hez: Íme, a „magyar demokrácia”! Na jó, de mikor jön már az a rendőrattak? – aggodalmaskodik a gatyadizájner. – Hol vannak a vízágyúk, a gumibotok, a nagy fekete autó?

Attak biztosan nem lesz, de egy-két szembejövő privát szívlapátra jók az esélyek.

Pilhál György - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>