A baloldali sajtó szélsőjobbos, xenofób elkövetőt emleget. A másik oldal, a szélsőjobb pedig iszlámellenes, szabadkőműves, cionista gyilkosról beszél.

S mindkét oldal igazolva látja saját rögeszméit, mindkét oldal bizonyítékként lobogtatja Breivik tömeggyilkosságát.

Uramisten… Mintha nem lenne mindegy!

S mintha nem lett volna mindig mindegy.

Mintha nem lenne teljesen mindegy, hogy valakit faji alapon vagy osztályalapon ölnek meg, a szebb jövő érdekében.

A halott, az halott – akár Auschwitzban ölték meg, akár Butugicsakban, a Kolima mentén. A párhuzamosok sokkal hamarabb találkoznak, mintsem a végtelenben, legjobb példa erre Sztálin és Hitler s mindaz, amit együtt és külön-külön elkövettek.

Breivik, a norvég farmer meggyilkolt hetvenhat embert. Legalábbis ennyiről tudunk eddig. S mint minden tömeggyilkos, ő is megideologizálta tettét. Breivik ezerötszáz oldalban.

S az az ezerötszáz oldal, illetve azok a részletek, amelyeket eddig megismerhettünk, tartalmaznak bizony vaskos igazságokat. Éppen ettől olyan iszonyatos az egész, ha egyáltalán lehet valami iszonyatosabb hetvenhat halottnál.

Mert bizony Európa beteg.

S messze nem a gazdaságról van szó, amikor ezt a kijelentést tesszük. Európának a lelke beteg. S betegebb lesz minden nappal.

Ahogy számolatlanul közelednek az európai partok felé a menekültekkel zsúfolt hajók, bárkák, lélekvesztők, úgy betegszik Európa.

John Lukacs így ír 1984-ben az Egyesült Államok 20. századi története című művében: „Ismerjük el, hogy a tömeges bevándorlás áradata a jellegzetesen amerikai nemzeti karakter kikristályosodását megakasztotta ugyan, de a nemzeti egység fennmaradását (…) nem sodorta veszélybe. Hogy hová vezet mindez, azt a jövő rejti el előlünk, kivált azok után, hogy a mostani kormányzatok meggondolatlanul szélesre tárják a kapukat a trópusi délről bezúduló bevándorlók óriási tömegei előtt. Tán még abban a kijelentésben sincs túlzás, hogy a fő veszélyt az Egyesült Államok szemszögéből nem a Szovjetunió jelenti, hanem az úgynevezett harmadik világ. Ennek vad beözönlése egyre nagyobb mértékig, egyre nyilvánvalóbban van jelen az Egyesült Államokban.”

Az Egyesült Államok azóta minden létező módon óvja önmagát a bevándorlók tömegétől. Eközben Európa belefogott egy kísérletbe, amelynek lényege a jövőbeni Európai Egyesült Államok megteremtése, a nemzeti lét felszámolása – és a menekültek özönlenek a földrészre. A politikai establishment pedig úgy tesz, mintha minden rendben lenne, és mint kisiskolás a leckét, úgy mondja fel monoton hangon az ostoba píszí szöveget a másságról és annak tiszteletéről.

Mindeközben pedig Breivik, a norvég farmer megírja a maga életművét ezerötszáz oldalban, és elindul gyilkolni.

És egy mai európai tizenéves a hihetetlen és kétségbeejtő műveletlenségével ezerötszázszor több igazságot fog találni Breivik szövegében, mint a politikusok valóságtól elrugaszkodott semmitmondásában.

Úgyhogy előbb-utóbb beszélni kell majd a lényegről. Szembe kell nézni Európa beteg lelkével és a neoliberalizmus, a tőkés világrendszer, a multikulturalizmus tarthatatlanságával.

Mert valahol, sok-sok helyen sok-sok eljövendő Breivik lövi már csúzlival a madarakat…