Tudja, nagykövet úr, az a baj, hogy maguk miatt lett olyan elviselhetetlen a világ, amilyen lett.

A magukfajták idióta, beteg, kártékony, minden hagyományt, valódi értéket, hazát, nemzetet, hitet, múltat, históriát, asszonyt, férfit, családot - és igen - Európát megtagadó világlátása és eszement ideológiája tett mindent tönkre.

Van nekünk egy írónk nagykövet úr, Madách Imrének hívták, hatalmas műve az Ember tragédiája. Ez a mű röviden összefoglalva -hogy még maga is megértse - arról szól, hogy bármilyen csodálatos eszmét, ideológiát, vallást és filozófiát is találjon ki az ember, ha elég ideig bíbelődik vele, egészen bizonyos, hogy komplett elmebajt fog csinálni belőle.

Na látja nagykövet úr, így csináltak maguk komplett elmebajt liberalizmusból, demokráciából, szabadságból - és igen- Európából. Maguk, nagykövet úr, és a magukfajták. Ki azért, mert hülye, ki azért, mert gazember. Ki pedig mindkettő.

Amúgy ez nagyjából mindegy is.

A végeredmény a lényeg, nagykövet úr. Az a szánalmas, üres semmi, amit maguk jelentenek, amit maguk összehoztak, amivel maguk egyenlőek.

Identitás, nagykövet úr, identitás! Valahova tartozás, önazonosság, gyökerek, ősök, nemzeti emlékezet és büszkeség, és múlt, és egy darabkája a mindenségnek, ami a miénk és csak a miénk: na látja, ez a szabadság. Ez a szabadság és ez a demokrácia. S hogy a mindenség egy kicsike darabkáján csak mi mondhatjuk meg, kivel élünk együtt, kit fogadunk be, kivel tartozunk össze.
Ebből farigcsáltak maguk globalizációt, „nemzetek felettiséget”, nyitott társadalmat meg vegyes társadalmat meg szivárvány társadalmat meg szivárvány családot, meg gendert, s ezekért áldozták fel maguk a közösséget az egyén kedvéért.

Minden közösséget minden egyénért.

A hazát és a hagyományt az üres, beteg semmiért. Így csináltak maguk a szabadságból bohózatot. És boldogan gügyögnek hozzá, és NGO-znak, meg támogatják a bevándorlást, és a legkisebb mértékben sem érdekli magukat, hogy mit gondol erről az egészről a saját társadalmuk.
Hiszen már nem is gondolják, hogy van maguknak társadalmuk. Társadalmuk és hazájuk.

Mivé lett Svédország, nagykövet úr?

A maguk liberálisainak ifjúsági tagozata nemrégiben törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentjükben, miszerint legalizálják a nekrofíliát és ne büntessék többé a testvérek közötti szexuális kapcsolatot, vagyis a vérfertőzést.

Az ilyeneket normális korokban agyonverték. Vagy száműzték. Ma meg ötleteik vannak és bejárnak a parlamentbe. Hogy ők csak egy kisebbség? Persze nagykövet úr! Ma még igen. Ma még a migránsok is egy kisebbség csupán, ma még a vahabiták, az iszlamisták, a kibaszott szélsőséges muszlimok is egy kisebbség csupán. Ma még nem erőszakolják meg az összes svéd nőt, csak egy részüket, igaz, nagykövet úr? De azzal sincsen semmi baj, hát majd maguk megtiltják a sajtójuknak, hogy nevet adjon az erőszakolóknak, maguk majd kijelentik a tiltakozókról, hogy nácik és rasszisták, maguk majd azt mondják, nincsenek is no-go zónák, maguk majd paprikajancsit csinálnak a saját rendőrségükből, és a világ ámulva nézi, ahogy egy feka késsel hadonászva sakkban tart egy tucat svéd rendőrt, ah, milyen megható!

És persze majd a maga idióta, kékharisnya, fogalmatlan honfitársnője -van magának még olyan? Nem kirekesztő fogalom a „honfitárs”? - ott álldogál egy repülőgép fedélzetén, hogy megakadályozza egy erőszakoló migráns kiutasítását. És látszik, ettől érzi magát hősnek szegény hülye, és fogadjunk, hogy maga is elmorzsolgatott egy könnycseppet érte, igaz, nagykövet úr? Mert éljenek és jöjjenek a migránsok, a bűnözők, az erőszakolók, a terroristák, a semmire sem jók és mindenre alkalmatlanok, az analfabéták, jöjjenek, mert a ‘68-as európai seggfejek szerint ettől lesz szép az élet, mert ezek a seggfejek úgy gondolják éppen, hogy ez a szabadság.

Bezzeg a sérült magyar kislány, akinek utolsó élő rokona ott él Svédországban, aki örömmel befogadta volna és gondozta volna, s akinek ellátását a magyar kormány élete végéig vállalta volna, ő bezzeg nem mehetett, őt nem fogadták be. Neki nem akadt szószólója, nagy pofájú, kretén NGO-ja.

Micsoda képmutató, farizeus, hazug, szar alakok!

De semmi baj, nagykövet úr! Madách azt is tudta előre, hogy minden birodalom összeomlik egyszer. A globális birodalom, az üresség, a hazátlanság, az elviselhetetlen cinizmus és velejéig rothadt neoliberalizmus birodalma is össze fog omlani.

El fognak maguk takarodni, nagykövet úr, a semmirevaló, kártékony NGO-ikkal és a beteg, halálszagú ideológiájukkal együtt.

Aztán majd elkezdjük az egészet elölről. És maguk is csinálhatnak majd valami hasznosat.

Viszont soha többé nem mondhatják meg, hogy mi a jó, mi a követendő, és mi az egyedül üdvözítő. Majd készítenek inkább cipőt és pucolnak klotyót, nagykövet úr.

Jobb lesz az úgy, mindenkinek.

Forrás: ]]>Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>