{...}Amíg nem magyarázzák el, hogy ez a papok uralmáról szól, de nemcsak a papok hatalmáról és kapzsiságáról van szó, hanem a világ fölötti uralmáról, és amíg nem mondják meg, hogy a Vatikán választja el Magyarországot a fejlett országoktól, a jólét és a nyugalom, a szabadság lehetőségétől, addig a magyar nép többsége a demokrácia ellensége marad.(…)”

Nincsen tovább. Barátaim, lebuktunk… A Bartus átlát a szitán. Azt hittük, ez a mi kis tervünk a világ feletti uralom megszerzéséről titokban marad, de nem… A Bartust nem lehet becsapni.

Múltkor is együtt ültem Csíkcsomortánban a helyi kapzsi és világuralomra törő hatalmassággal, a helyi plébánossal, és kifejezetten ilyesféle dolgok kerültek szóba. Mondta a plébános, hogy ő már itt helyi szinten (értsd Romániában) összekapzsiskodott mindent és a hatalmat is megszerezte, most már messzebbre tekintene, egészen pontosan a világra. – De figyelmezzél rám öcsém – súgta nekem a világuralmista plébános –, azzal a Bartussal óvatosan legyetek, mert az sokat tud ám!

Kacagtam akkor a csomortáni plébánoson – rosszul tettem. Bartus kegyetlenül lerántotta a leplet:

„(…)Orbán nem a magyarok, hanem a Vatikán harcát harcolja, amely vissza akarja szerezni a pozícióit, szét akarja verni a liberális Európai
Uniót, hogy az visszatérjen „az alapító atyák” szellemiségéhez, vagyis a Vatikán uralma alá. Ezért hirdetik a fogyasztásra épülő kapitalizmus végét, hirdetik meg az önfenntartásra épülő „munka társadalmát. (…) Orbán a Vatikán ügynökeként támadja Európát és a nemzetközi pénzvilágot.”

Ijedten szaladtunk szerteszét most mindannyian, katolikus világ­ural­mista összeesküvők, élünkön a református Orbánnal, meg sem álltunk
XVI. Benedek pápa rezidenciájáig.

A pápa feszülten meredt gondolataiba, de azért nyugalmat erőltetett magára. Felületes szemlélődő nem is vette volna észre, hogy valami bántja, de mi, akik naponta esküszünk össze vele, mi tudtuk, mi a való…

– Van egy kavics a cipőmben, Don Orban… – szólt hosszú csend után őfelsége, és megsimította az állát. – De sebaj… Az én kavicsom holnap már a halakkal alszik… Nagy csend telepedett körénk. Éreztük mindannyian, különleges pillanat részesei vagyunk. Különleges, soha meg nem ismétlődő pillanat ez – talán csak az volt ehhez fogható, amikor mielőttünk az akkori pápa összeesküdött ugyanebben a szobában Adolf Hitlerrel. Aztán Hitler – hogy még egyet csavarjon az amúgy is csavaros katolikus világ összeesküvésen – brutális antiklerikális politikába kezdett. Goebbels többször kijelentette, hogy a nemzetiszocializmus vallás, és nincs szükség másféle vallásokra. S mivel a nácizmust minden más fölé akarták helyezni, útjukban voltak az erős egyházak. Ezért az egyházi adók „reformjával”, valamint az állami támogatások megvonásával nekiláttak tönkretenni az egyházakat – élükön a katolikus egyházzal. De ezt csak a csavaros észjárásuk miatt csinálták ám, az egész mögött ott volt a Vatikán. Nem úgy, mint Sztálin meg a kommunisták mögött, azok mögött nem állt senki sem, azok bezzeg ostoba, magányos gyilkosok voltak mindig is.

És mi megint érezhettük a Vatikán támogatását ott a pápa szobájában, a legnagyobb összeesküvő árnyékában, miközben az ő kedvenc ügynöke, Don Orban tartotta idehaza vasmarokkal kézben az összes szálakat. És tudtuk, a kavics a szentatya cipőjében csak valami magyar-féle kavics lehet…

Nem tévedtünk sokat: a Bartus László a kavics a cipőben. Ő leplezte le egyedüliként a világon a mi összeesküvésünket. És mint minden korát megelőző vátesz és próféta, ez a László is látja, hogy jövendölésére csak kevesen figyelnek:

„Hülyézik a liberálisok azokat, akik a katolikus egyházra irányítják a figyelmet, hogy a Vatikán áll az orbáni fasiszta diktatúra mögött, és nem értenek semmit abból, ami körülöttük zajlik.”

Bizony. És a Bartus nem is tudja, hogy nem csak a liberálisok. Én beszéltem valakivel, aki semmiben sem hitt, csak abban, hogy a Bartus hülye.

De most, egyedül maradván a sötétségben önmagammal, gyónom az ördögnek, hogy három kiképzett bíboros indult útnak Amerikába. Ők hajtják végre a pápai utasítást. Baseballütőkkel. Don Bartos holnap már a halakkal alszik. Rajta kívül nincs már senki és semmi akadálya, hogy átvegyük a hatalmat a világ felett… (Nővérke! Nővérke! Már megint bepisiltem…)