Ma 2021 március 02. Lujza napja van. Holnap Kornélia napja lesz.
5ea0a802aeb9713693875f90505e4f50.jpg

Kitekintő - A tőke rejtélye

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Clinton és Bush amerikai elnökök a világ leginnovatívabb és legfontosabb emberének nevezték a perui Szabadság és Demokrácia Intézet vezetőjét. Miért és mit tanulhatunk tőle?

Szerzőnk azt állítja, nagyon egyszerű oka van annak, hogy a kapitalizmus sikeres a fejlett nyugati országokban, de kudarcot vall a fejlődő világban. Ennek nem kulturális okai vannak, nem a protestáns etika hiánya a kudarc oka, hiszen a világ öthatodát kitevő fejlődő országokban is nagyon sokan dolgoznak nagyon sokat. Az sem igaz, hogy a fejlődő világban nincsenek vállalkozók - épp fordítva, Egyiptomtól Peruig és Oroszországtól Indiáig vállalkozók százmilliói léptek ki a korábbi földművessorsból, miközben nem léptek be a proletár munkavállaló világába: kisvállalkozók lettek. Az sem igaz, hogy a fejlődő országok szegényei nincstelenek, mert gyakorlatilag minden szegény család megtakarít valamit, beruház valamibe, és birtokol valami egyszerű tárgyat, ingatlant, aminek a segítségével részt vesz a helyi vagy tágabb üzleti életben. Ha a fejlődő világ szegényei által birtokolt eszközöket és ingatlanokat összeadjuk, akkor 9300 milliárd dolláros vagyont kapunk, ami megegyezik a leggazdagabb ország, az USA éves bruttó hazai termékével. De Soto szerint egészen más a szegénység oka, más miatt vall kudarcot a kapitalizmus.

Az ok az, hogy a vagyonból nem lesz tőke. A tőke szó a rómaiaknál a marha vagy más nagyobb állat fejét jelölte, ami fontos jelkép, mert a háziállat könnyen mozog (likvid, mint a tőke), kevés törődést igényel (akár a tőke), gondoskodik újratermeléséről (mint némi segítséggel a tőke), és tejet, gyapjút, bőrt és sok mást ad (mint kamatot és profitot a tőke). A fejlődő világ országaiban azonban a vagyon nem képes tőkeként működni, mert hiányzik az a jogrend és tulajdonjog, valamint tulajdoni nyilvántartás, ami a vagyont felméri és nyilvántartja, illetve az adott vagyont hozzáköti a tulajdonoshoz. A fejlődő világban pontosan az a helyzet, mint Amerikában az 1800-as években, ahol egy adott földterület éppen négy-öt tulajdonos tulajdona is lehetett, mert egyikük az államtól kapta bérként, a másik az indián törzstől vette, a harmadik egyszerűen megművelte, és úgy gondolta, hogy így már tulajdonossá is vált, a negyedik épített rá valamit, természetesnek véve, hogy ezzel a föld is az övé. A fejlődő világban ma egy ingatlan tulajdonjoga nincs bejegyezve, ezzel a ház ugyan vagyontárgy, de nem tőke. A tulajdont igazoló papír nélkül ugyanis nem lehet rá jelzálogkölcsönt felvenni, és nem lehet cserélni vagy eladni. Az USA-ban a hitelek 70 százalékát ingatlan vagy más vagyoni fedezet mellett veszik fel, mert a ház, föld vagy cég tőkeként működik. A vagyon és a tőke közötti különbséget egy hegyi tó példáján mutatja be de Soto. A hegyi tóban horgászhatunk, csónakázhatunk, de van még benne egy rejtett, potenciálisan kiaknázható energia is: az, hogy fenn van a magasban, így ha a vizet a völgybe vezetjük, és erőművet teszünk rá, akkor a leömlő víz kinetikus energiáját a turbinákkal először mechanikus energiává, majd elektromos energiává alakíthatjuk. Fenn marad a tó, de lenn, a házakban a gravitációt használó vízi erőmű révén világítunk.

Nos, ilyen a föld, a ház vagy a vállalkozás is, mert használhatjuk, mint a hegyi tavat, de jelzálogkölcsönt is felvehetünk rá, vagy egy részét eladhatjuk, és akkor már tőkeként működik. A fejlődő világban azonban erre nem képesek, mert nem ismerik fel, hogy a föld, az ingatlan vagy a vállalkozás megkettőzhető: amellett, hogy használjuk, még tőkeként is működhet, ha tulajdonjogunkat a törvény elismeri.

Hasonló a helyzet az adózást elkerülő feketegazdasággal is. Kisvállalkozók százmilliói maradnak kívül a legális gazdaságon azért, mert magasak az adók és a cégalapítás, valamint a működtetés bürokratikus terhei elviselhetetlenek. Peruban néhány év alatt 280 ezer illegális kisvállalkozót hoztak be a legális gazdaságba, akik egy évben 1,2 milliárd dollár adót fizetnek úgy, hogy a cégalapítás és -működtetés terheit a töredékére csökkentették.

Itt érkeztünk el hozzánk, akik Peruhoz vagy a Fülöp-szigetekhez képest valóban a fejlett világban élünk. A magyar piaci átmenet legfontosabb feltétele nem a külföldi tőkebefektetések vagy az import liberalizálása volt, hanem az, hogy megoldódtak a magántulajdon jogi és szervezeti keretei, és az önkormányzatok megkapták a korábbi állami vagyon jelentős részét. A vagyon így elvben tőkeként működhet. A mai jogi és pénzügyi rendszerben azonban még nem vált általánossá, hogy vagyonunkat tőkeként használjuk, mert a hitelfelvételnél vagy vállalkozás alapításánál és bővítésénél kevésbé használjuk vagyonunkat tőkeként, mint a nálunk fejlettebb országok. Ez az apró különbség tehát, hogy mi megelégszünk a tóval, és nem teszünk rá erőművet, jelentős részben oka lemaradásunknak.

Egy indián sugallatot hallott, azt ígérték neki, hogy nagy kincs vár rá valahol. Vándorolt is szerte a világban, majd sok év után kimerülten, szegényen és lélekben megtörten hazatért. Megszomjazott, de a kútban már víz sem volt, ásni kezdett hát, és megtalálta az USA legnagyobb gyémántlelőhelyét. Otthon volt a kincs. E történet számunkra is tanulságos, mert a hazai vállalkozások és meglévő vagyonunk rejtik azt a kincset, amiből gazdagok lehetünk, de ehhez tőkeként kell használnunk azt, amit ma csak cégnek, ingatlannak vagy földnek látunk. A megoldás belül van, a megoldás mi vagyunk.

(Hernando de Soto: The Mystery of Capital, Basic Books, New York, 2000)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1454) Mozaik (83) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Tereb (140) Rejtőzködő magyarország (171) Irodalmi kávéház (505) Gazdaság (657) Mozi világ (440) Belföld (6) Flag gondolja (33) Egészség (50) Történelem (14) Kultúra (6) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Vetítő (37) Politika (1575) Életmód (1) Mondom a magamét (5134) Jobbegyenes (1970) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (252) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>