Ma 2020 szeptember 21. Máté, Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.
Bayer Zsolt: Valóban elgondolkodtató...

Bayer Zsolt: Valóban elgondolkodtató...

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Hátha valaki nem tudja…

Nem vagyok történész, ezért sokszor úgy érzem magam, mint az újszülött, aki vicceket hallgatva, mindegyiket újnak véli. Így voltam a Wannsee-i konferencia jegyzőkönyvének interneten fellelhető szövegével, s gondolom sokan mások is így lesznek.

Nézzük hát mi is történt a Berlin melletti divatos üdülőnegyedben, az Am Großer Wannsee 56-58. sz. alatti elegáns tóparti villában 1942. január 20-án.

A konferencián, melyre a hivatalos meghívók még 1941. november 29-én (innen az aktualitás) mentek ki, a fennmaradt jegyzőkönyv-másolatok szerint az ott összegyűlt Nagy-német Birodalom vezetői a németek által megszállt országok zsidó lakossága felett döntöttek, német szakszóval az „Endlösung”-ot, azaz a „végső megoldást” tárgyalták. A jegyzőkönyvvezető Adolf Eichmann volt.

Az 1947-ben előkerült dokumentumok, melyek valódiságát többen vitatják (de erről majd lejjebb) két Magyarországra vonatkozó bekezdést tartalmaznak, melyek a félreértések elkerülésére az interneten fellelhető fordításban így hangzanak, íme:

„Szlovákiában és Horvátországban az ügy nem túlságosan nehéz, mert az e tekintetben szóba jöhető leglényegesebb kérdést ott már megoldották. Romániában a kormányzat időközben szintén kinevezett zsidóügyi megbízottat. A kérdésnek Magyarországon történő szabályozásához szükséges, hogy a legrövidebb határidőn belül tanácsadót kényszerítsünk rá (kiemelés tőlem – DM) zsidókérdésekben a magyar kormányra.”

Majd néhány sorral lejjebb:

„Hofmann SS-Gruppenführer kifejezi azt a szándékát, hogy a Faji és Telepítési Főnökség egy szakemberét is Magyarországra kívánják küldeni (kiemelés tőlem – DM) általános tájékozódás végett, mihelyt a Biztonsági Rendőrség és az SD főnöke részéről ott munkához látnak. Leszögezték, hogy a Faji és Telepítési Főnökségnek azt a szakemberét, akinek nem kell aktívnak lennie, átmenetileg hivatalosan a rendőrattasé beosztottjaként helyezik oda.”

A két idézett bekezdésből, de főképpen a két kiemelt szövegrészből világosan látszik, hogy amíg a „zsidókérdés” német szemmel nézve megnyugtató megoldása a környező országokban (Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, a többi itt fel nem sorolt országban) megoldott volt, addig Magyarországot erre majd kényszeríteni kell. Ezzel a megállapítással összecseng az a másfél évvel később, 1943. október 14-én a Brit Külügyminisztériumban felvett feljegyzés (levéltári jelzete: 34498/C12035), mely Sir A.W.G. Randall külügyi tanácsos és Namier professzor a Zsidó Ügynökség prominense közötti beszélgetést rögzíti. A feljegyzés szerint Namier professzor (eredeti lengyel neve: Ludwik Niemirowski) kijelentette: „…munkatársai súlyos aggodalommal gondolnak azokra a lehetséges következményekre, melyek a Magyarországon viszonylagos biztonságban élő 800 000 zsidót sújtanák, ha a magyar kormány idő előtt szakítana Németországgal. Mint mondja, az itteni zsidók úgy érzik, Németország valószínűleg nem tűrné el a magyarok elszakadását, és amíg azt hadseregük helyzete lehetővé teszi, a magyar kormány ilyen lépésére a németek az ország megszállásával válaszolnának, és kiirtanák az Európában utolsóként fennmaradt jelentős zsidó közösséget…”.

Megismétlem a dátumot: 1943. október 14.

Függetlenül attól, hogy egyesek a Wannsee-i konferencia jegyzőkönyvét annak formai, tartalmi, nyelvhasználati és egyéb pontatlanságai miatt utólagos, elsősorban angolszász hamisítványnak tartják, egyértelműen jelzi, hogy Magyarország a környező, németek által megszállt országokhoz képest, biztonságos és nyugodt menedéke volt a veszélyeztetett területekről is idemenekült zsidóságnak. S ez a helyzet Magyarországon, amíg erre függetlensége módot adott (1944. március 19.) fenn is maradt, ahogy megmaradt volna Európa utolsó zsidó közössége is, ha a Wehrmacht nem szállja meg az országot.

S itt érdemes eltöprengeni az egyesek által hangoztatott állításon, hogy a fennmaradt másolatok hamisítványok. Ha a jegyzőkönyv hiteles, úgy egyértelmű, hogy a németek nagyon jól tudták a közép-európai, így a magyarországi zsidók helyzetét, ha a jegyzőkönyv hamisítvány, úgy azon túlmenően, hogy az sem közömbös: a hamisítás kinek az érdekeit szolgálta, de elgondolkodtató, hogy a hamisító miért találta fontosnak ezen, tényszerű adatok szerepeltetését, hacsak nem a nagyobb hitelesség kedvéért.

S milyen érdekes, hogy Magyarország a második világháborús megítélése mégis a területén a német megszállás utáni atrocitások alapján történik, s minősítődik „utolsó csatlósnak” és „bűnös nemzetnek”.

Ez kinek lehet az érdeke?

Dobai Miklós

Forrás: ]]>Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Politika (1571) Jobbegyenes (1849) Vetítő (37) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (5) Életmód (1) Mondom a magamét (4801) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Tereb (140) Irodalmi kávéház (490) Gasztronómia (539) Sport (729) Heti lámpás (243) Nagyvilág (1452) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Gazdaság (652) Egészség (50) Flag gondolja (33) Történelem (14) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>