Eörsi Mátyás a kisujját eltartva, hájfejét reformkori szőrzettel takarva, finomkodva szellent a fogadáson.

Amúgy rebesgetik a bennfentesek, ezt a fazont a szülei Rákosi iránt érzett ájult tiszteletük jeléül keresztelték Mátyásra (dehogy keresztelték, miket beszélek én itt!). Tudom én, erről nem tehet szegény, meg csúnya dolog az apák és fiúk, de azért mégis… A lényegről ez azért sokat elárul.

És ezek tényleg mind ilyenek. Ennek az Eörsinek nagy haverja például az 1983 óta Budapesten élő Ara-Kovács Attila. Vénségükre szépen hasonlítanak is már egymásra. Ő például erdélyi magyarként legutóbb a nemzeti összetartozás napját ítélte el, de gyalázza a honosítási törvényt is, mert szerinte ezek „elszigetelték” Magyarországot. Évekkel ezelőtt kijelentette: „Ezek az emberek (Szervátiusz, Páskándi, Czegő) a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül.” Nos, ha Páskándi Géza, Szervátiusz Tibor és Czegő Zoltán képviselik a balkanizmust, akkor vajon mit képvisel Ara-Kovács? Akitől azért tényleg megkérdezhetné valaki, hogy hány útlevele van, és vajon mivel zsarolta a Securitate annak idején, ha zsarolta egyáltalán…

De térjünk vissza az eltartott kisujjal fingókhoz. „Romabűnözés” – fingja Eörsi, aztán körülnéz, és tényleg nem érti, mi a baj. Hiszen ő olyan européer, hiszen ő annyira Mátyás. Éppen ilyen européer volt a másik Eörsi, az István, aki még 1993-ban a német médiának azt fejtegette, a kommunisták legnagyobb bűne az volt, hogy nem irtották ki teljesen ezeket a fasisztákat. A fasiszták alatt akkor az MDF, az Antall-kormány, no és a Göncz Árpádot kifütyülő társaság volt értendő. Képzeljük el, mi lett volna, ha kiirtják. Akkor most ki lenne Molnár Zsolt helyett az MSZP ifjú reménysége?

„Romabűnözés” – bűzölög Eörsi. Eörsi szerint „romabűnözés” statisztikailag létezik, de az állam képviselője ilyet nem mondhat. Ugyanebben a pillanatban Kunhalmi Jogerősen Elítélt Ágnes, új budapesti MSZP-elnök imigyen negédeskedik: „Azt is kell látni, hogy a nyomor valójában már összeköti az embereket, a kilátástalanság sodorja bűnözésbe őket. És nem a cigányokról beszélek, hanem a szegényekről, akik sajnos már a többséget képviselik. A bűnözésnek nincs színe.” Tehát a „romabűnözés” igenis létezik, versus a bűnözésnek nincsen színe. Ez a két állítás azért olyan nagyon jó egymás mellett, mert ezek ketten egyszerre támogatják Pásztor Albertet Miskolcon. (Nyilván szigorúan az elvek mentén.)

Amúgy pedig rendületlenül folyik a megmagyarázás. Bizonyos Lánczos Vera is beszáll a versenybe a Galamuson – ő a DK és Gyurcsány alélt rajongója. A Pásztor Albertet és természetesen az ő jelölését védő hosszú írásának summázata ez a mondat: „A lényeg más: azonosítható-e Pásztor az elhíresült mondataival, pontosabban a belőlük levont következtetésekkel?”

Lánczos Vera válasza a saját kérdésére az, hogy nem, természetesen nem azonosítható. Erre jegyzi meg egy Antigoné nicknevű fórumozó a Mandineren: „Vicces. Ha egy jobboldaliról lenne szó, akinek »volt egy rossz mondata«, akkor is ez a szerecsenmosdatás folyna? Vagy az illető azonnal, örök életre bekerülne a »náci, rasszista, homofób« feliratú dobozba, és még le is zárnák a dobozt?”

Önök szerint?

Persze mindegy is. Már régen nincs szó arról, hogy ezeknek bármiben és bármilyen módon meg kellene felelni. Már régen csak arról van szó, amit Schiffer András oly’ tökéletesen összefoglalt, s amely összefoglaláshoz semmit sem lehet hozzátenni, miképpen elvenni sem belőle semmit:

„Na most van az kedves »demokraták«, hogy elmentek a büdös ***-ba, mindahányan!”

Magam nagyjából húsz éve képviselem ezt, egyre fokozódó meggyőződéssel. Le a kalappal Schiffer előtt. Végezetül pedig még annyit, hogy szívesen megnéznék egy Eörsi–Kunhalmi Jogerős Ágnes vitát a „romabűnözésről”. Hajrá, Kálmán Olga!

Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu