Jávor Benedeket nevezte ki Karácsony Gergely a főváros brüsszeli irodájának élére. A balliberális politikus hivatalosan az uniós pénzekért lobbizik majd, de közben a kormány tekintélyének aláásásán munkálkodhat.

Párttársát, Jávor Benedeket nevezte ki Karácsony Gergely az ellenzéki szivárványkoalíció által vezetett fővárosi önkormányzat brüsszeli irodájának élére. A lépés elsőre nem tűnik szokatlannak, mivel több mint kétszáz európai nagyvárosnak és régiónak van képviselete az Európai Unió szívében. Kérdéses azonban, hogy nem lenne-e jobb módja az adóforintok elköltésének.

Egyfelől tény ugyanis, hogy a regionális és lokális szereplők legkönnyebben a régiók bizottságánál, az unió tanácsadó szervénél harcolhatnak az érdekeikért, és ez akár indokolhatná is a balliberális városvezetés lépését.

Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kritikák többségét is ez a tanácsadó jelleg adja, hiszen az uniós döntéshozó szervek kötelezve vannak arra, hogy kikérjék a városok véleményét az őket érintő kérdésekben, de azok állásfoglalása jogi kötőerővel nem bír.

– Pénz kérdése, hogy egy tagállam, régió vagy önkormányzat fenn tud-e tartani egy irodát az EU-ban – magyarázta lapunknak egy uniós forrás Brüsszelben, aki a lobbi szó helyett inkább a véleményezést használná a szóban forgó delegációk tevékenységére. Jávor esetében pedig előny lehet, hogy vannak kapcsolatai a brüsszeli buborékban – tette hozzá forrásunk.

Saját szerepét és lehetőségeit Jávor Benedek is igyekezett bagatellizálni a Népszavának adott interjúban. „Nyilván nem fogják a kedvünkért újraírni a kohé­ziós politikát és az új finanszírozási ciklus véglegesítés előtt álló költségvetését, de az sem igaz, hogy a budapesti vezetés elképzelései teljesen irreálisak” – fogalmazott a zöldpolitikus.

Azonban ha figyelembe vesszük, hogy Karácsony a visegrádi országok balliberális főpolgármestereivel olyan közös nyilatkozatot írt alá a héten Szabad Városok Szövetsége néven, amelynek legfontosabb része, hogy lobbizni fognak azért, hogy az unió különítsen el több, közvetlenül hozzáférhető forrást a városoknak, akkor a volt EP-képviselőként széles körű kapcsolatokkal rendelkező politikus kinevezése is más megvilágításba kerül: Jávor a nemzeti kormányok háttérbe szorításáért, megkerülhetővé tételükért lobbizhat.

Erre jelenleg nincs jogi lehetőség, és az elképzelés megvalósulása esetén jelentős csorbát szenvedne a nemzetállamok szuverenitása, mivel ha az EU a kormányokkal egy szinten levő entitásként kezelné a településeket, az jelentős zsarolási potenciált adna Brüsszel kezébe.

Egyébként az önkormányzatok által közvetlenül lehívható támogatások ötletét a zöldpárti Heinrich Böll Alapítvány korábban abban a kontextusban vetette fel, hogy ezáltal érdekeltté tehetnék a polgármestereket a bevándorlók letelepítésében. De hazánk szankcio­nálására is több külföldi, valamint hazai balliberális politikus felvetette már az önkormányzatok közvetlen uniós támogatásának ötletét.

A májusi európai parlamenti választások kampányában Dobrev Klára, a DK frissen mandátumot nyert EP-képviselője, valamint a szintén a strasbourgi testületben ülő MSZP-s Ujhelyi István is az úgynevezett jogállamiság-vitában hazánk ellen bevethető fegyverként beszélt arról a vágyukról, hogy a magyar államtól vonják el a forrásokat a helyhatóságok javára.

A holland Frans Timmermans, az Euró­pai Bizottság előző alelnöke ugyancsak azt hangoztatta, hogy pénzelvonással sújtaná a migránsok betelepítését megtagadó országokat.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>