Ma 2024 július 20. Illés napja van. Holnap Dániel, Daniella napja lesz.
Ne riogassunk a román „jóléttel”!

Ne riogassunk a román „jóléttel”!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Szomszédunkat a magas szintű eladósodás, a szerény tőkefelhalmozás és a megtakarítások csökkenése jellemzi.

Miközben kétségtelenül sokat fejlődött Románia gazdasága az elmúlt évtizedben, addig a magyar életnívót a keleti szomszédunk aligha érhette el; azonban erről szólnak az uniós statisztikák. 

Ha Romániában nagy lenne a jólét, valószínűleg százezrek vagy milliók térnének vissza Nyugat-Európából.

(Egészen pontosan: a román statisztikai hivatal sem tudja, hogy hány román állampolgár dolgozik más országban – no comment.) Egyelőre azonban a visszafelé történő exodusnak nyoma sincs. Ha Romániában tényleg nagy lenne a jólét, azt a szemünkkel is látnánk. Nota bene: találhatók a 19 milliós országban elképesztő tempóban fejlődő térségek, finoman szólva az összhatás attól még nem idézi a magyarországi állapotokat. 

Visszatérve a gazdasági fejlettségre, különböző mutatók alapján néhány területen hatalmasat fejlődtek a románok, ám ennek hátterében éppenséggel nem egy egészséges gazdasági szerkezetű ország áll. A magyar gazdasággal szemben nem az export dominál, és a bruttó hazai termék (GDP) főbb összetevői (ipar és szolgáltatási hányad) sincsenek még a közgazdasági normalitáshoz túl közel.  

Az úgynevezett román jólétnek a hátterében, mármint annak, hogy nőtt a román fogyasztási szint és vásárlóerő-paritáson kezdenek papírforma szerint behozni minket, „negatív praktikus” okai vannak. Például a költségvetési osztogatás: a román központi költségvetés hiánya tetemes, és jóval nagyobb kilengéseket mutat, mint a magyar. Amennyiben pedig hiány keletkezik a büdzsében, azt valamiből fedezni is kell. 

A költségvetési lyuk befoldozására vesz fel a román kormány hitelt, amely növeli az államadósságot. Olyannyira, hogy az előző világgazdasági válság óta több mint hétszeresére nőtt Románia államadóssága, a koronavírus-járvány kitörése előtti szinthez viszonyítva pedig megduplázódott.

Ezzel szemben sem az állami, sem pedig a háztartási megtakarítások tekintetében nem történt érdemi előrelépés. Sőt, Romániában a háztartások fogyasztási jellegű kiadásai historikusan magasabbak, mint nálunk. S miközben hazánkban nagyon jó a mutatója a tőkefelhalmozásnak, keleti szomszédunk ezen a téren nagyon szerény produkciót mutat fel. Javítják persze a helyzetet a Nyugat-Európában dolgozók hazautalásai, mely évről évre látványosan emelkedik. Valójában ez csak átmeneti segítség, hisz a Lajtán túl munkát vállaló románok százezrei, milliói a brit, a német, az olasz, a spanyol és a francia gazdasági teljesítményt fokozzák, nem pedig a román gazdaságot. 

Summa summarum: a román jólét mögött a magas szintű eladósodás, a szerény tőkefelhalmozás és a megtakarítások csökkenése húzódik meg. 

De ha a fenti közgazdasági okfejtés nem túl meggyőző, a kételkedők utazzanak át, a magyar határig sztráda is van, és lássanak csodát! 

Szajlai Csaba

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (9) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Sport (729) Tv fotel (65) Vetítő (30) Politika (1582) Flag gondolja (36) Mozaik (83) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (7719) Történelem (18) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (537) Autómánia (61) Heti lámpás (322) Nagyvilág (1310) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (11) Gazdaság (713) Tereb (146) Nézőpont (1) Egészség (50) Jobbegyenes (2825)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>