Aki számít, már elmondta, megírta, sőt az is, aki nem számít. Mindenki elmondta, megírta, ugyanis annyira azért nem bonyolult: hétfőn megnevezik a köztévé híradójának új főszerkesztőjét és (régi) új műsorvezetőjét. A kommenthuszár (másodállásban kormányfő) azonnal odakommentálja, hogy „Nem hinném…” Ezt követően pedig, alig huszonnégy óra elteltével, kedden már be is jelenti a köztévé teljesen független és még annál is objektívebb vezetése, miszerint visszavonják a tegnapi kinevezéseket.

Először itt álljunk meg egy pillanatra, mert bár már mindenki elmondta és megírta, de ennek ellenére ismételjük meg: mi lett volna itt, ha ugyanez az eseménysor úgy történik meg, hogy ]]> Orbán Viktor ]]>a miniszterelnök? Hónapokig – mit hónapokig, évekig! – tartó őrjöngés vette volna kezdetét, amelyben részt vett volna

– a komplett ellenzék

– a teljes független-objektív sajtó

– az ugyanolyan külföldi sajtó

– Brüsszel

– a közösségi média (a hülyék és a senkik paradicsoma), „E gyáva népet meg nem átkozom, / Az nem hibás, annak természete, / Hogy a nyomor szolgává bélyegezze, / S a szolgaság vérengző eszközévé / Sülyessze néhány dölyfös pártütőnek. / Csak egyedül én voltam a bolond, / Hivén, hogy ilyen népnek kell szabadság.” Ez ügyben sem változott semmi, csak már semmi szükség nyomorra, nyomor nincs, a nyomor behelyettesítendő azzal, hogy social media…

– néhány külföldi titkosszolgálat (élén a némettel).

Ez lett volna, ha Orbán Viktor kommenteli ugyanezt ugyanebben a helyzetben. Most nincsen semmi. A független-objektív sajtó gyakorlatilag hallgat, legfeljebb néhány kamu dörmögést eresztenek meg, úgy téve, mintha függetlenek és objektívek lennének, a külföldi sajtó ugyanez, Brüsszel tapsikol és meg van elégedve, a kommentszekció pedig továbbra is fideszes vért akar inni. Még egy darabig… És akkor itt ismét álljunk meg egy pillanatra. Megteszi, mert megteheti. Ugyanis a fideszes vér iránti vágya a csőcseléknek most még nagyobb mindennél, még felülír mindent, önérdeket, józan belátást, tényeket, hazugságokat – a minden egyes nap lelepleződő hazugságokat is –, mondhatnám azt is, hogy a fideszes vér iránti vágya a csőcseléknek ma még felülírja a józan észt, de ha ezt írnám, akkor azt hazudnám, hogy a csőcseléknek van józan esze. Nincs neki. Éppen ezért fogja ugyanilyen kérlelhetetlenséggel akarni a maiak vérét. Egyszóval nincs itt semmi látnivaló. Legfeljebb annyi, hogy a kormányfő azt hiszi, más a helyzet. Már ha egyáltalán hisz valamit. Így aztán úgy tesz éppen, mint Örkény autóvezetője:

„Az autóvezető

Pereszlényi József anyagmozgató, CO 75-14 rendszámú Wartburg kocsijával megállt a sarki újságárusnál.

– Kérek egy Budapesti Híreket.

– Sajnos elfogyott.

– Akkor egy tegnapi is jó lesz.

– Az is elfogyott. De véletlenül van már egy holnapim.

– Abban is közlik a moziműsort?

– Az mindennap benne van a lapban.

– Hát akkor adja ide azt a holnapit – mondta az anyagmozgató.

Visszaült a kocsijába. Föllapozta a moziműsort. Némi keresgélés után talált egy csehszlovák filmet – Egy szöszi szerelmei –, amelyet dicsérni hallott. A Stáció utcai Kék Barlang moziban játszották, és fél hatkor kezdődött az előadás.

Éppen jókor. Még volt egy kis ideje. Továbblapozott a másnapi újságban. Szemébe ötlött egy napihír Pereszlényi József anyagmozgatóról, aki CO 75-14 rendszámú Wartburg személygépkocsijával a megengedettnél gyorsabban haladt a Stáció utcában, és nem messze a Kék Barlang mozitól belerohant egy szembejövő teherautóba. Az elővigyázatlan anyagmozgató szörnyethalt.

– Még ilyet! – mondta magában Pereszlényi.

Órájára nézett. Mindjárt fél hat. Zsebre vágta az újságot, elindult, és a megengedettnél gyorsabban haladva belerohant egy teherautóba a Stáció utcában, nem messze a Kék Barlang mozitól.
Szörnyethalt, zsebében a holnapi újsággal.”

Pereszlényi most Magyar, és éppen országot vezet. A HU 00-00 jelzésű országot. A többi stimmel. A totális filmszínház még pörög. Mondtam már, hogy Örkény él?

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>