Akiket érdekel a bomlott elméjű, pszichopata gyilkosok magánélete is a szörnyű tetteiken kívül, azoknak mindenképpen ajánlom megtekinteni a kiállítást, megéri rászánni azt az egy órát.

Amiért ez a cikk születet az mégsem a kiállítás bemutatása, hanem az egyik sorozatgyilkos John Wayne Gacy, a hírhedt Pogo bohóc története, aki lelkes demokrata párti támogatóként, Carter elnök feleségével rendszeresen teázgató közéleti személyiségként egy érdekes és egyben megbotránkoztató színfolt a sorozatgyilkosok vértől és mocsoktól ragadó palettáján.

Ezt írja róla a wikipédia - John Wayne Gacy (1942. március 17. – 1994. május 10.) a „gyilkos bohóc”, amerikai sorozatgyilkos, akit 33 fiú és férfi megerőszakolása és megölése miatt ítéltek el, majd végeztek ki. Gyilkosságait 1972 és 1978 között követte el. 27 holttestet a férfi pincéjében, a többit a közeli folyóban találták meg. 7 áldozatának kiléte a mai napig nem tisztázott. A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mert 21 gyilkosságáért életfogytiglani, 12-ért pedig halálbüntetést kapott.

Gacy annak ellenére, hogy homoszexuális volt, megnősült és jól menő vállalkozást üzemeltetett, ahol fiatal fiúkat dolgoztatott, innen szerezte az áldozatait. Köztiszteletnek örvendett, hiszen gyerekzsúrokra, kórházakba járt szórakoztatni a gyerekeket bohócnak öltözve. Számos kitüntetést is kapott közösségi munkájának az elismerése képen.  

Két férfi túlélte a Gacyvel való találkozást. Az egyik David Daniel volt. 1977-ben Gacy felajánlotta neki, hogy kiviszi a buszpályaudvarra, de David Daniel szerencséjére elutasította. Később elmondta, hogy a férfi nagyon kitartó volt, hétszer ajánlotta fel a fuvart, és marihuanával is kínálta.

A másik férfi Jeffrey Ringall, aki 1978. május 12-én tért haza Floridából, és úgy döntött, meglátogatja barátait New Townban. Gyalog indult el. Pár háztömbbel arrébb egy fekete Oldsmobile-ban ülő férfi szólította meg. A férfi felajánlotta, hogy elviszi, és megkínálta marihuanás cigarettával. Ringall beszállt a kocsiba, és rágyújtott a cigire. Ekkor Gacy kloroformos rongyot nyomott Ringall arcába, aki ettől elájult. Az út során többször is elmúlt a kloroform hatása, így megpróbálta kideríteni, merre jár, de ekkor Gacy újra elkábította. Végül egy ismeretlen házban tért magához. Gacy meztelenül állt előtte, körülötte pedig mindenféle szexuális segédeszközök voltak. Gacy közölte a férfival, hogyan fogja megkínozni és megerőszakolni, majd meg is tette mindezt: megbilincselte, megkötözte, fojtogatta és análisan közösült vele. Másnap Ringall a chicagói Lincoln Parkban ébredt fel egy szobor tövében, teljesen felöltözve. Meglepődött, hogy életben maradt, azonnal a közelben lakó barátnőjéhez indult. Ott mentőt hívtak és kórházba szállították, ahol 6 napot töltött. Testén zúzott és égetett sebek voltak, és mája is maradandó károsodásokat szenvedett a kloroformtól, mindemellett a lelki trauma volt a legsúlyosabb. Ringall értesítette a rendőrséget.

A házkutatás során számos gyanús dologra bukkantak. Egy ékszeresdobozban 2 jogosítványt, számos gyűrűt (az egyikben Maine West Középiskola 1975-ös osztályának gyűrűjére J.A.S. vésettel), marihuanát leltek, ezenkívül a házban találtak még váliumot, amylnitrátot, 7 svéd erotikus filmet, számos magazint, egy rugós kést, bilincseket, egy 6 milliméteres pisztolyt, rendőrjelvényeket, egy 18 hüvelyk (kb. 45 cm) hosszú műfalloszt, tűket, fecskendőket, nejlon köteleket. Emellett találtak olyan ruhadarabokat, amik nyilvánvalóan kicsik voltak a 130 kilós emberre. Három autót is lefoglaltak: egy 1978-as Chevrolet-et, egy 1979-es Oldsmobile Delta 88-ast és egy furgont, amiben hajszálakat találtak.

Mindezt a szörnyűséget azért osztottam meg Önökkel, hogy rávilágítsak arra, hogy bizony a gonosz emberek köztünk élnek és nem tudhatjuk, hogy éppen melyik szelíd bárány bőrébe vannak elbújva. Most amikor a romagyilkosságok kapcsán a rasszizmusból eredő gyilkossági indíték bebizonyosodott, valljuk be, tüzes billog került a jobboldalra, hiszen a baloldali liberális körök rendszerint rasszista, soviniszta bélyeget ragasztanak a nemzeti oldalra, tudatosan összemosva a szélsőségeseket a normálisan gondolkodó emberekkel.

Érdemesnek tartottam továbbá bemutatni azt is, hogy nem csak a jobboldalon vannak aberrált, pszichopaták, hanem a baloldalon is akadnak ilyenek szép számmal.

Az pedig, hogy Amerikában sem jobb a helyzet, mint nálunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy például az általam kedvelt író Stephen King Tortúra című sikerkönyvében, a beteg gondolkodású nő, aki fogva tartja a kedvenc íróját (a film adaptációban Kathy Bates alakítja) -, lelkes republikánusként, Nixon rajongóként van bemutatva. Annak ellenére, hogy a való életben az igazi gonosztevő éppen demokrata párti szimpatizáns volt ebben az időben és úgy hívták, hogy John Wayne Gacy.

Zárszóként pedig álljanak itt az arcátlanság és gonoszság örök mementójaként a homokos, baloldali sorozatgyilkos Gacy , a bohóc kivégzés előtti  utolsó szavai:

„Tizenegy keményfedeles és 31 puhakötésű könyv, két színdarab, egy mozifilm, egy off-Broadway darab, öt dal és több mint 5000 újságcikk foglalkozik velem.

Most mit mondhatnék erre?  Nyaljátok ki a seggem!”

Csépányi Balázs